GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő urak interpellációjában felvetett javaslatnak az FM vezetése örül, mert tartalmazza azokat az elképzeléseket, amelyeket e témában a minisztérium a rendszerváltás megkezdése óta szeretne megvalósítani.
Az új mezőgazdasági termelés, a privatizált gazdálkodási rendszer új típusú szakembereket igényel. A szakemberek képzésének azonban döntő színhelye a gyakorlati oktatás, az üzem. Az átalakuló állami gazdaságok, termelőszövetkezetek egyre kevésbé vállalják a gyakorlati képzést. Sajnos, alig rendelkezik az ország jelenleg még olyan magángazdasággal, ahova a tanulókat nyugodt lelkiismerettel ki lehetne helyezni. Ezért nem látunk más megoldást, mint hogy az állami gazdaságok földterületéből a minimális gyakorlati képzést lehetővé tevő iskolai tanüzemek alakuljanak ki.
A gyakorlati oktatás csak akkor tölti be szerepét, ha tartalmában következetesen és folyamatosan igazodik a megváltozott, piacorientált gazdálkodás igényeihez. Az elviekben tehát teljes egyetértés van a képviselő urakkal.
A kérdés az, hogy hogyan és ki és miből fizesse a révészt. És itt nagyon érdekes a szereplők viselkedése.
Az állami gazdaságok, szövetkezetek szerepét a képviselő úr ismertette. Én azonban látok még egy problémát is, és ez az iskolaigazgatóknak a viselkedése. Félnek a gazdálkodástól egy bizonyos szempontból. Így azután abszolút jóindulatú emberek – és itt hadd említsem meg –, az FM vezetése az, aki egy kicsit erőlteti azt, hogy a gyakorlati oktatás intenzívebben folyjon a korábbiaknál.
Éppen ezért az oktatási intézményekből begyűjtött elképzelések alapján a Földművelésügyi Minisztérium kidolgozta javaslatát az új típusú tanüzemek kialakítására. 1992. májusában az elképzelés már az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa előtt volt, de többszöri egyeztetés és próbálkozás után csak október 7-én született benne a döntés. A határozat értelmében a közép- és felsőoktatási intézmények az állami gazdaságok földterületéből térítésmentesen megkapják a kezelői vagy használói jogot az alapgyakorlathoz szükséges nagyságú területre. Ennek nagysága az ország termőterületének 0,2%-át jelenti.
Az ÁVÜ igazgatótanácsa '92. október 7-én fogadta el az FM előterjesztését, a határozatról szóló jegyzőkönyvet többszöri sürgetés után hivatalosan 1992. október 20-án küldte meg. Október 21-én a földterületről a mezőgazdasági oktatási intézményeket, október 22-én a tanműhelyek ügyében az élelmiszeripari intézményeket, október 26-án az erdőterületekről az erdészeti iskolákat értesítettük.
Felszólítottuk az intézményeket arra, hogy a konkrét földterületére vonatkozóan a gazdasági és az oktatási intézmény között az ÁVÜ határozatára utaló megállapodást kell kötni. Egy időben kértük, hogy az átvett területen lévő, oktatási célra igényelt, valamint a központi támogatással, pl. a szakképzési alap felhasználásával létesült épületekről, vásárolt gépekről, berendezésekről adjanak tételes tájékoztatást.
Az állami gazdaságok, amelyek a hasonló értelmű értesítést a privatizációs főosztályunktól kapták, és a szakoktatási intézmények a szerződések készítését megkezdték, a megyei földhivataloknál történő bejegyzések iránti kérelmeket megindították, azokról folyamatosan tájékoztatnak bennünket.
Az átadásra vonatkozóan a jelenlegi és az új kezelők között konkrét megállapodást kell kötni, ennek során kell dönteni a területek helyszínében is. A közel száz oktatási intézmény csak addig használhatja az állami gazdaságok területéből kialakított gyakorlóbázist, amíg a szakmai oktatáshoz erre szüksége van. Ha profilváltozás vagy egyéb ok miatt a képzés megszűnik, a terület felett az állam kijelölt szervezete gyakorolja a tulajdonjogokat, így ezek az épületek és földek is privatizációra kerülhetnek.
