BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Mindenekelőtt az elején hadd mondjam el, hogy Eörsi Mátyás úrnak sajnos igaza van: rendkívül sajnálom, hogy mint a minden bizottság jelentését összefoglaló bizottság ideiglenes vezetőinek, eddig még nem sikerült megoldanunk azt a feladatot, hogy minden egyes módosító indítványt fölvigyünk a gépre. Körülbelül 8-an, 10-en dolgoznak éjjel-nappal rajta, hogy ezt a feladatot megoldják. Sajnos vannak még olyan indítványok, amik nem kerültek föl. Remélem, hogy a végére minden megoldódik. Kérem, hogy senki ne nyugtalankodjék emiatt.
Nagyon röviden néhány mondatban szeretném tájékoztatni a Parlamentet a költségvetési bizottság eddig végzett munkájáról. Mint mondtam, körülbelül nyolcszáz módosító indítványt tekintettünk át, így csak a legfontosabb döntésekről szeretném képviselőtársaimat tájékoztatni.
Az egyik legnagyobb horderejű döntés, ami a költségvetési bizottságban megszületett, hogy a bizottság tagjai úgy vélték, a gépjárműadóból beszedett pénzt az útalapba kell fektetni, illetve azt az 50%-ot, amelyik nem az önkormányzatokat illeti. Támogatta a bizottság azt az elképzelést is – figyelemmel a megnövekedett bevételekre, tehát az útalapnál jelentkező megnövekedett bevételre –, hogy ebből háromszázmillió forintot a környezetvédelmi alapba csoportosítson át a Parlament.
Szintén háromszázmillió forint többlettámogatást hagyott jóvá, illetve javasol jóváhagyni a költségvetési bizottság a hitélet támogatására, és majdnem ugyanekkora összeggel, 290 millió forinttal kívánja támogatni pluszban az olimpiai felkészülést, illetve a szabadidő- és a sportalapítványt.
Az egyik legnagyobb pénzbeli kihatású döntése a bizottságnak az önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival kapcsolatos. Itt mintegy 2 milliárd 682 millió forint többletet szavazott meg a bizottság. Például szociálpolitikai feladatokra 3200 helyett 3500-at, idősek és fogyatékosok támogatására 49 ezer helyett 80 ezer forintot szavazott meg a bizottság, és folytathatnám még a sort, de ez pontosan megtalálható lesz a jelentésünkben.
Jelentős még talán az a módosító indítvány is, amit szintén támogatott a költségvetési bizottság, hogy a lakossági távhőszolgáltatás támogatására plusz 300 millió forintot fordítson a Parlament, illetve Kormány a költségvetésből.
Természetesen a másik oldallal is foglalkoztunk, tehát szerettük volna a bevételeket növelni, illetve a kiadásokat csökkenteni. Meg kell mondanom őszintén, hogy ebbéli ügybuzgalmunk eddig nem volt annyira sikeres, mint a pénzek elköltése. Egy módosító indítványt fogadott el a bizottság, amelyik előírja a Kormánynak azt, hogy 1,2 milliárd forinttal csökkentse az igazgatási költségeket a jövő év folyamán. Ez az 1,2 milliárd a minisztériumok költségvetésének, igazgatási költségvetésének 10%-a, és a bizottság által megfogalmazott módosító indítványban az is szerepel, hogy differenciált csökkentést kell végrehajtani, tehát nem lehetséges, nem támogatja a bizottság, hogy egy lineáris visszavágás történjék meg.
A Belügyminisztérium önkormányzati tartalékánál is másfél milliárdot a bizottság javasolt megszüntetni. A többi bizottság által elfogadott és hozzánk beérkező javaslatok költségkihatása a viszonylag gyors számítások szerint körülbelül 16–18 milliárd forint többletkiadás, tehát a dolgok mai állásánál a hiány növelését jelentik ennyi pénzzel.
Mint tavaly is, a költségvetési bizottság most, amikor remélhetőleg nemsokára az összes módosító indítványt földolgozta, akkor nekiáll a módosító indítványok szintetizálásának, és esetleg újabb bizottsági módosító indítványokat fog beadni, amelyek révén a hiány az elfogadott mértéken belül marad, és elfogadható költségvetést sikerül létrehoznunk. Köszönöm szépen. (Taps.)
