SZELECZKY ZOLTÁN, DR. (MDF)
SZELECZKY ZOLTÁN, DR. (MDF)
SZELECZKY ZOLTÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Iskolás gyermek korunkban gyakran kellett szüleink adatait bediktálnunk és ilyenkor elhangzott a válasz némelyikünknél: édesapám foglalkozása ez meg ez, édesanyám nem dolgozik. A figyelmesebb pedagógus vette ilyenkor a fáradságot és kijavított: fiam, a te édesanyád foglalkozása háztartásbeli és mint ilyen, ugyancsak sokat dolgozik érted és családodért.
Azokban az években voltam kisiskolás, amikor a Nők Lapja címoldalán a traktor kormánya mögül öntudatos nők mosolyogtak felénk bizonyítva a női egyenjogúságot, mint a szocializmus egyik elért vívmányát. És ha később győzött is annyira a józan ész, hogy nem ültettek már nőket a traktorokra, a női egyenjogúság eltorzult értelmezése annyira beléivódott nemzedékem gondolkodásmódjába, hogy ma is hajlamosak vagyunk a gyermekét nevelő, a család mindennapi életét ellátó, az otthont megteremtő édesanya foglalkozására irányuló kérdésre meggondolatlanul rávágni: nem dolgozik.
Sajnos éppen a nők között volt a romboló ideológia máig is eredményes, hiszen sokan közülük e probléma felvetésekor a női egyenjogúságuk elleni támadásra gyanakodnak. Az elmúlt két évtizedben többször feléledt a vita a női jogok értelmezéséről, s ha a sajtóvitákban nem is vonták közvetlenül kétségbe, hogy a gyermeknevelés társadalmilag hasznos munkának tekintendő, arról már megoszlottak a vélemények, hogy jogosult lehet-e a családanya főhivatású anyaként nevelni gyermekét, s ami ezzel természetesen együtt járna, főhivatása után a társadalomtól – ez esetben mint munkáltatótól – fizetésre igényt tartani.
Nincs itt most rá idő és alkalom, hogy az érveket és ellenérveket akár vázlatosan is felelevenítsem, elég talán, ha csak Fekete Gyula tisztelt képviselőtársam édesapjának évtizedeken át tartó küzdelmére utalok, aki fáradhatatlanul harcolt a családanya és általában a család társadalmat fenntartó, nemzetet megőrző szerepének elismeréséért. Vallva természetesen azt, hogy minden nőnek joga van arra, hogy a biológiai tényezők adta lehetőségek között minden megkülönböztetés nélkül választhasson magának hivatást, foglalkozást. A női jogokat csak akkor érzem kiteljesedettnek és valóban megvalósultnak, ha megvan a nők lehetősége arra is, hogy szabadon választhassák legszebb hivatásukat, a családanya szerepét, és nem kényszerítik őket gazdasági okok arra, hogy hideg hajnali órákban, gyermekeiket álmukból felverve bölcsődébe vigyék, majd a napi munkából megtérve kimerülten lássák el családjukat.
Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha választott hivatásukat, a családanyaságot, a társadalom közvetlenül vagy közvetve honorálja. Ettől az ideális állapottól azonban sajnos jelenleg távol vagyunk, és a jelen gazdasági állapotban csak mint kívánatos célról beszélhetünk, ugyanakkor támogatnunk kell minden reális lépést, amely ebbe az irányba mutat.
Ezzel a szándékkal nyújthatta be Balogh Gábor kereszténydemokrata képviselőtársam az 1390-es számú indítványát, amelyben javasolja a gyermekgondozási díj három évre történő kiterjesztését. Mint indokában hivatkozik is rá, a felcseperedő gyermek első évei a legkiritikusabbak, akkor van a legnagyobb szüksége az anya állandó jelenlétére, akkor formálódnak meg a jövendő felnőttet meghatározó pszichikai vonások.
Szívem szerint azt javasolnám, hogy minden gyermeket szülő édesanyát illessen meg legalább ez a páréves gondozási díj, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban van-e vagy sem, s valójában indokolatlan, hogy a díjazását a keresete határozza meg, hiszen az édesanya ugyanazt a munkát látja el, függetlenül attól, hogy előzőleg munkahelyén mekkora fizetést vett fel.
Jól tudom azonban, hogy a mai viszonyok között ez megvalósíthatatlan. Balogh Gábor javaslatának elfogadása azonban – mint tegnap említette – 2 usque 4 milliárddal terhelné csak az alap adott keretét. Ha figyelembe vesszük a kisgyermekével gyakran otthon maradni kényszerülő édesanyáknak kifizetett táppénzt, a bölcsődei helyek felszabaduló finanszírozási összegeit, ez a kiadási tétel valószínűleg még csökkenthető is. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy Balogh Gábor javaslatának elfogadásával segítsük elő egy épebb, egészségesebb új nemzedék felnövekedését. (Taps.)