Az önálló tanterület vagy tanüzem azonban nem az egyedüli lehetséges útja a gyakorlati képzésnek. Ahol megvalósult az átalakulás, és az új tulajdonos vagy kezelő vállalja a valamennyiünk számára nagyon fontos feladatot, szükségtelen és indokolatlan iskolai működtetésű tanüzem létesítése.
Ne felejtsük el, hogy az iskolához csatolt tanüzem jelentős feladatot, többletmunkát és nagyobb felelősséget jelent, hiszen erre a földre is vonatkozik államrendünk minden törvénye, és a termelés gazdaságossága nonprofit rendszerben alapvető követelmény. A tangazdaságoknak is gazdálkodniuk kell, példát kell mutatniuk, hogyan kell gazdaságos termelést szervezni, végezni, hogyan kell jól értékesíteni a termést. Különben mit akarnak tanítani?
Így tehát az oktatómunka mellett fel kell készülni a termelésre, a feldolgozásra, az értékesítésre. Az iskolában ezek után nem lehet teljes szünet, mert a mezőgazdasági munkák időhöz, időjáráshoz kötöttek, és az állatokról hétvégeken, ünnepnapokon is gondoskodni kell. Én úgy gondolom, ezért fél nagyon sok igazgató a többletmunkától, és ez érződik.
A hosszú előkészítő munka eredményét az iskolák oktatói és tanulói rövidesen élvezhetik. A föld megműveléséhez eszközökre, gépekre, épületekre és nem kevés forgóeszközre, pénzre lenne szükség. A korábban is mezőgazdasági képzést folytató intézmények jelentős része rendelkezik a kezdethez szükséges épületadottságokkal és az erdő- és munkagépek egy részével. Felépült már néhány új, a privatizált gazdálkodást bemutató tanállattartó telep, erről szerencsére a tömegtájékoztatás is többször beszámolt.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a korábbi szakképzési alapból vásárolt eszközök, létesített épületek az FM javaslatára, mely javaslatban tételesen felsoroltuk ezeket az eszközöket, az ÁVÜ határozata értelmében nem privatizálhatók, azoknak továbbra is az oktatást kell szolgálniuk.
Fel szeretném viszont hívni a figyelmet arra, hogy ebben a folyamatban az önkormányzatok nem viselkedhetnek lesipuskás módjára, nekik is áldozniuk kell az iskolájukért. Végeredményben ők ezért ellátmányt kapnak az iskolák működtetéséhez. 170 valamennyi iskolából 7 van az FM kezelésében, a többi az önkormányzatoké. Nem jelenti azt, hogy mi nem akarunk segíteni, mint ahogyan eddig is látszott. (Az elnök megkocogtatja a poharát.) Befejezem, elnök úr.
Az oktatási intézmények által átvételre igényelt újabb épületek, eszközök, műhelyek összesítése jelenleg folyik. Az átadás jogi lehetőségét, gyakorlati megvalósítását újabb ÁVÜ-határozattal kívánjuk megteremteni. Ehhez mi nagyon sok intézkedést már megtettünk.
Tájékoztatom képviselő urakat, hogy az október 30-i határidővel kért jelentések teljes körűen még nem érkeztek be az FM-be, de az igényelt épületek, gépek és berendezések feldolgozását megkezdtük. A felmérés alapján elkészítjük a teljes igénylistát, valamint a privatizációs főosztállyal közösen az FM-előterjesztést az ÁVÜ igazgatótanácsa részére legkorábban november 10-éig.
Még egyszer köszönöm tehát az interpellációt, mely alkalmat adott arra, hogy bemutathassam az FM igazi véleményét, munkáját a témával kapcsolatban. Jólesett hallanom, hogy az FM tevékenységének egy részét, igaz, hogy furcsa módon, de valakik végre méltányolták is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
