BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:

Full text search

BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar ipar egésze elkerülhetetlen, nehéz, helyenként fájdalmas átalakuláson megy át. Ennek részeként mérséklődik az anyag- és energiaigényes – és egyben általában környezetszennyező – tevékenységek aránya, és nő a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek részaránya, súlya. E változásra, erre az elkerülhetetlen változásra jó példa az az ügy, ami előttünk fekszik: az alumíniumipar, közelebbről a HUNGALU Rt. ügye, amely vállalkozás a Magyar Alumíniumipari Tröszt átalakulásával jött létre nemrégen. E vállalkozás stratégiai privatizációs terve az alapanyag-közeli fázisok – nevezetesen a bányászat, timföldgyártás, alukohászat – fokozatos visszafejlesztését és a nagyobb hozzáadottérték-tartalmú tevékenységek fejlesztését, modernizálását irányozza elő. E koncepciónak képezi részét az elektrolízist alkalmazó három alumíniumkohó megszüntetése, amit az indokol, hogy 40-50 éves berendezésekről van szó, továbbá a tavaly év végi energiaár-növekedések miatt már nem versenyképesek – ha jól emlékszem, a költségek 40%-át teszi most ki az áramdíj, és közép-európai áramköltségek mellett általában nem lehet nyereségesen működtetni ezt a technológiai fázist –, továbbá a világban bessz uralkodik az alumíniumpiacon.
A vállalat elemi érdeke az azonnali leállítás. Ez logikus mikroökonómiai lépés lenne, azonban egy ilyen lépés több, nemzetgazdasági szintű hátránnyal is jár. Ezek közül csak arra utalok, hogy azonnal több mint 3 ezer munkahely szűnne meg, felkészülés nélkül, továbbá a meglévő készletek és berendezések értéktelenné válnának. És ami a legsúlyosabban esik latba mint közgazdasági tényező: a leállásból adódó feszültségek és veszteségek miatt mérséklődne a HUNGALU Rt. állami részvényeinek értékesítéséből várható bevétel. Ez a lépés megzavarná a privatizáció menetét.
Ezért, az iparpolitikai koncepcióval összhangban – egy ütemezett, de nem túl elnyújtott termelésleállítási programot dolgoztatott ki a kormányzat, amely költségvetési, foglalkoztatási, termelésbiztonsági szempontokból is végig lett gondolva. E program keretében – miután külön gazdasági ösztönzők nem állnak a kormányzat rendelkezésére – az egyetlen eszköz, amivel a HUNGALU programját támogatni lehet, az állammal szemben fennálló kölcsöntartozások, valamint alapjuttatás miatti járadékfizetési kötelezettségek állami részvénnyé, pontosabban ÁFI-részvénnyé való konvertálása. Ez a lépés az üzleti életben szokásos kölcsönrészvény-csere. A bankok gyakran élnek ilyesmivel. Itt azonban állami kölcsönökről van szó, és állami részvényszerzésről van szó. Éppen ezért szükséges – de legalábbis ildomos – a Parlament tájékoztatása, és a Parlament hozzájárulásának megszerzése, különösen azért, mert egy ilyen lépés következtében átmeneti időre megnő az államadósság. Ezt egyébként a beterjesztett 3061-es bizottsági módosító indítvány számszerűleg is megfogalmazza, és – amint az eredeti előterjesztésben található, azzal összhangban áll – valóban, átmeneti időre mindez megnöveli az államadósságot. Azért átmeneti időre, mert a részvények a HUNGALU Rt. privatizációja során értékesíthetők – remélhetőleg árfolyamnyereség mellett –, és addig is, nyereséges működés esetén, osztalékra jogosítják fel az Állami Fejlesztési Intézetet, illetve annak jogutódjait.
Ezért, ezen indokok alapján kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett határozatot fogadja el. Tájékoztatásul elmondom, hogy az illetékes bizottságok megtárgyalták és támogatják a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit