ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke:
ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke:
ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen esti órán már nem illik hosszan szólni egy bizottsági előadónak, mégis, néhány gondolatot engedjenek meg.
Hadd kezdjem a szavazás eredményével, illetve azzal, hogy három fő kivételével a bizottsági tagok mindegyike részt vett ebben a vitában, tehát 16-an voltunk jelen; és hogy nem unatkozott a bizottság, tájékoztatásul annyit, hogy erről a témáról 370 gépelt oldalas jegyzőkönyv készült. Ennyit a kikapcsolódásról.
A szavazás eredménye a bizottságban az volt, hogy tízen támogatták a javaslatot, 5-en nem, és 1 tartózkodás volt. De, mint ahogy az anyag mennyisége is mutatja – mármint a gépelt anyag mennyisége –, nem unatkoztunk.
Hogy mit mondtak el mellette és ellene a képviselőtársaim, akár az ellenzék vagy a koalíció részéről, nem hiszem, hogy az a Ház elé kívánkozna.
(18.40)
Viszont néhány főbb gondolatot mindenképpen elmondok.
Kezdjük talán azzal, hogy a kárpótlási igényt bejelentettek alapján ismert, hogy 1,8 millió hektárt érintett az az igény, amit visszakértek, illetve amire kárpótlást jelentettek be. Október végéig a magyar állampolgárok ebből az 1,8 millió hektárból 24 ezer hektárt vehettek birtokba, tehát a kárpótlási földalap 2%-át sem. És mint ismeretes, a kárpótlási I-es törvényt már múlt év augusztusában elfogadtuk, illetve hatályba lépett. Ennyit sikerült teljesíteni ez idő alatt.
Nem biztos, hogy ez csak a törvényalkotás vagy a kárpótlási hivatal hibája. Több összetevője van ennek, nem hiszem, hogy ezt most bárki keresné vagy szándékozna keresni. Bár megjegyzem, hogy a bizottsági vita alatt az ellenzék indítványozta, sőt Glattfelder Béla képviselőtársam részéről egy külön indítvány volt arról, hogy a kárpótlás folyamatát egy albizottság vizsgálja, egyrészt a Ház megbízását élvezve és ezt az egész folyamatot kísérjük figyelemmel.
Glattfelder képviselőtársam ezt az indítványát e téma kapcsán megismételte a bizottsági vita alatt.
Másfelől Szabó Lajos képviselőtársamnak az indítványát háromszor át kellett dolgoznia, mert mindig visszaadtuk, nem szakmai – és nem elsődlegesen szakmai –, hanem jogi problémák és koherenciaproblémák miatt.
Mik voltak ezek, amit végül is megoldott, illetve részben helyére tett?
Az egyik az, hogy a földrendező bizottság tagjait kiegészíti a törvényjavaslat a részarány-tulajdonosokkal, mintegy 3-6 fővel. A másik az, hogy két albizottsági összetétel van, egyrészt a kárpótlásra jogosultak, másrészt a részarány-tulajdonosok.
A harmadik pedig: érdemi észrevétel volt arról, hogy a földrendező bizottsági tagok mondjuk nem bírnak olyan gyakorlati tapasztalattal az államigazgatás területén, hogy megfelelő szintű határozatokat tudnának hozni. Éppen ezért az államigazgatási eljárási gyakorlati tapasztalattal rendelkező állampolgárnak is részt kell vennie ebben a munkában.
Ez a három pont volt az, ami fő észrevételként elhangzott és ezeket a problémákat az indítványtevő megoldotta a javaslatában.
Nos, milyen főbb észrevételek voltak, melyek a törvényjavaslat ellen szóltak?
Az egyik SZDSZ-es képviselőtársunk, akinek a választókörzetében – ha jól emlékszem – 37% az erdő (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: 36.) köszönöm a kijavítást, 36, ami nem kevés, ő joggal tette fel azt a kérdést, hogy miután termőföld és termőföld között nincs különbség – mert nem is lehet –, tehát amiben ültetvény van, szőlő, gyümölcsös vagy erdő, azt hogyan lehet ideiglenesen ingyenes használatba adni mondjuk egy évre, és azon idő alatt – ha jól emlékszem, ő azt mondta, hogy – "kiherélhetik" a területet, mármint az erdőt.
