BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy Salamon László bizottsági elnök úr által szóba hozott kérdés érinti a Kormány elmúlt, közelmúlt napokbeli tevékenységével összefüggésben a tévé intézményének vezetőivel kapcsolatos eljárásokat, és ennek kapcsán a tisztelt Parlament bizottsági magatartását, így néhány dologra szeretnék én is rámutatni.
Bizonyára tudják azt, hogy a Magyar Televízió 1992-es költségvetési támogatásával kapcsolatban az önök döntése alapján egymilliárd forintot a Parlament zárolt a működési költségek célszerű elköltését követő helyzet kialakulásáig, és ennek az egymilliárd forint összeg rendelkezésre bocsátásának a Televízió elnöke részéről történt kérelmezését követően egy célszerűségi vizsgálatot rendelt meg a Kormány nevében az illetékes miniszter. Ennek az adatai, valamint egyéb, a Kormány részére hivatalosan tudomásra jutott adatok alapján természetesen – mint ahogy azt önök is jól tudják – a Magyar Televízió mint központi költségvetési szerv, amely a hatalmas egyéb nehézségekkel küzdő költségvetési ellátásból fedezi kiadásait, és ennek vezetői a költségvetési intézmények vezetőire irányadó jogi felelősséggel tartoznak. Természetesen el kellett rendelni a Kormánynak, mint a végrehajtó hatalom felelős birtokosának azt az eljárást, amelynek keretében önök által jól ismert módon egy, az önök által megszavazott közalkalmazotti törvényen alapuló fegyelmi felelősség alapján meginduló eljárás folyik, amelynek végső fóruma a független magyar bíróság lesz, valamint el kellett rendelni a beszerzett adatokra figyelemmel a bűncselekmény alapos gyanúja miatti feljelentés megtételét.
(15.20)
Ezek a jogi tények, tisztelt képviselőtársaim, és szeretném ezzel kapcsolatban az önök, valamint a nyilvánosság figyelmét felhívni néhány dologra.
Nem tudom elfogadni a Kormány nevében azt, hogy az a magatartás, amely bizottsági kivonulást – az ott elhangzott megjegyzésekkel kísérve – olyan eszközként kíván felhasználni, amely a független igazságszolgáltatási munka részét képező rendőrségi vizsgálatot, vagy a később bíróság elé kerülő ügynek a mikénti megítélését bármilyen mértékben befolyásolná, hogy ez törvényes. Nem tudom elfogadni azt, hogy a Magyar Köztársaságban bárki törvények felett állónak tartja magát, hiszen Alkotmányunk elég világosan rendelkezik afelől, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő.
Ez az a bizonyos törvény előtti egyenlőség, amelyre vonatkozólag sok száz évig harcoltak a polgári demokrácia hívei. Így tehát minden olyan kijelentés, amely az általam irányított vizsgálat alapján vizsgálat alá vont felfüggesztett elnök úrtól ebben a körben – amelyet nem kívánnék külön minősíteni, mert nem szeretném, ha bárki is a vizsgálat lefolytatóját bármilyen mértékben is elfogultsággal illetné – … (Derültség a bal oldalon.) … nem szeretném, ha ez előfordulna és bárkiben ez a vélemény kialakulna. Ezért nem minősítem azokat a kijelentéseket, amelyekkel a tévé elnöke – hogy csak egyetlenegy példát mondjak itt önök előtt – a magyar Parlament elnökét kívánná fegyelmi felelősség elé állítani annak elmulasztása miatt, hogy mintegy 30 hónapja, nem tudom kinek az időhúzó magatartása miatt, a tévé és rádió jogállását szabályozó törvény megalkotása késlekedik. Úgyhogy erről csak ennyit szeretnék mondani. Számtalan, jogilag értékelhetetlen és értelmezhetetlen megállapításra rámutathatnék, de nem szeretnék. Csak arra szeretnék még hivatkozni – miként azt a köztársasági elnök úr is kifejtette ennek az ügynek kapcsán –, az ügy eldöntése az arra illetékes bíróságok, illetőleg az igazságszolgáltatás egyéb szerveinek a kompetenciájába tartozik. Továbbá a legfőbb ügyész is nyilatkozott, így nem lehet azt mondani tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek mind a Kormány szempontjából, kizárólag a Kormányt támogató szervezetek lennének ebben a kérdésben. Azt hiszem, így együtt elmondhatjuk, hogy elég sok közjogi fórum úgy tűnik, eddig nem teljes sikerrel próbálta a jogszerű magatartásra azoknak a figyelmét felhívni, akik ez alól szeretnék magukat kivonni.
Ezért azt szeretném kérni önöktől, a Parlament minden tagjától és nem csak az ellenzéki képviselőktől – szeretném hangsúlyozni –, mert olyan nyilatkozatok is elhangzottak felelős parlamenti bizottsági elnöki kijelentésként, hogy kvázi kiprovokálta az ellenzék magatartása ezt a kormányzati eljárást. Nos, szó sincs erről. Arról van szó, hogy a kötelességét teljesíti a Kormány, és teljesen függetlenül kénytelen eljárni a törvényes rend és a működés feltételeinek a vizsgálata során az illetékes személyek lehetséges felelőssége körében az eljárások megindítása tárgyában. Tehát semmiféle provokációról nincs szó, szeretném megnyugtatni azt is, aki ezt nyilatkozta, nincs szó koncepcionált perről, nincs szó semmiféle olyan eljárásról, amely a Parlament bizottságának kompetenciájába nem tartozó kérdést érintene. A Kormány, amikor ezt szükségesnek tartja és egyéb fórumokon erre lehetősége lesz, be fog erről számolni.
Ezt szeretném tehát kérni, és erre szeretnék rámutatni, hogy a Salamon László elnök úr által említett kivonulások kapcsán a Magyar Televízió intézményét érintő kérdések mint kiváltó ok mennyire jogellenes módon hozhatók csak összefüggésbe a bizottsági és általában a parlamenti munka akadályozásával. Egészen egyszerűen politikai nyomásgyakorló eszköznek, megengedhetetlen politikai nyomásgyakorló eszköznek tartom azt, ha ily módon kívánnak pártelnöki vagy egyéb minőségben nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatás szerveire, amelyek lehetséges módon szóba jöhetnek az eljárások további folytatása során.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
