FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Orsszággyűlés! Az előttünk fekvő két törvényjavaslatot lapozgatva el kell ismerni, hogy nem lehetett kis munka két ilyen törvényjavaslat elkészítése, elég terjedelmes, és igen nagy területet érintő szabályozásról van szó.
Holott több mint 25 éve a mezőgazdasághoz fűz eredeti foglalkozásom, úgy gondolom, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket oly mértékben kitárgyalták, hogy én ahhoz már nem szólnék hozzá. Ellenben nagyon kevés szó esett a lakásszövetkezetekről, és mivel választóim több mint egyharmada és magam is lakásszövetkezetben élek, úgy gondolom, hogy erről is kell néhány szót ejteni.
A választókerületemben lévő két nagy és több kisebb lakásszövetkezet vezetőivel, illetve azoknak az önkormányzati képviselőknek a részvételével, akiknek a területén lakásszövetkezet van, megtárgyaltuk két fordulóban a szövetkezeti törvényjavaslatokat, és mondhatom, hogy sok hasznos tanácsot kaptam tőlük. Ezeknek az eszenciáját szeretném elmondani, ami két gondolatkör köré csoportosítható.
Az egyik az önkéntesség elve. A mai lakásszövetkezetben élő emberek annak idején egyszerűen választási lehetőség nélkül léptek be a lakásszövetkezetekbe, mivelhogy mindössze aközül választhattak, hogy lesz-e lakásuk, lesz-e fedél a fejük felett, vagy pedig szövetkezeti tagok lesznek. Tehát igazából nem önként határozták el, hogy szövetkezet tagjai lesznek. Ehhez képest az átmeneti időszakban most lehetőségük van a szövetkezetből kilépni, illetve kiválni. (Folyamatos zaj.) A végleges szövetkezeti törvény a kilépés jogát ugyan biztosítja, de a kiválás jogát nem biztosítja.
Elnézést, kedves képviselőtársaim, rendkívüli módon zavar, hogy kaszinózás folyik az Országgyűlés üléstermében. Engedjék meg, hogy elmondjam a hozzászólásomat! (Zaj. Közbeszólások a bal oldalról: Halljuk!) Köszönöm szépen.
Ezért én azt javaslom, hogy a végleges szövetkezeti törvényben is tartsuk meg a szövetkezetből való kiválás lehetőségét, a további átalakulási formák és a kilépés lehetőségének megtartása mellett.
A másik, amit fontosnak tartok elmondani a lakásszövetkezetekről, mivel a lakásszövetkezetekben vagyonnevesítés nem történik, rendkívül fontos a vagyoni viszonyok tisztázása. Álláspontom szerint a lakásszövetkezetekben háromféle vagyon létezik. Egy olyan vagyon, ami a tagok vagyoni hozzájárulásából jön létre – és ez a lakás, illetve egyéb lakásszövetkezeti vagyontárgy esetében, tehát üdülő, garázs, műhely, stb. esetében – a tagok magántulajdona. A járulékos vagyontárgyak pedig – értem ezalatt az építési telket, az épületszerkezetet, a liftet, a babakocsi-tárolót, a lépcsőházat, a fűtőberendezést, tehát ingó és ingatlan járulékos vagyontárgyakat – a tagok közös tulajdonát kell hogy képezzék, hiszen az ő pénzükből jött létre, ez nem szövetkezeti tulajdon. Ezzel szemben a javaslat liberális akar lenni, és megengedi azt, hogy ezt a kérdést az alapszabály szabályozza. Én attól tartok, hogy ha megengedjük, hogy ezeket a vagyoni viszonyokat az alapszabály szabályozza – ismerve a lakásszövetkezeti tagoknak a szövetkezeti kérdésekben való járatlanságát –, félő, hogy a kollektivista tulajdonszemlélet érvényesül, és szövetkezeti tulajdonban maradnak ezek a vagyontárgyak.
Egy másik fajta tulajdon a lakásszövetkezeteknél az, mikor a szövetkezet vállalkozói vagyonából létesül vagy abból vesznek meg lakásokat és azokhoz tartozó járulékos vagyont. Ez természetesen evidencia, de ki kell mondani a törvényben, hogy az a szövetkezet tulajdona.
És természetesen olyan is létezhet, ahol egy építményen belül mind a két tulajdonforma vegyesen előfordul. Ebben az esetben ki kell azt mondani, hogy a lakások birtoklásának arányában a járulékos vagyontárgyak tulajdoni hányada megoszlik a tagok és a szövetkezet között, mint osztatlan szövetkezeti tulajdon. Ilyen értelmű módosító indítványokat is adtam be.
Még egy fontos megjegyeznivalóm lenne. Az a szövetkezet például – és nagyon sok ilyen szövetkezet van –, amelyben én is lakom, 2300 tagot számlál. Én nem tudom, hogy a törvényalkotó hogyan gondolja, hogy ezt a közgyűlést akár egyszer is össze lehet hívni egy évben. Tudom, hogy részközgyűléseket is lehet rendezni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nyolc év alatt, amióta ennek a szövetkezetnek a tagja vagyok, csak az átalakuláskor sikerült összehívni részközgyűléseket. Éppen ezért a közgyűlés jogát legfeljebb az alapszabály elfogadására kell korlátozni, a többi jogot a küldöttgyűlésre kell ráruházni.
Kérem, hogy módosító indítványomat és azokat, amiket elmondtam, szíveskedjenek a szavazásnál figyelembe venni, azoknak a millióknak – mondhatom nyugodtan: a millióknak – az érdekében, akik ma lakásszövetkezetekben laknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
