TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Napjainkban gyakorta tapasztaljuk, hogy az ún. állami vagy társadalmi, szocialista tulajdon mögötti érdektelenség milyen következményekkel jár nemzeti vagyonunk, nemzeti kincseink kezelésében. Ezért is különös jelentősége van az önkormányzatok tulajdonlását részletező törvénynek.
Az országos érdekek azonban esetenként ütköznek a helyi érdekekkel, és ezért megfelelő garanciák szükségesek ahhoz, hogy az átadásra kerülő vagyon szakszerű és felelős kezelése mindenkor biztosítva legyen. A Parlament eddig is különös gondot és kitüntetett figyelmet fordított arra, hogy a gazdasági átalakulást elősegítő jogalkotás során érvényt szerezzen a természet- és a műemlékvédelem speciális szempontjainak.
Az előttünk lévő törvényjavaslat lehetővé teszi azoknak a műemléki ingatlanoknak és belterületen lévő védett természeti területeknek önkormányzati tulajdonba adását, amelyeknek korábban a tanács, tanácsi intézmény és a közüzem volt a kezelője. Ezek az ingatlanok sok esetben olyan különleges gondozást igényelnek, amelyekre a helyi önkormányzatoknak a legsürgősebben fel kell készülniük. Ez a tulajdonlás kisebb-nagyobb mértékű anyagi áldozatokkal, bizonyos esetekben pedig tevékenységi korlátozásokkal is jár. Ugyanakkor ez a felelős, hozzáértő gondoskodás jelentősen hozzájárulhat a természeti és az épített környezet helyi javulásához és az állampolgári környezetvédelmi tudat erősítéséhez. A tervezet ezért a problémakört azzal a jogi konstrukcióval is alátámasztja, hogy a tulajdonba adás bizonyos feltételekhez köthető és csak a feltételek teljesítése, illetve vállalása esetében kaphat az önkormányzat a szóban forgó ingatlanokra tulajdonjogot.
Tisztelt Országgyűlés! Az ország természetvédelmi oltalom alatt álló területei nemzeti kincset jelentenek, ezek megóvása és hosszú távú fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezért a nagyobb kiterjedésű, védett területek egységes kezelése, a természeti értékek védelmét biztosító gondozása indokolja – és egyben válaszolnék is az előttem szóló tisztelt képviselőtársamnak – a környezetvédelmi miniszter egyetértési jogának érvényesítését. Az erdőterületek esetében természetesen a szakterületért felelős földművelésügyi tárca miniszterének az egyetértése is szükséges. Ugyanez a garanciális megoldás szerepel a javaslatban a műemléki ingatlanok tekintetében, ezzel is szolgálva a műemléki értékek fokozottabb védelmét, megfelelő hasznosítását és kontrollját. Az építésügyi törvény szerint a műemlékeket érintő bármely munkálatokhoz és felhasználási módhoz az építésügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. Így a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter mint jogutód igényelheti, sőt feladatköréből következően megkövetelheti az említett előírás következetes betartását.
Meg kívánom említeni, mivel a korábbi hozzászólásokban elhangzott a tárca megjelölésének a hiánya, hogy a 8. § (2) bekezdésében a külterületen fekvő védett természeti terület esetében a miniszter egyetértése természetesen a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterre vonatkozik.
A törvénytervezetnek a műemlékvédelem szempontjából említésre méltó és fontos előírása, hogy felhatalmazza a Kormányt arra, rendeletben határozza meg azokat a műemléki szempontból védett épületeket, építményeket, amelyek kiemelkedő történeti, kulturális, műemléki értéküknél fogva úgyis mint a nemzet tulajdona, az állam tulajdonából önkormányzati tulajdonba nem adható át.
Példaként hadd említsem a budai Várat, a Parlamentet, budai Tőzsdepalotát, a Grassalkovich-kastélyt, a fertődi kastélyt, a keszthelyi kastélyt, és sorolhatnám a kiemelkedő értékű műemlékeinket.
Ezúton szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a hivatkozott műemlék-épületi kör összeállításának az előkészítése megtörtént, a törvény elfogadását követően a kormányrendelet soron kívül kiadható. A természetvédelmi gyakorlatban is előfordulhat olyan eset, amikor akár a védett terület egységes szakmai kezelése, akár az önkormányzatra háruló aránytalanul nagy anyagi teher miatt kedvezőbb, ha a terület vagy a területrész nem az önkormányzat tulajdonába, hanem más állami szerv kezelésébe kerül. A törvénytervezet ezzel a lehetőséggel is számolt.
Összegezve az elmondottakat, meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat jelen esetben úgy került a tisztelt Ház elé, hogy tárcánk vonatkozásában megfelel mind az önkormányzatok által felvállalható és ellátható új feladatoknak, mind pedig a természet- és a műemlékvédelem országos koncepciójának. Tisztelettel javaslom ezért a törvénytervezet műemléki ingatlanokkal és védett természeti területekkel foglalkozó fejezeteinek szíves és egyetértő támogatását. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
