SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kormány a következő évi adótörvények nagy részét beterjesztette a Parlament elé, az elnök úr éppen most adta ki bizottsági ülésekre a jövedelemadó-törvényeket és a beterjesztett adótörvények közül, amelyek a költségvetést megalapozzák, hármat: a gépjármű-, a föld- és a fogyasztási adó-témákat a bizottságok feldolgozták, s ezért van mód arra, hogy az ezzel kapcsolatos bevezetőmet megtartsam.
Szokatlan módon, egyébként a házbizottság véleményét is mintegy visszaigazolva, mind a három, a bizottságok által megtárgyalt adótörvény beterjesztését egyszerre kívánom megtenni. Az adótörvény egészéről csak néhány szót szeretnék szólni.
A módosítások részben technológiai jellegűek, amelyek a megváltozó törvényekhez igazodnak – a számviteli törvényhez –, részben rendszerszerű változásokat tartalmaznak – elsősorban a jövedelemadóknál –, részben pedig olyan egységesítéseket tartalmaznak, és olyan új elemeket is tartalmaznak, mint amit a ma tárgyalandó három törvény jelent.
Összességében szeretném kiemelni az adótörvények egészének gazdasági hatásával kapcsolatban, hogy az, amivel mérni szoktuk az adó nagyságrendjét a megtermelt jövedelmen belül, hogyan alakul, és ez mutatja, hogy milyen irányban mozdul el az egész gazdaság építése abban az értelemben, hogy mekkora az állami szerepvállalás.
Ennek nemzetközileg is elfogadott mutatószáma, mércéje nyilván a GDP-hez mért elvonás nagyságrendje. Az állami szerepvállalás csökkenése tekintetében azt hiszem, jó irányba mutató lépésnek tekinthető, hogy az államháztartás egészében újraelosztott jövedelem a GDP 62,3%-áról 59,6%-ra csökken, ezen belül a központi költségvetés és a Társadalombiztosítási Alap által centralizált jövedelem aránya mérséklődik, az önkormányzatoké és az elkülönített állami pénzalapoké pedig nő. A központi költségvetésben centralizált jövedelem a GDP-hez viszonyítva is csökken, 29,7-ről 29,2%-ra.
Először engedjék meg, hogy a három adó közül a fogyasztási adóról szóló törvényről mondjak néhány gondolatot. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat beterjesztett változása, ami a korábbi fogyasztási adórendszert megváltoztatja, egyébként a fogyasztási adórendszer és árkiegészítési rendszer alapvető tulajdonságait nem érinti, megmarad az egyfázisú forgalmiadó-jelleg.
A javaslat egységes szerkezetben, alapvetően a korábbi rendszer szerint funkcionál. Három komoly változást tartalmaz a korábbihoz képest. Ezeket szeretném kiemelni.
Először azt, hogy majd a költségvetés kapcsán lehet megtárgyalni a mellékletben rögzített árkiegészítés és fogyasztási adó mértékét. Nyilvánvalóan itt a támogatásleépítési program keretében szükségszerű változások következnek be. A költségvetés kapcsán fogjuk benyújtani azokat a mellékleteket, amelyek valóban azt mutatják, hogy hogyan indul el, hogyan folytatódik a költségvetésből történő támogatás-leépítési program.
Másodszor szeretném kiemelni azt, hogy megváltozik az import kezelése a fogyasztási adó tekintetében. A fogyasztási adó szabályozásában ez jelentős módosulás, az adó megállapításának változását jelenti.
A javaslat szerint az import termékek adóját is az ÁFÁ-hoz hasonlóan a vámhatóság veti ki. Az adózás minden, a kereskedelmi vámtétellel, vagy az azt helyettesítő átlagvámmal vámkezelt, az adó hatálya alá tartozó termékre kiterjed.
A változás azért szükséges, mert jelentősen bővült az importőrök köre, illetve kereskedelmi mennyiségnek is minősíthető behozatalra a magánforgalomban is sor kerül és természetesen került is.
