ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF) Igyekszem tömören, megígérem. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ma délután Rott Nándor, a környezetvédelmi bizottság elnöke és mostani előadója – a jelentésnek az előadója –, ha jól emlékszem, úgy mondta, hogy a bizottságban a döntések nem pártalapokon születnek, és nagyon sokszor egybecsengőek. Én megerősíthetem ezt, aminek én nagyon örülök. Ugyanakkor az, hogy ezek a döntések egybecsengőek párttól függetlenül – ez általában igaz, de én most mégis hadd mondjak el egy kisebbségi véleményt, konkrétan az 1320-as és 1321-es módosító javaslatokkal kapcsolatban.
Ezt a módosító javaslatot Ráday Mihály adta be, és ez a módosító javaslat bizonyos átcsoportosításokat javasol a Környezetvédelmi Minisztérium javára, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium terhére. Igaza van abban a javaslattevőnek, hogy a környezetvédelem és a környezet ügye rászorul több pénzre. Feltétlenül igaza van ebben a dologban. Abban nem biztos, hogy igaza van, hogy innen kell a pénzt átcsoportosítani, de abban egészen bizonyos, hogy nincs igaza, hogy ilyen módon és ilyen indoklással kell ezeket a pénzeket átcsoportosítani.
Konkrétan miről van szó? A javaslattevő azt mondja, hogy 1,1 milliárd forintot a vízügyi igazgatóságok működési költségéből a környezetvédelmi felügyelőségekhez kell áttenni. Másrészről azt mondja, hogy 140 millió forintot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium minisztériumi igazgatási költségeiből a Környezetvédelmi Minisztérium igazgatási költségeibe kell áttenni.
És minek alapján mondja ezt? Annak alapján, hogy 1989-ben megvizsgálták a szakértők, hogy a KÖVIZIG-ekben – akkor még együtt volt a környezetvédelem és a vízügy – a hatósági döntések milyen irányban születtek. Milyen irányban voltak vizes döntések, milyen irányban voltak környezetvédelmi döntések, és milyen arányban fedték át egymást. Ebből kiszámolták azt, hogy így kell átcsoportosítani a pénzt. Ez a döntés vagy ez a javaslat egyszerűen nem megalapozott!
Hogy egy példát mondjak rá. A megalapozatlansága a Minisztérium igazgatási költségeinél azt jelenti, hogy a Közlekedési Minisztérium összes igazgatási költségének 26-27%-át javasolja áttenni amoda, azzal az indoklással, hogy a vízügy és a környezet szétválasztása aránytalan volt, de ennek a minisztériumi létszámoldala pedig azt jelenti, hogy összesen a Közlekedési Minisztériumnál mintegy negyven ember, a Minisztérium létszámának mintegy 7-8%-a van. Tehát a pénznek a 27%-át javasolja, hogy tegyék át, ugyanakkor a Minisztériumban összesen azok az emberek, akik vizes dolgokkal foglalkoznak, 7-8%-ot tesznek ki.
De hogy mennyire megalapozatlan ez a dolog a vízügyi igazgatóságok tekintetében, arra egy felsorolást hadd mondjak. A vízügyi igazgatóságon a hatósági munka a töredéke az elvégzendő feladatoknak. A vízügyi igazgatóságnak nemcsak hatósági feladatai vannak, és ilyen alapon pénzt átcsoportosítani nem szabad. Még milyen feladatai lehetnek konkrétan? Az árvízvédelemnek a konkrét elvégzése. Na most árvíz szerencsére nincs mindig, és nem is volt a közelmúltban, és reméljük, hogy nem is lesz. De ez egy olyan folyamatos készültséget jelent, egy olyan folyamatos műszaki munkát jelent, amit egész egyszerűen szükségszerű elvégezni.
Ugyanígy a vízügyi igazgatóság feladata az élővizek szabályozása, az állapotok megőrzése, tehát működtetése az élővizeknek. Ugyanígy a belvízvédekezés a vízügyi igazgatóságnak a feladata. A mezőgazdasági vízgazdálkodás oda tartozik, a regionális ivóvízgazdálkodás és a vízgazdálkodási társulatoknak a szakigazgatási irányítása is oda tartozik.
Tehát befejezésképpen – nem akarom az időt húzni – megismétlem, hogy teljes mértékben igaz az, hogy a környezetügynek több pénzre van szüksége. Nem biztos, hogy innen van szüksége rá, de biztos, hogy nem ilyen indokok alapján van rá szüksége. Kérem, ezt vegyék figyelembe, amikor szavaznak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
