SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Először szeretném azt kiemelni, hogy a kérdéses jogszabály nem tesz említést az OTP-ről vagy pénzintézetről, hanem csak "értékesítés céljára épített" lakásról szól. Ma egyre több vállalkozó kapcsolódik be a lakásépítésbe közvetlenül, és nem OTP útján értékesíti a kész lakásokat, hanem az igényeknek sokkal jobban megfelelve a vevővel köt adásvételi szerződést.
A rendelkezés szerint a szociálpolitikai kedvezmény nyújtható magánlakás-építésre, értékesítés céljára épített lakás megvásárlására és olyan lakás vásárlására, amelyet az építő vagy az építtető a lakás előző vevőjétől visszavásárolt és újra értékesít. Na, ez az a pont, ahol a rendszer belső logikája megtörik. A lakáshiány ismert körülményei alapján a régi jogalkotói szándék az volt, hogy lehetőleg minden állami eszközt a lakások számának növelésére használjanak fel. Ezzel indokolták, hogy nincs mód a magánforgalomban meglévő lakások vásárlásánál a kedvezmény megadására. Az előbb említett pontban azonban nem keletkezik új lakás, csupán az értékesítés céljára épült lakások forgalmát segíti elő a rendelkezés. Ezért mondom, hogy ezen a ponton a korábbi szemléletben logikai hiba következett be, és megítélésem szerint nem jó irányban.
A jogszabály alkalmazása és módosításai során keletkezett ellentmondásokat mérsékelni szükséges. Ez a szemlélet vezetett már a múlt évben arra, hogy egy jogszabálymódosítás lehetővé tette, a három- és többgyermekes családok meghatározott feltételek mellett lakásbővítéshez – tehát nemcsak lakásépítéshez – kaphatnak további szociálpolitikai támogatást. A támogatás mértékével magam nem vagyok megelégedve, de azt gondolom, hogy a módosítás helyes irányú elmozdulást jelentett a korábbiakhoz képest.
A végső megoldást egy alapvető szemléletváltás során kell megtalálni, és azt hiszem, válaszomnak ez a része egyben felelet lesz a szóban előterjesztett kérdésrészre is. A jelen rendelkezés a lakáshoz jutás módjára koncentrál, valójában lakásokat támogat és nem családokat.
A napokban véglegesítendő és megfelelő egyeztetési eljárásokra kerülő lakáspolitikai koncepció során ezen igazságtalanságok kiküszöbölése érdekében át kívánjuk alakítani a szociálpolitikai támogatás jelenlegi rendszerét. Az átalakítás fő rendező elve, hogy ez a támogatási forma ne a lakásszerzés módjához, annak körülményeihez kapcsolódjék, hanem a támogatott családok valódi életkörülményeihez és jövedelméhez. Kívánatosnak tartom, hogy a támogatásban népesedéspolitikai személet is érvényesüljön. Tudni kell, hogy annak a javaslatnak, amely teljes körűvé tenné a támogatási formát, azaz minden lakásépítő, -vásárló vagy -bővítő család részesülhetne belőle, többmilliárd forintos forrásigénye van. Éppen ezért ebben a kérdésben az Országgyűlésnek kell majd a végső szót kimondani.
Tudom, hogy jelentős késésben vagyunk a lakáspolitikai koncepció kialakítása és a vonatkozó törvények megírása tekintetében, de azt nagyon szeretném, hogy egy államigazgatási egyeztető eljárás után az illetékes bizottságok a koncepciót megtárgyalják, és ezt követően kerüljön sor a normaszövegek megírására. Terveim között szerepel ennek ez évi benyújtása, de erre felelősséggel most ígéretet tenni csak a szándékaim tekintetében tudok.
Jelen pillanatban nem látszik akadálya az előbb említett rendszerből kieső rendelkezés megszüntetésének. Ez azonban szűkítést jelentene, bár a rendszer logikáját tisztábbá tenné. A tisztelt képviselő úr interpellációjának szelleme, hasonlóképpen saját szemléletem is, nem a rendszer logikáját kívánja számonkérni, hanem a családok szempontjából szükséges és méltányos támogatást sürgeti.
Azt gondolom, hogy az előbb említett szemléletváltás a képviselő úr szándékaival is egybeesik, ezért kérem válaszom elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
