SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Engedje meg akkor, nagyon röviden rátérjek arra, hogy az alkotmányügyi bizottság hogyan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Amikor az összes módosító javaslatot megtekintettük, én kérdést intéztem az alkotmányügyi bizottsághoz, valamennyi tagjához, hogyha bárkinek, akinek olyan álláspontja van, hogy a törvénynek akár valamely része nem egyszerű szótöbbséggel, hanem a jelenlevő képviselők kétharmadának a szavazatával fogadandó el, az szíveskedjék jelezni. Ilyen jelzés nem történt. Egyetlenegy képviselőtársunk sem jelezte az alkotmányügyi bizottságból, sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalon, hogy ilyen javaslata lenne, ilyen fölvetése lenne.
Ezek után foglalt úgy állást a bizottság, ha nem tévedek, talán egy tartózkodás mellett, tehát majdnem teljes egyhangúsággal, az ellenzéki képviselőtársak szavazásával is, hogy a törvényt egyszerű szótöbbséggel kell elfogadni. Tehát véleményem szerint ebben az alkotmányügyi bizottság egyértelműen állást foglalt.
Ettől függetlenül, abból kiindulva, hogy nehogy véletlenül valamilyen alkotmányos probléma adódjék, és az elkerülje a figyelmünket, én személy szerint nem látom annak akadályát, hogy bármely kérdés tekintetében ezt az alkotmányügyi bizottság ismét felülvizsgálja.
Azt azonban kérném, hogy ne együttes ülést rendeljen el Elnök úr, mert ha az önkormányzati bizottságnak van valamilyen állásfoglalása, az nyilván velünk közölhető, az önkormányzati bizottság ebben a kérdésben kialakította a véleményét, jelzést adott számunkra, semmi akadálya, hogy az alkotmányügyi bizottság a maga keretei között összeüljön és az önkormányzati bizottság jelzéseit megvizsgálja.
Én ezt indítványoznám, és kérném, hogy ekként szíveskedjék akkor döntést hozni azzal, hogy közöljék velünk, valaki hivatalosan, hogy vajon mely szakaszok azok, melyeknek a szavazásával kapcsolatosan alkotmányjogi aggály fordul elő.
