PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Interpellációm megfogalmazását az a szándék vezérli, hogy a Parlament, a Kormány végre valóban nézzen szembe a bérből és fizetésből élők gondjaival, a munka világában uralkodó rendezetlen állapotokkal és a növekvő feszültségekkel. Ne legyen letudható és betudható egynéhány napirend előtti felszólalással ez az égetően szükséges és megoldandó kérdés.
Tisztelt Ház! Ma már 150 ezer ember munkanélküli, és ez a szám mértékadó becslések szerint ez év végéig megduplázódhat. Tovább csökken a reálbér, 1991-ben a bérből és fizetésből élők húsz évvel ezelőtti színvonalon képesek csupán keresetükből eltartani a családjukat. A nyugdíjasok, a többgyermekes családok mellett a kétkeresős családok százezrei csúsznak le a létminimum alá, az a körül vagy az alatt élők közé. A régóta meglévő gazdasági és szociális gondok mellett a gazdasági rendszerváltás, a struktúra átalakítása tovább növeli a munkavállalók terheit és abszolút kiszolgáltatottságát. Egyidejűleg rendezetlen állapotok uralkodnak a munkavállalók jogait, érdekérvényesítését biztosítani hivatott jogszabályok, intézmények területén, és a munkavállalók mai és jövőbeni helyzetét meghatározó privatizációs folyamatban.
Tisztelt Ház! Megengedhetetlen módon késik a privatizációs törvény. Miközben mi itt hónapok óta vitatkozunk a reprivatizációról, a kárpótlási törvényről, aközben az országban játékszabályok nélkül, legtöbbször a munkavállalók teljes kizárásával és rovására folyik a történelemben példa nélküli mértékű spontán privatizáció.
Ugyancsak késik a munkavállalói részvényprogramra vonatkozó törvénytervezet megvitatása és annak parlamenti elfogadása. Átmeneti állapotok uralkodnak a munkaviszony jogi szabályozásában is. A jelenlegi szabályok egy része ugyanis elavult, újak azonban nincsenek. Sokan hajlamosak ezt a helyzetet úgy értelmezni, hogy ki-ki saját belátása szerint cselekedhet, alkalmazza-e vagy sem a ma érvényes törvényi szabályokat. Ez súlyos jogbizonytalanságot teremt, amihez gyakran a kormányzati szervek rossz példája is hozzájárul, amikor érvényben lévő törvényi előírásokkal ellentétesen hozzák meg döntéseiket.
Tisztelt Ház! Kiépületlenek, illetve nem működnek kielégítően az érdekegyeztetés fórumai sem. A kompetenciazavarok, egymás szándékai komolyságának megkérdőjelezése ott is aláássa az intézmény tekintélyét, ahol legalább valamilyen mértékben az még megvan. Ezért az ágazati, szakmai szinten a munkáltatók, a kormányzati szervek a rendezetlen viszonyok mögé bújhatnak, s ezért az egyébként érdemi tárgyalásokkal rendezhető konfliktusok országos szintre csúsznak, vagy végleg megoldatlanok maradnak. Sokan az érdekegyeztetés kiépületlenségéből fakadó felelősségüket a partnerek legitimitásának megkérdőjelezésével kívánják elleplezni. Ennek jele, hogy egyesek a valóban égetően szükséges törvényhozói döntések – mint a Munka Törvénykönyve, az üzemi tanácsi törvény megalkotása, az érdekegyeztetési mechanizmus kiépítése – helyett a szakszervezetek közötti belső vitákba szeretnének parlamenti döntéssel beavatkozni.
Mindezek a körülmények azt eredményezik, hogy ma egyre nagyobb a kiszolgáltatottság, a félelem a munkavállalók körében.
Mindezek alapján kérdezem miniszterelnök urat, illetve megbízottját, várható-e, hogy a Kormány radikálisan meggyorsítja a privatizáció alapelveit szolgáló törvényt, a munkavállalói részvényprogramról szóló törvényt, a Munka Törvénykönyve és az üzemi tanácsokról szóló törvény előkészítését.
Másodszor: hogyan kívánja elősegíteni a Kormány a szakszervezeti szervezkedés szabadságát, valamint a szakszervezetek autonómiájának alkotmányos elve érvényesülését. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
