TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Igen, Elnök Úr, köszönöm.
Tisztelt Ház! A vitában sokan szólaltak fel, mindenki a saját szemszögéből, lelkiismerete szerint tett jó vagy még jobb javaslatot aggódva az ország sorsáért. Hogy végül lesz és milyen költségvetés, az holnap eldől a szavazásnál. Nincsenek illúzióim ezzel kapcsolatban, csak elképzeléseim. Erősen zavart viszont az egész költségvetési és adószabályokkal kapcsolatos vitában az a tény, hogy a tisztelt Ház nem tartotta be a Házszabályokat. Nem akarok részleteibe belemenni, a házbizottságnak nincs olyan döntése, hogy meddig és hogyan lehet beadni a módosító indítványokat, hiszen ezt a Házszabály szabályozza, akár most is be lehetne adni, még a részletes vita tart. Nem tudom, melyik képviselőtársam a tegnapi vitában nehezményezte azt, hogy a módosítást előterjesztők nem tudtak részt venni a bizottsági vitákban. El kell mondani, hogy ez is sérti a Házszabályt, így igaz. De abban is igaza van Soós Károly Attilának, hogy 4-5 napon keresztül 16 órákat ülésezett a bizottság, nem várhatta azt, hogy odamenjenek a képviselők. Ugyanezt tette a Salamon László által vezetett bizottság, ezért legfeljebb köszönetet kell mondani nekik. De ettől meg lehetett volna tenni, hogy elmegy a 100-130 képviselő a bizottsághoz a bizottsági ülésre és ott várja, míg sor kerül rá, akkor viszont nem lett volna plenáris ülés. Senki nem lett volna itt.
Tisztelt Ház! Azt várjuk az állampolgároktól, hogy tartsák be a törvényeket, ugyanakkor mi nem tartjuk be a saját szabályainkat. Persze az állampolgároknak a törvénysértés következményekkel jár, ez velünk szemben nem alkalmazható. Mint ahogy annak sincs következménye, hogy ez a Parlament megszavazta az önkormányzati törvényt. A 68. § (2) bekezdése szerint a fővárosi törvényt 1990. november 30-ig kellett volna megszavazni, megalkotni, és ez sem történt meg természetesen. Ennek sincs következménye, legfeljebb az, hogy most a költségvetés vitájában az 1. § (11) bekezdésében a törvényt előterjesztő úgy terjesztette elő, hogy a fővárosi törvény rendelkezik azokról a pénzekről, amelyek a helyi kerületi önkormányzatokat fogják megilletni. Kiegészítő módosító javaslat érkezett a Kormány részéről, mely szerint ezt a fővárosi közgyűlés dönti el, és az fog erről rendelkezni. Ehhez nyújtottam be módosító javaslatot, amelynek lényege: ne ebben a költségvetési vitában dőljön el a fővárosi törvény, amiben mulasztottunk mindnyájan, hiszen nem alkottuk meg. Hanem ideiglenesen, átmenetileg döntsön csak a fővárosi közgyűlés ebben a kérdésben, és amikor januárban-februárban létrejön a fővárosi törvény, ott döntsünk tényleges vitában arról, hogy milyen jogköröket kap, milyen pénzekkel rendelkezik a kerületi önkormányzat és a fővárosi önkormányzat. Kérem ehhez a támogatást, és kérem a Kormánytól, amikor szavazásra kerül sor, támogassa ezt a javaslatot. Ez nem lehet akadálya annak, hogy majd a fővárosi törvény vitájában valóban döntsön a közgyűlés, de nem ebben a költségvetési vitában.
A másik téma, amihez szeretnék hozzászólni, a kamatemelés kérdése. Igaz, ezt már lerágták, többen elmondták ennek a kritikáját, hogy milyen terhet ró az érintett lakosságra, nem kell ecsetelni. Másik oldalról, jogi oldalról tartom szükségesnek, hogy néhány mondatot mondjak róla. A Németh-kormány által bevezetett kamatadó az Alkotmánybíróság döntése alapján jogilag megbukott. A jelenlegi konstrukció azonban hibátlannak tűnik, hszen a PTK 226. § (2) bekezdése úgy szól: "A jogszabály a hatályba lépés előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg." Úgy gondolom, az ország gazdasági, költségvetési helyzete mindenképpen kivételes helyzetet teremt, elvileg, jogilag erre lehetőség van. Nehezményezem viszont azt, hogy sem az előterjesztésből, sem egyéb módon nem került eddig ilyen döntés előtt nyilvánosságra a törvényhely második mondata, amely viszont úgy szól: "Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges és jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását". Mit jelent ez? Azt jelenti állampolgári oldalról, hogy van egyszer a költségvetési oldal, ez az egyik fél, a másik fél az állampolgár érdeke. Ez pedig azt jelenti, elmehet az állampolgár a bírósághoz, és kérheti, hogy rá ez ne vonatkozzék, és a bíróság eldönti, milyen érdekeit sérti. Az nem lehet kétséges, hogy az állampolgárok túlnyomó többségét ez a döntés – amennyiben a Parlament megszavazza – sérteni fogja. Nagyon sok olyan állampolgár van, aki csak nagyon nehezen tud majd eleget tenni ennek a kötelezettségének.