Az indokolt versenysemlegesség és az adókötelezettség betartása a tervezett változásokkal biztosítható.
Harmadszor: ez nem túl széles kört érint, de szeretném kiemelni, hogy a diplomáciai testületek, az azonos jogállású nemzetközi szervezetek és tagjaik részére az üzemanyagoknál viszonossági alapon adóvisszatérítési lehetőséget biztosít majd a törvény, ha elfogadja a Parlament, illetve teret ad nemzetközi szerződés esetén a fogyasztási adófizetés alóli mentesítésre.
Az egyéb változások közül szeretném kiemelni azt, hogy módosulni fog az adóvisszaigénylés egységesítése.
Ismételten szeretném rögzíteni, hogy az ehhez a törvényhez – az egységes szövegű törvényhez – tájékoztatásul benyújtott mellékletek nem szoros részei ennek a törvényjavaslatnak. Ezeket, amelyek az adózott termékkör részbeni szűkítését, részben pedig bővítését, módosítását tartalmazzák, részben pedig az adó-, fogyasztási adómértékeket, illetve az árkiegészítés-mértékeket megváltoztatják, a költségvetéssel összefüggésben terjeszthetjük elő.
Engedjék meg, hogy az adótörvények első csoportjának felvezetését a földadóval folytassam.
Azzal a ténnyel kell kezdenem a földadóról szóló bevezetőmet, hogy jelenleg is működik a földadónak egy sajátos rendszere Magyarországon. Jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemek földadójának, illetve a mezőgazdasági kistermelők földhasználati adójának szabályai és mértékei rendkívüli módon eltérőek.
Az eltérő adózási technika és mérték miatt a magánszemélyek egységnyi területre számított földadószintje többszöröse a nagyüzemekének. A különbségtételnek semmilyen oka nem indokolható, ezért szükséges egy egységes, szektor- és versenysemleges földadó kialakítása. Erre egyébként egy korábbi országgyűlési határozat kötelezte is a Kormányt.
A földadó kidolgozása során abból indultunk ki, hogy az élelmiszergazdaságban rendkívül jelentős, bár pontosan nem prognosztizálható változások sora zajlik le a már elfogadott és a tárgyalás alatt lévő törvények hatására. Rendkívüli módon meg fog változni az üzemi szerkezet, az üzemszám és nyilvánvalóan a méretnagyság a kárpótlási törvény, a szövetkezeti törvény következtében.
E változások során nyilvánvalóan a jelenlegi szövetkezeti forma is alapvetően alakul át, és ez az új szerkezetű mezőgazdaság nyilvánvalóan tarthatatlanná teszi azt a különbségtételt, amely a jelenlegi földadóban volt.
Mindezt figyelembe véve a földadózásban olyan rendszert kívánunk működtetni, amely szektorsemleges, amely nem tesz különbséget tulajdonformák szerint, amely versenysemleges és követi az általános adózási elveket, és tekintettel van a kialakuló átmeneti szervezeti változásokra is, a mezőgazdaság sajátosságaira is, ösztönöz is és kényszerít is a földhasználatra.
Ezeknek a követelményeknek, valamint a költségvetési törvény tervezetében megfogalmazott kötelezettségeknek, az adórendszer egésze továbbfejlesztésének egy egységes földadózás felel meg, amelynek mértéke a jelenlegi nagyüzemi földadó mértékénél magasabb ugyan, de a kisüzemi földhasználati adónál lényegesen alacsonyabb. Tekintettel arra, hogy a földadó egyben bizonyos mértékű jövedelemadóként is funkcionál, - összefüggésben egyébként a többi jövedelemadóval, - sajátos elszámolási megoldást kívánt meg és a törvényjavaslat erre tesz önöknek megoldási javaslatot.
A törvénytervezet azt tartalmazza az elszámolási móddal kapcsolatban, hogy a földadó fizetésére kötelezett a földadót – azon túl, hogy egyéb költségei között elszámolja, de az adózás szempontjából a földadót visszatarthatja –, levonhatja a társasági adójából, illetve a személyi jövedelemadójából.
