GÖMBÖS FERENC, DR. (MDF)
GÖMBÖS FERENC, DR. (MDF)
GÖMBÖS FERENC, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztában vagyok azzal, hogy az interpellálás nem egy kormányzati képviselő elsődleges feladata, de úgy érzem, hogy a probléma fontossága miatt kérhetem az önök türelmét és figyelmét, egy rövid időre.
A termálvízkészletet hazánk egyik legértékesebb nyersanyagkincseként kell kezelni. Magyarország Európában egyedülálló feltételekkel kinyerhető és területéhez viszonyítva páratlan gazdag termálvízkészletének nagyobb mértékű, gazdaságosabb, nyereségesebb, akadályoktól mentesebb, jobban szervezett felhasználása lenne a feladat.
Magyarország tapasztalatai a termálvíz-hasznosításban csaknem olyan régiek, mint a többi országé, de annál sokkal folyamatosabbak. 1729-ben készült az első tudományos vizsgálat. Egy német útikönyv 1847-ben már 14 magyar fürdőt ajánlott. Magyarország kis ország, de egyetlen európai ország sem dicsekedhet hasonló, gazdag, természetes termálvízkészlettel. Az ország területének háromnegyed része alatt található termálvíz. Felhasználására négy fő cél lehetséges: fűtőanyag-megtakarítás, idegenforgalom, mezőgazdasági felhasználás, termálgyógyászat és a gyógyturizmus.
A jelenlegi felhasználás – a lehetőségekhez viszonyítva – alacsony. A Földtani Intézet és a KSH adatai alapján a jelenlegi termálvízkészletünk évi 0,4 ezrelékét hasznosítjuk. Az eddig is ismert, véges készlet megújítás nélkül is több száz évig hasznosítható. Meg kellene szüntetni a használatban lévő termálkutak használat nélkül, melegen elfolyó vizeinek elvesztését. Jelenleg az összes termálkutakkal kitermelt vizek 24%-a, évi 28 millió köbméter elfolyik és lehűl. Ezek melegebb felhasználása az elsőrendű és azonnal hasznosítható tartalékunk. Becslés szerint 260 meglévő és kialakított, de visszatömött termálkutat lehet újból víztermelővé tenni és évi használatba bevonni.
A feltárt hévízkincs elsősorban komplex, vagyis többcélú és folyamatos, azaz egész évben használni lehet a leggazdaságosabban. Ezt ritkán érheti el egyetlen gazdasági egység vagy szerv, mert egy célra általában kevesebb termálvizet használnak fel, mint amennyi kútjainak kapacitása. A magas hőfokú, 65 řC feletti termálkutak vize különböző hőfokon sorozatosan és teljesen felhasználható, ha a mezőgazdasági, kommunális, fűtési, turisztikai és gyógyfürdő céljára való felhasználását kombinálnák, az mindegyik ágazati használat költségeit csökkentené.
Gazdaságos, komplex felhasználás egész évben csak több ágazatú felhasználás koordinálása útján hozható létre. Ahol új lakótelepek vagy magánlakás-építéssel összefüggő területek, vagy középület-együttesek közvetlen közelében 60 řC fok körüli hőmérsékletű termálkutak találhatók vagy létesíthetők, gazdaságilag legelőnyösebb és leggazdaságosabb a termálvízfűtés alkalmazása. A kutakhoz közel eső középületek, lakások és üdülők fűtése, mezőgazdasági és idegenforgalmi hasznosításuk kiegészítő tevékenysége lehet, ha megfelelő számú épületegységről van szó.
A hévíz kitermelése és használata hatósági és hatásköri szempontból 12 országos hatáskörű szakágazati szervhez, minisztériumhoz tartozott, s ezek mellett a volt megyei és a helyi tanácsok hatáskörébe is. Itt felsorolhatnám mind a 12 szakágazatot, és innen is láthatjuk, hogy a 12 országos hatáskörű szakágazat között és a minisztérium között a hévíz kitermelése és felhasználása szinte elveszett. A termálfürdőtelepek, s ezen belül a termál- és gyógyfürdők üzemeltetését szintén számtalan különböző szervezet végzi. Ezek tevékenysége ma még nem összehangolt, és különösen probléma, hogy az üzemeltető szervezetek nyereségei nem járulnak hozzá számottevő mértékben a település bevételi forrásaihoz.
Kívánatos lenne, hogy a …
