BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! TiszteltKépviselőtársam! Válaszomban ez alkalommal eredményekről is számot adhatok, annak ellenére, hogy valóban igen bonyolult kérdéskörről és jelenleg még kusza szabályozási viszonyokról van szó.
Kevés olyan természeti kincsünk van, amelyben hazánk szerencsésebb, amelyből több jutott nekünk, mint Európa más országainak, ilyen a termálvíz, vagy még inkább a geotermikus vagyon.
Keresve se találtam volna jobb példát a termálvíz-hasznosítás bonyolultságára, mint éppen Sárvárt, amelyet Gömbös Ferenc képviselőtársam képvisel itt, hiszen a geotermikus kút, mondhatni, hő-, víz- és sóbánya. Sárváron meleg vizet kívántak termelni fűtési célra, és a komoly sókiválási problémák adták az ötletet, hogy megszülessen a sárvári termálkristály.
Képviselőtársam kérdésében olyan pontosan fogalmazott, és olyan szakértelemmel építette fel az optimális hasznosítás elvi kereteit, hogy tőle kell idéznem: A feltárt hévízkincs komplex, több célú és folyamatos, azaz egész éves használattal lehet a leggazdaságosabb, majd így folytatja: ezt ritkán érheti el egyetlen gazdasági egység.
Nos, ebben van a lehetőség is és nehézség is. A magas hőtartalmú forrás első lépcsője villamosenergia-termelésre alkalmas, aztán távhő-szolgáltatásra, fűtésre, mezőgazdasági hasznosításra, fürdő céljára. Csakhogy a hasznosító létesítményeknek mind együtt kell jelen lenniük egy viszonylag szűk környezetben ahhoz, hogy ez az egész folyamat gazdaságos legyen, hiszen a hőszállítás vesztesége komoly tényező, gazdasági tényező. Különböző típusú vállalkozók és mindeddig valóban különböző hatóságok szoros együttműködésére van szükség, és az induló tőkevagyon és tőkeigény is igen jelentős.
A tavaly év vége óta reális költségszintre emelt energiaárak azonban felértékelték a geotermikus és általában az alternatív energiákat, a környezetbarát vagy megújuló energiaforrásokat.
Ebbe az irányba hat a környezetvédelmi gondolkodás megerősödése is, ámbár hozzá kell tennem: a környezetvédők nem mind rajonganak a geotermikus energia hasznosításáért, hiszen mint mindennek, ennek is megvan az árnyoldala: a nagy sótartalmú vizek a végső befogadóban szennyezőnek minősülnek, a nagyütemű vízkivétel felboríthatja a vízháztartást, tehát vissza kell sajtolni a vizet, a visszasajtolás energiaigényes folyamat, technikailag bonyolult, erre nem kívánok kitérni.
De hát mit szándékozunk tenni? Ez volt a kérdés, erre válaszolnék.
Tárcámhoz tartozik az energetika is, az idegenforgalom is, bizonyos értelemben a szolgáltatások széles köre, a vállalkozások jelentős része.
A munka finisében lévő és hamarosan a tisztelt Ház elé kerülő bányászati törvény, új bányatörvény a geotermiát is a bányászati koncessziós körbe vonja. Ezzel, ha önök is itt jóváhagyják, a hatóságok száma lecsökken kettőre, a több geológiai szolgálatot helyettesítő, annak helyébe lépő bányászati hatóságra és a vízvédelmet képviselő vízvédelmi hatóságra. A termálvíznek ha vannak káros vagy mérgező, esetleg gyógyhatásai, akkor az oldott anyagok vizsgálata továbbra is a Népjóléti Minisztériumhoz fog tartozni.
Mindenképpen egyszerűbb lesz az engedélyezési eljárás.
A másik vonatkozás: idegenforgalmi fejlesztési koncepciónkban a gyógyturizmus, de ugyanígy a falusi turizmus is központi helyet foglal el. És mindkettőnek találkozási pontja a termálfürdő. Az Idegenforgalmi Alap fordít is erre és ennek a reklámjára összeget, hát amennyire képes. El kell mondanom, hogy ebből az alapból kell finanszírozni az idegenforgalom kül- és belföldi reklámját, propagandáját, fesztiválokat, fejlesztéseket, és ez az összeg bizony nem elég. Majd az 1992. évi költségvetés kialakításakor talán lesz lehetőség e Házban e gyorsan megtérülő ösztönző keretet megemelni az önök segítségével.
Végül a koncessziós törvényt említem, hiszen a koncesszió egyéb jogi garanciák mellett tőkét vonzhat e területre.
Ma Magyarország valóban harmadik, negyedik helyen áll, Izlanddal egyébként holtversenyben, a világranglistán a termálvíz-hasznosítás terén: mintegy kétmillió négyzetméter fóliatelepet, növényházat fűtenek természetes melegvízzel, takarmányszárításra is kiterjedten használják, állattartó telepek fűtésére a hévizet, több mint 6000 lakótelepi lakást fűt és lát el meleg vízzel a geotermia.
Ahol tehát bizonyítottan bő vízhozamú és sokéves utánpótlású melegvíz van, vagyis nem apad el a kút egy idő múlva, ott a hasznosításra vállalkozó ezentúl könnyebben vállalkozhat, mert egyszerűbb lesz a vállalkozása, 10-12 hatóság helyett kettőre csökken a hatóságok száma, reálisabb lesz a vállalkozás, mert a koncesszió lehetőséget ad a társtőke befonására, és gazdaságosabb lesz a vállalkozása, mert a reálisan magas energiaárak mellett már megtérülhet a beruházás.
Még elmondanám, nekem személyesen is kedvenc témám ez, hozzám közel áll, a nemzetközi tapasztalatot is igénybe kívánjuk venni: október közepén esedékes izraeli utamon megtekintek egy prototípust, az 1 megawattos villamos minierőművet, amelyet az általam megcsodált nagyszénási gőzkútra lehet telepíteni, és ugyanennek a látogatásnak egy másik részében, akkor mint turisztikai miniszter, a gyógyturizmusról és e téren való együttműködésről tudok tárgyalni.
Végül képviselőtársaim figyelmébe ajánlom a hamarosan elénk kerülő bányatörvényt és az Idegenforgalmi Alapot, és mindezekkel együtt kérem válaszom elfogadását. (Gyér taps.)
