DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Én itt hallva a szívemnek oly kedves, fülemnek oly szépen csengő előterjesztéseket, meg akartam várni azt a gyönyörű szép dramaturgiai pillanatot, amikor még egy, az Országgyűlés által megerősített nemzetközi emberi jogi egyezmény magyar jogrendszerbe illesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz tudok hozzászólni. Így már mindannyian, valamennyien parlamenti képviselők, törvényhozók, gondolom, még jobban át tudjuk érezni a Rózsa Edit által előterjesztett és Szigethy István által is indokolt országgyűlési határozati javaslat lényegét.
Azt hiszem, többen egy kicsit unottan, ki azért több-kevesebb lelkesedéssel figyeli azt a fajta konjunktúráját a gyermek- és ifjúsági ügyeknek, ami valamikor a nyár elején kezdődött, amikor a Parlament első politikai vitanapját a gyermekek és a fiatalok helyzetéről tartotta.
Azóta is – gondolom én – többen örülünk, amikor a lapok 2-3-4. oldalán olvasunk arról, hogy különböző szervezetek tartottak tanácskozásokat arról, hogy hogyan is áll ma a gyermekek ügye; amikor olvasunk arról, hogy létrejött a most már általunk is megerősített ENSZ-egyezmény magyarországi jogrendszerbe illesztéséről, illetve a magyarországi betartatását ellenőrző, azt befolyásolni szándékozó, azt elősegíteni kívánó ENSZ magyar nemzeti bizottság, amely a gyermeki jogokkal kíván foglalkozni. Gondolom, többen nagy örömmel figyeltük, és talán egy kis bosszúsággal olvastuk azt a határozati javaslatot, illetve annak a mellékletét, ami a Kormány hároméves intézkedési tervével foglalkozik, és arról szól, amit a gyermekek és a fiatalok helyzetének javítása érdekében akar csinálni.
Én azt hiszem, hogy ez a sok-sok tevékenység, amit mi csinálunk, ebből nagyon fontos, hogy végre valami következzen a gyermekek és a fiatalok számára. Éppen ezért én két dolgot szeretnék egészen röviden elmondani. Lehet, hogy kontraproduktív, hogy én most felszólaltam egy ilyen részletes vita során, többen már a határozathozatalra várnának. Azonban szeretném, hogyha a Parlament tisztelt jelenlévőinek kollektív emlékezetébe tudnám idézni azt, hogy óriási jelentősége van annak, hogy mielőbb megtörténjen ennek az ENSZ-egyezménynek a magyar jogrendszerbe illesztése.
Ezért én azt gondolom, és a FIDESZ parlamenti frakciójának a nevében mondom: elengedhetetlen, hogy most, amikor ezt az egyezményt megerősítettük, amikor remélhetőleg 31-32 napon belül a Parlament asztalára kerül ennek az egyezménynek a kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, akkor elfogadjunk egy olyan országgyűlési határozati javaslatot, amelyik arról rendelkezik, két év alatt hogyan, milyen ütemezéssel kívánja a magyar Kormány és a magyar Parlament a magyar jogrendszert összhangba hozni ezzel az egyezménnyel.
Annyit hadd jegyezzek meg, hogy több civil szervezet is foglalkozik azzal, hogy ezt a nemzetközi egyezményt összehasonlítja a ma hatályos jogrendszerrel, átvizsgálja azt a 147 jogszabályt, amely módosításra szorul. Éppen ezért hadd tájékoztassam arról a tisztelt Házat, hogy amennyiben bekövetkezne az, amit remélek, hogy nem fog bekövetkezni, hogy nem fogadnánk el ezt a Rózsa Edit-féle országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a FIDESZ-frakció a Szigethy István-féle módosítással együtt támogat, akkor, amikor a Kormány benyújtja a nemzetközi egyezmény kihirdetésével foglalkozó törvényjavaslatot, akkor a FIDESZ parlamenti frakciója egy önálló országgyűlési határozati javaslat előterjesztésére lesz kénytelen, amelyik a már hónapok óta folyó munka alapján egy olyan ütemezést tartalmaz, amely ütemezés elkészítésére jelentene kötelezvényt az, hogyha most fogadnánk el Rózsa Edit országgyűlési határozati javaslatát.
A másik dolog, amire fel szeretném hívni a tisztelt Ház figyelmét, az az – gondolom, mindanynyian tudjuk –, hogy néhány héten belül nagyon fárasztó törvényalkotó munka, de talán a Parlament legfontosabb törvényalkotó tevékenysége kezdődik el. Elkezdi a Parlament megvitatni, előbb, gondolom, csak az irányelveit, majd a konkrét törvényjavaslat alapján a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetési törvényét. Én most hadd hívjam fel Katona Tamás államtitkár úr egy olyan mondatára a tisztelt Ház jelen lévő és talán jelen nem lévő tagjainak a figyelmét is, amelyik arra az egyezményen szereplő cikkelyre vonatkozik, hogy mindegyik részes állam az erőforrásaihoz, a rendelkezésére álló anyagi erőforrásokhoz mérten maximálisan törekszik a gyermekek körülményeinek, a gyermekek szociális, kulturális és egyéb jogainak az előmozdítására. Éppen ezért most, a költségvetési vita minden bizonnyal öldöklő küzdelmei előtt hadd hívjam fel a figyelmüket, hogy remélem, nemcsak az következik, hogy a Parlament olyan nemzetközi egyezményeket fogad el, amelyeknek elfogadása természetesen óriási eredmény; amiből nem biztos, hogy közvetlen eredmény, közvetlen előny következik a maga pozitív értelmében annak a több százezer és több millió gyermeknek és fiatalnak a számára, akikkel egy országban élünk, hanem ez a fajta gondosság, ez a fajta szellemiség, ez a gondolkodásmód jellemzi majd a parlamenti képviselőket a költségvetési törvény vitája és annak elfogadása során is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
