RAJ TAMÁS (SZDSZ)
RAJ TAMÁS (SZDSZ)
RAJ TAMÁS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Magyarországon ma számos olyan dolgozó és nyugdíjas él, csupán a MÁV-nál több százan, akik üzemi baleset következtében alacsonyabb jövedelemben vagy alacsonyabb nyugdíjban s ezért kártérítési járadékban részesülnek.
Az egyszer valamikor megállapított fix havi járadék – általában 1000–1500–2000 forint – a folyamatos infláció következtében rohamosan értékét veszti, és semmiképp sem követi a jövedelmek és nyugdíjak egyébként is oly szerény emelkedését sem.
A még ma is fennálló jogszabály, ez a hajdan volt Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az ÁBMH 26/1980. december 20-i rendeletének a 10. §-a lehetővé teszi ugyan, hogy a dolgozó vagy a nyugdíjas munkáltatójától, végső soron a bíróságtól kérje a járadék módosítását, vagyis egyszeri felemelését. Ez az eljárás azonban még elvileg sem követi az infláció szorító hatását, a gyakorlat pedig még ennél is súlyosabb képet mutat.
A hozzám forduló MÁV-nyugdíjasok kérelmét a volt munkahely sorra, rendre elutasította, az Igazságügyi Minisztérium a Népjóléti Minisztériumhoz, emez a munkaügyi tárcához, s végül az ismét az Igazságügyi Minisztériumhoz irányította. Bírósághoz fordulni – ahogyan ezt a rendszabály előírja – egy ilyen nap mint nap változó, inflálódó összeg megállapítása végett kilátástalan, tekintetbe véve a hazai bíróságok esetleg évekig is elhúzódó eljárásmenetét.
Gondoljunk csak bele, hogyha ma valaki, egy rokkantnyugdíjas a hajdan volt kártérítési járadék emelése végett a bírósághoz fordul, neki kell vállalnia ennek a költségeit – legalábbis ideiglenesen –, a bírósági eljárás évekig eltarthat, akkor megemelik valamelyest, a per megindításakor volt összeg jogosságára esetleg egy döntés születik. Ettől kezdve azonban már megindíthatja az újabb pert, mert közben az infláció hatása sajnos érezteti a következményeket, és így ez megoldást nem jelenthet.
A végső megoldást természetesen, mint azt annak idején az ÁBMH – ez még a munkaügyi tárca elődje – egyik 1990. április 19-én kelt levele, nálam van, kimondja: a társadalombiztosítás rendszerének korszerűsítése, a biztosítási jelleg érvényesülése, illetőleg a munkáltató anyagi felelősségének rendszerében a felelősségi biztosítási szerződés kötelező bevezetése jelentené.
Megjegyzem, hogy ezt az interpellációt már az év június elején benyújtottam, akkor azonban napirendre került a baleseti járadékok emeléséről hozott törvény, és ennek kapcsán Schamschula György államtitkár úrral beszéltem, nyilván mindkettőnk járatlanságát jelzi az, hogy megegyeztünk az interpelláció visszavonásában, és az történt, hogy végül is ez a törvény nem rendezte a kérdést, hiszen ez végső soron a munkáltató kötelessége volna, amely munkáltató azonban hivatkozik az ÁBMH rendelkezésére, tehát tulajdonképpen a munkaügyi tárca változtathatná meg ezt a rendelkezést. Így a MÁV biztosítóintézetének illetékesei a kártérítési járadék emelésétől továbbra is elzárkóznak.
Kérdésem arra vonatkozik, hogy ebben az ördögi körben, amíg a törvényi szintű rendezés még mindig késik, a korábbi ÁBMH-rendelet megváltoztatásával vagy másként kíván-e valamit tenni a tisztelt miniszter úr, hogy az önhibájukon kívül balesetet szenvedett dolgozók és nyugdíjasok helyzetén javítson. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
