GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr, Képviselő Úr, Tisztelt Országgyűlés! Ismerem az Országgyűlés mai programját, ezért bármennyire is föladta a labdát képviselő úr bevezető szavaival, csak a kérdésekre szeretnék válaszolni.
Bevezetőként azért megvallom, olyan állatorvos vagyok, aki a miniszteri megbízatás után vissza kíván menni a szakmába.
A képviselő úr konkrét kérdéseire sorrendben elmondom: Valamennyi általam megbízott társadalmi, szakértői bizottság, az erdészeti, növényegészségügyi stb., így az állategészségügyi jogszabály-előkészítő bizottság is, hasznos és eredményes munkát végzett. A minisztérium részére általuk készített normatervezeteket a kodifikációs munkában hasznosítottuk. Az állategészségügyi törvénytervezetet és a végrehajtási rendelettervezetet optimális időben a Kormány, illetőleg a tisztelt Parlament elé terjesztjük.
A képviselő úr által jelzett törvények hiánya önmagában nem rontja az 1992. évi pénzügyi kondíciókat, mivel az ország jelenlegi gazdasági helyzete eleve meghatározza az 1992. évi költségvetés lehetőségeit.
Az állategészségügyön kívül bizony még számtalan területen jelentkeznek feszültségek. Az állategészségügyi költségvetési gondok alapvetően az 1991. évi költségvetésre vezethetők vissza. A tisztelt Országgyűlés a tárca 1991. évi költségvetését 1 milliárd forint kiadás-, illetve támogatáscsökkentéssel hagyta jóvá, amiből 290 millió forint érintette az állategészségügy területét.
Ennek ellenére 1992-ben a tárca az intézményhálózat és szervezet korszerűsítését folyamatosan végzi, és megpróbál a szakmai feladatok ellátására képes és a pénzügyi lehetőségeket is figyelembe vevő intézményrendszert kialakítani. Az állategészségügyi törvény-előkészítő bizottság anyaga az előzetes felmérések szerint nem a költségvetési kiadás csökkenésével, hanem növekedésével jár, ezért bizonyos részei újragondolást, illetve további egyeztetést igényelnek.
A képviselő úr harmadik kérdésére először általánosságban válaszolok. Egész társadalmunk átmeneti helyzetben vagy pontosabban, átalakulóban van. Miért lenne ez alól kivétel az állategészségügy területe? Az állategészségügyi jogszabályokat, illetve szervezetet a földművelésügyi intézményrendszer egészéhez igazítva kell megalkotni. Nem tekinthető a helyzet abból a szempontból átmenetinek – hogy idézzem képviselő urat –: a joghézagok miatt nem választhatók szét az állami és szolgáltató feladatok.
Közismert, hogy az állategészségügyi állomások, a regionális intézetek ma is eredményesen látnak el szolgáltató feladatokat is, a mai társadalmi és gazdasági viszonyoknak megfelelően jól funkcionálnak. Egyetértek azzal, hogy a magánállatorvosok jogintézményét nem az állami és szolgáltatói feladatok szétválasztása miatt, hanem egzisztenciális okokból meg kell alkotni. Ez a feladatmegoldás véleményem szerint leggyorsabban akkor történhet meg, ha a szakmai, speciális jellegű szabályozásoknak jogát a tisztelt Ház a Kormányra ruházza. Az állategészségügy területén ezt konkrétan a magán-állatorvoslás és a járlatlevél jogintézmények megalkotása esetében tartom sürgősen indokoltnak.
Ezek a feladatok szerepelnek a tárca idei évi elfogadott programjában. Az állategészségügyi szolgálat szerepét és fontosságát fejezzük ki azzal, hogy január 1-jétől az állategészségügyi főosztályt – mint Országos Állategészségügyi Hivatalt – közvetlen a közigazgatási államtitkár felügyelete alá helyezzük.
Fodor kolléga úr utolsó kérdésére azt válaszolom: a jelenleg hatályos állategészségügyi jogszabály-anyag, amely több száz oldalas kézikönyv, még a zsugorodó szervezet és a jelzett költségvetési gondok mellett is alkalmas arra, hogy biztosítsa hazánk járványügyi és állategészségügyi védelmét.
Ezt a véleményemet erősítette meg a közelmúltban itt járt FAO szakértő csoport, akik a magyar állategészségügy struktúráját, hatékonyságát jó színvonalúnak minősítették. Alkalmasnak tartották arra, hogy jelenlegi állapotában is megfeleljen az Európai Gazdasági Közösség elvárásainak. Természetesen a kedvező megítélés nem jelenti azt, hogy a gazdasági szerkezet átalakulását ne kövesse az intézményrendszer rugalmas és korszerű jogi szabályozása és modernizálása. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
