BALOGH GÁBOR (KDNP)
BALOGH GÁBOR (KDNP)
BALOGH GÁBOR (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan csodálkozhatnak, hogy a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslathoz miért szólok hozzá.Mindössze egyetlenegy olyan komoly indokom van, amely arra ösztönzött, hogy én is hozzászóljak ehhez a javaslathoz, mégpedig azok a részei a törvényjavaslatnak, amelyek a társadalombiztosításra vonatkoznak.
Amint elolvastam magát a törvényjavaslatot, egyértelművé vált számomra, hogy itt egységes közigazgatási bíráskodásról lenne szó, amely a rendes bírósági szervezeti rendszeren belül működne. Ilyen szempontból a társadalombiztosítás is beletartozna ebbe a bíráskodási rendszerbe.
A társadalombiztosítás viszont – mint ahogy tudjuk – nem egészen olyan egységes, nagyon, de nagyon csínján kell bánni az egyes fogalmakkal, és csínján kell bánni a jogorvoslati lehetőségekkel is. Ezt két részben érinti maga a törvényjavaslat: egyrészt az államigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása kapcsán, másrészt pedig a Polgári Perrendtartás módosítása kapcsán, mégpedig olyan mértékben, hogy érdemben változtatná meg a társadalombiztosítás jelenlegi jogorvoslati rendszerét, mégpedig az igénylők, az ellátásban részesülők kárára.
Erre szeretném felhívni a tisztelt Háznak a figyelmét, és ez irányban fogok módosító javaslatokat beterjeszteni.
Azt tudjuk, hogy a társadalombiztosításnál jogorvoslati lehetőség először a társadalombiztosítási tanácsokhoz felszólalás formájában történik, majd a társadalombiztosítási tanács határozata ellen fellebbezést lehet a megyei társadalombiztosítási tanácshoz, illetve a fővárosi társadalombiztosítási tanácshoz benyújtani. Ezt követően történhet kereset benyújtása, amit már a bíróság bírál el.
Vannak olyan intézmények, illetve vannak olyan munkáltatók, ahol társadalombiztosítási tanács nem működik, így a megyei társadalombiztosítási tanács látja el ezeket a feladatokat. Hogy miért tartom ezt annyira fontosnak? Azért, mert a munkáltatóknál működő társadalombiztosítási tanácsok nem társadalombiztosítási szervek, és éppen ezért nagyon fontos lenne, ha ennek alapján az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat egyes pontjait módosítaná, illetve felülvizsgálná a most készülő beterjesztésem alapján, módosító javaslatom alapján.
A munkáltató, a tanácsi költségvetési elszámoló hivatal, illetőleg a jogutódja és a társadalombiztosítási kifizetőhely ugyanis nem társadalombiztosítási szerv, így nincs olyan elsőfokú társadalombiztosítási szerv, amelynek a társadalombiztosítási tanács által másodfokon elbírált határozata ellen keresetet lehetne indítani. Ha pedig a társadalombiztosítási tanács másodfokú határozata ellen a megyei, fővárosi tanácshoz fordulnak majd fellebbezéssel, akkor a megyei, fővárosi tanács már harmadfokú szervként számít, amit a Polgári Perrendtartásról szóló 341. szakasz b) pontja nem pótol.
A másik ilyen nagyon fontos tényező, amit az igénylők érdekében fontos előterjesztenem, mégpedig az államigazgatási eljárás 72. szakaszának (3) bekezdéséhez kapcsolódik. Ez a törvényjavaslat 4. szakaszában található meg, amely kimondja: "Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van." A kivételek közé a társadalombiztosítási ellátást megállapító határozatok nem érthetők. Márpedig szó sem lehet arról, hogy az igénylő által esetleg kifogásolt összegben, de mégis megállapított ellátás hónapokig, adott esetben évekig ne kerüljön folyósításra a bírói jogorvoslat igénybevétele miatt. Elképzelhetetlen tehát, hogy az igénylő tartósan ellátatlan legyen.
A jelenleg beterjesztett törvényjavaslat ezt célozhatja meghatározott esetekben, tehát ezt eredményezheti.
Emiatt feltétlenül szükségesnek tartok felvenni a törvényjavaslatba egy olyan módosító rendelkezést, amely lehetővé teszi a megállapított ellátás folyósítását akkor is, ha a keresetlevelet benyújtották. És itt hívnám fel a figyelmet, hogy a társadalombiztosítás jogorvoslati rendelkezéseit, jogszabályait a törvény 115. szakasz (1) illetve (2) bekezdése írja elő. A 115. § (2) bekezdését ez a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi. Éppen ezért én javaslatot fogok tenni, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 115. szakasz (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lépjen: "Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított társadalombiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották."
S végezetül egy harmadik kérdésre hívnám fel a figyelmet, ami már a törvény végrehajtására vonatkozik. Ezt a 89/1990. MT. rendelet 345. szakasza tartalmazza. A törvényjavaslat törölni javasolja teljes egészében ezt a paragrafust. Viszont figyelembe kell venni, hogy ennek hiányában, tehát ennek a rendeletszakasznak a hiányában nincs olyan társadalombiztosítási rendelkezés, amely kimondaná, hogy a társadalombiztosítási határozat ellen milyen időtartamon belül lehet keresettel élni.
Akár évek vagy – mondhatnám azt – évtizedek múlva is keresettel lehetne élni, ez viszont elfogadhatatlan. Éppen ezért azt javaslom, hogy a végrehajtási rendelet 345. szakasz (1) bekezdéséből a bevezető rész maradjon meg, amelyik előírja, hogy a megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanács és a 337. szakasz d) pontjában megjelölt bizottság határozata ellen a kézbesítést követő 30 napon belül az érdekelt a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bizottsághoz fordulhat. A többi résznek az eltörlésével természetesen egyetértek. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