A javasolt földadó-mérték és elszámolási mód mellett a magántermelők döntő részénél csökken a jelenlegi adóteher, a mezőgazdasági nagyüzemek adóterhe pedig csak annyiban változik meg – tekintettel az elszámolás módjára –, amennyiben a társasági adórendszernél majd csökkennek a különféle preferenciák.
A földadó alanya a föld használója, mivel a jövedelem a föld használójánál realizálódik.
Különféle mentességeket és kedvezményeket tartalmaz a törvény. Mentes a földadó alól az, aki kis területet használ, ennek mértékét 6000 négyzetméterben állapítja meg egyébként a törvényjavaslat. Ideiglenes mentességet sorol fel és ideiglenes mentességeket tartalmaz a törvény arra, ha valaki bizonyos ágazatokban fejleszt, ültetvénytelepítésekre meghatározott mértékű ideiglenes adómentességet tartalmaz.
Az adó alapja az adóköteles földterület kataszteri tiszta jövedelme, mértéke pedig ennek függvényében van meghatározva, méghozzá művelési áganként eltérően.
Bizonyos adókedvezmények is igénybevehetők, elsősorban a környezetkímélő technológiák alkalmazása esetén, és nyilvánvalóan fenn kell tartani - tartalmazza is a törvény - különféle adókedvezmények megadásának lehetőségét elemi csapás, kár esetén.
Bízom abban, hogy a földadó új rendszere - mivel a magángazdaságokat a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe hozza - talán kedvező fogadtatásra talál.
S végül az eddig legnagyobb vitákat kiváltó adóról, a gépjárműadóról: szeretném itt is azzal indítani, hogy a gépjárműadó is egy létező adónem a jelenlegi adószisztémában is. Több szempontból azonban tarthatatlanná vált. Ezek közül a legfontosabb az, hogy jogi aggályok merültek fel a gépjárműadóval kapcsolatban.
A változás szükségszerűségének döntő oka az, hogy a tíz évvel ezelőtt hozott pénzügyminiszteri rendelet, amely a gépjárműadót előírta, tarthatatlanná vált jogilag, minthogy hatályos jogrendünkben adóról csak törvény rendelkezhet. Ennek tudatában vizsgáltuk a megújítás lehetőségét, amelyről az előterjesztés mögött lévő háttérinformációk - azt gondolom - részletes képet mutatnak, hogy egyáltalán milyen alternatívákat lehetett és kellett itt meggondolni, és miért esett a választás éppen egy ilyen megoldásra. Nem kívánom most megismételni, hogy véleményünk szerint miért nem jelent megoldást az üzemanyagárba épített adó, vagy a gépjárművek esetében ugyancsak kezelhetetlen, vagyoni érték alapján történő adózás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az érintett szabályozási igények, mármint azok az igények, amelyek a bizottsági vitákban felmerültek, amelyek bizonyos szempontból különféle szociális elemeket – benzinár-, üzemanyagár- kiegyenlítő elemeket –követeltek meg ettől a törvénytől, jogosak. Abban az értelemben jogosak, hogy valahol, valamilyen módon ezekre meg kell felelni.
Azt gondolom, hogy a gépjárműadó üzemanyagár-kiegyenlítő szerepénél további vizsgálódás szükséges, amikor ezt tárgyaljuk. Ezzel kapcsolatban a bizottsági vélemények elég markánsan megfogalmazódtak. De arra azért szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy a gépjárműadó szükséges, meglévő elemeinek egységesítése és kiterjesztése – úgy gondolom – tartós eleme kell, hogy legyen a magyar adórendszernek. Nálunk működőbb gazdaságok kedvelt, bevált adózási eleme ez, kár lenne ezt a mindenütt bevált és használt formát az adórendszerből kiemelni.
Minden eshetőséget mérlegelve - ahogy ezt bemutattuk egyébként az adótörvény tervezete mellé helyezett háttérinformációban - arra a következtetésre jutottunk, hogy olyan gépjárműadót kell megalkotni, amely a társadalmi elfogadottság szempontjából talán az úthasználathoz - ha közvetve is, - de ahhoz kapcsolja az adóterhelést, és az a bizonyos, gépkocsitömeg alapján történő adószámításnak logikai eleme valójában ez.