A törvényjavaslat három variációt sorolt fel, és ezeket szeretném elmondani. Három alternatív javaslat van tehát, és ehhez kapcsolódtak a különböző képviselői indítványok. Olyan is kapcsolódott hozzá, hogy az állampolgárok hadd válasszák – ha már érinti őket – a három, illetve kettő közül valamelyiket. Erre azt mondták, hogy technikailag lehetetlen, én viszont azt mondom, hogy nem az. Nagyon egyszerű. Itt van az OTP vezérigazgatójának levele, amelyből kitűnik az, hogy valóban szociális alapon nem tartanak nyilván. Csak a nevet, lakcímet tartják nyilván és azt, hogy mennyivel tartozik. Minden hónapban kiveszik a kartont és rávezetik, hogy mennyit törlesztett az állampolgár. Ugyanezt kell csinálni januárban, februárban vagy amikor erre sor kerül, kiemelni és aki az a) variációt választja, azt az a) dobozba rakni, aki a b) variációt a b) dobozba és aki a c) variációt a c) dobozba. Onnantól kezdve könnyedén el tudnak számolni és mégis lesz az állampolgároknak olyan joguk, hogy saját érdekeit figyelembe veheti és azt mondhatja, az én családom gazdasági helyzetének az a) vagy a b) vagy a c) variáció jobb. Én személy szerint az a) és a c) variációt tartanám megfelelőnek. Kérem, gondolja át a Kormány ezt, és saját maga terjessze elő azt, hogy ilyen alternatív lehetőséget biztosítsunk az állampolgárok számára.
Annyit szeretnék még ezzel kapcsolatban megjegyezni, és ez ugyancsak egy nagyon lényeges technikai kérdés, a számlazárás elvégzéséhez – írja az OTP vezérigazgatója –, a csekkek, valamint az értesítőlevél kigyártásához 6-8 hét szükséges, a postai átfutást figyelembe véve legkorábban március közepén tudnak az érintett adósok eleget tenni a kötelezettségeiknek, így az első megemelt törlesztőrészlet befizetése reálisan 1991 áprilisától várható. Ez azt jelenti, hogy negyedév kiesik a költségvetésből, de ennél sokkal súlyosabb az, hogy a költségvetési törvény 1991. január 1-jével lép hatályba, innen kezdve van az állampolgároknak a fizetési kötelezettsége fehéren feketén, ez a bizonyos 1500 forint. A 3 hónap: 4500 Ft. Ezt egyben kellene befizetni, plusz késedelmi kamatot, mert az is jár ilyenkor. Ez mind azt jelenti, hogy ezeket a terheket nem lehet áthárítani.
Megfontolás tárgyává teszem a Kormánynak – én nem szeretnék most ilyen módosító javaslatot előterjeszteni, mert ezzel mintegy obstrukciót követek el, pedig ehhez jogom van, hiszen részletes vita van –, gondolja meg ezt, hiszen óriási lyuk van ebben a törvény-előkészítésben és az egész kamatemelés kérdésében.
Végezetül: az egész költségvetési és az adójogszabályokról szóló vita során az a gyermekmondóka jutott az eszembe, amelyet mindannyian nagyon jól ismerünk, amikor az öt ujjunkról azt mondjuk, hogy "ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte és a picike megette". Ezt átfordítva talán úgy tudnám fogalmazni: Rabár miniszter úr előterjesztette a költségvetést és az adószabályokat, Botos Katalin államtitkár asszony csodálatosan levezényelte, az Országgyűlés majd megszavazza, Kupa miniszter úr végrehajtja és az egész icike-picike állampolgár megeheti azt, amelyet az 1991. évi költségvetés részére majd kifőzött.
Szeretném, ha ez a kis mondóka eszébe jutna a képviselőtársaimnak akkor, amikor az egyes módosító indítványokról külön-külön is és az egész törvényjavaslatról szavazni fognak és hiszem, hogy nem a vélt különböző érdekek, hanem a lelkiismeret szava szerint fognak szavazni és az fog dominálni. Köszönöm szépen. (Taps.)