Az adóról annyit szeretnék elmondani, hogy az adó alanya a tulajdonos lenne, alapja a gépjármű tömege lenne. Az adó mértéke szempontjából az a szerény mérték, amely 100 kilogrammonként 200 forintos adót tartalmaz, csak akkor tartható, - a költségvetési törvény tervezete és az irányelvek kapcsán erre szeretném a figyelmet felhívni, - ha a mentességek, preferenciák és kedvezmények köre nem bővebb, mint amit az adótörvény tervezete tartalmaz.
Az adó megállapítása és kezelése tekintetében is rendkívül komoly viták előzték meg a beterjesztést. Bizottságok is már elég keményen véleményt formáltak erről. Súlyos érvek és ellenérvek hatására javasoljuk, hogy ennek a beszedője az önkormányzat legyen, és ezért ennek mintegy honorációjaként a bevétel egy része az önkormányzathoz kerüljön, amit egyébként a költségvetési törvényben kell majd eldönteni.
Nyilvánvalóan cél az is, hogy a gépjárműadóból képződő bevétel valamilyen módon kapcsolódjon ahhoz a célhoz, amelyet a gépjárművek adózása címén, ennek a logikának a címén kitűztünk, tehát legyen valamilyen kapcsolata azokkal a forrásokkal, amelyek a közútfejlesztést biztosítják.
A gépjárműadó gazdasági hatása és lényege az, hogy az általános adókötelezettség alapján a jelenlegi adózók terhe - legalábbis e tervezet szerint - csökken, amire a fogadókészséget nem nagyon tapasztalhatta az előterjesztő, s ugyanakkor kiterjed a köre olyan részekre, olyan alanyokra is, akik eddig nem adóztak.
Tisztelt Országgyűlés! Az biztos, hogy a bizottságok eddig megismert véleménye alapján kőkemény zsűrizésre számíthat ez a törvény a Parlament által. Nyilvánvalóan itt a Kormánynak is nagyon alaposan át kell gondolnia azokat a módosító indítványokat, amelyeket benyújtottak, ha úgy tetszik, nyitottnak és fogadókésznek kell lennie azért, hogy meg tudja őrizni az adórendszernek ezt az elemét, mert önmagában azzal eddig ilyen jellegű vita, legalábbis erősen, nem volt, hogy az adórendszerből ezt az elemet ki kellene venni, még hogyha rendszerében esetleg finomításokat, pontosításokat lehet is végrehajtani.
Kérem ezért a Kormány nevében azt, hogy a motorizációs terhek arányosabb elosztása és a települési önkormányzatok forrásainak egy új elemmel való bővítése, a közúthálózat karbantartása és fejlesztése forrásainak megteremtése, ennek bővítése érdekében komoly vita árán, de fogadja el majd – módosítva akár – a földadóról szóló törvényt.
Tisztelt Országgyűlés! Három adótörvény felvezetőjére volt módom, és köszönöm a türelmüket és figyelmüket, hogy ezeket elmondhattam. Hadd kérjem innen most az Országgyűlés bizottságait, hogy bármilyen nehéz munkájuk is van, de ama kiosztott adótörvényeket, ha lehet, ezen a héten tekintsék át abból a szempontból, hogy általános vitára alkalmasnak tartják-e, hiszen november vége lévén mindannyiunknak szükséges, hogy ezek a munkák elinduljanak.
Azt hiszem, hogy az adórendszernek lényegi változásai, amelyek a jövedelemadóhoz kapcsolódnak, rendszerszerű változásai és bizonyos finomításai, amiket ez a három elem tartalmaz, egy olyan adóstruktúra kialakításában rendkívül komoly lépés, ami szokásos céljainknak s mindig hangoztatott céljainknak, az adórendszerben történő harmonizációnak is megfelel a fejlett piacgazdaságokkal. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok részéről.)