Tehát az ingyenes földhasználatba adásnál ez mint probléma felmerül az erdőnél, természetesen Szabó Lajos képviselőtársam arra utalt, hogy esetleg annak kell ingyenes használatba adni, aki majd arra a területre licitálni akar. És mi van akkor, ha ezt nem sikerül úgy megoldani, ahogy az ésszerű? Vitathatatlan, hogy ez egy gyakorlati probléma.
A másik észrevétel az ingyenes földhasználattal kapcsolatban az ellenzék részéről akként hangzott el, hogy az ingyenes földhasználatba adás a tulajdonjog korlátozását jelenti. Ugyanis jelenleg még a termelőszövetkezetek tulajdonában van a kárpótlási föld is, és ha a tulajdonost ebben a jogában, tehát a földhasználati vagy a rendelkezési jogában korlátozzuk, akkor ez mindenképpen gondot jelent és alkotmánysértés.
Azt mondta az ellenzék, hogy a termelőszövetkezetek elvégezték a korábban, illetve még most is tulajdonukban lévő földön az agrotechnikai munkákat, melyet a földtörvény kötelezően ír elő, és ha ezt a földet vesszük el tőle, illetve adjuk ideiglenes használatba, akkor az ő tulajdonjogát sértjük.
Jogosan merül fel viszont az az észrevétel, hogy ha egy ilyen földet elveszünk a termelőszövetkezettől, akkor kapja meg a kárpótlási jegyet és az utalványt, mint ellenértéket és akkor nincs probléma. Sőt felmerült az is, hogy ne a kárpótlási jegyet vagy az utalványt – mert most ilyen nagy mennyiségben nem lehet átadni –, hanem egy olyan ígérvényt kapjon a teremlőszövetkezet, mellyel állami tulajdont tud szerezni, többek között az élelmiszeripari privatizáció során.
Érdemi észrevételként hangzott el, szintén az ellenzék részéről, hogy egy civil bizottságnak hatósági jogkört adni elég merész dolog, még akkor is, ha ezt egy önkormányzat képviselőtestülete jelöli ki. Felmerült az, hogy a bizottsági tagokat az érintettek válasszák maguk közül, és ennek alapján álljon az fel.
Másfelől pozitív észrevételek is elhangzottak a törvényjavaslat mellett, illetve nem biztos, hogy az előbbiek negatívumként értékelhetők. Melyek voltak azok?
Az egyik MDF-es képviselőtársam, a makói körzet egyéni képviselője említette, hogy amikor a szövetkezetek földjét a kárpótlási földalapba vonták, akkortól a szövetkezetek rendelkezési joga nagymértékben csorbult, az ő megközelítésében ez meg is szűnt. Ebből eredően ez a megoldás, amit a földrendező bizottság mint jogosítványt kap, ez egy ésszerű és jó dolog.
Végül is min van a vita? Ott és azon van a vita, hogy a termelőszövetkezetek, amelyek a földeket ma még használnak mint kárpótlási földeket, még nem tudták átadni a kárpótlásra jogosultaknak azért, mert nem halad úgy a licitálás, ahogy azt az idő és a kárpótlásra jogosultak igénye megkívánná.
Most ezt az interregnumot, tehát átmeneti időszakot igyekszik ez a törvényjavaslat kitölteni azzal, hogy a kárpótlásra jogosultaknak ingyenes használatba, ideiglenesen oda szándékozik adni a földet. Sőt, felmerült, hogy ha a kárpótlási hivatal tette volna a dolgát, nem lett volna szükség erre a törvényjavaslatra.
Szintén pozitívumként hangzott el a törvényjavaslathoz, hogy ésszerű átjárhatóságot biztosít a kárpótlási földalapok és a részarány-tulajdoni földalapok között. Ha a birtokbaadásnál a földrendező bizottságok meg tudják azt oldani, hogy a kárpótlási földeket, a részarány-tulajdoni földeket és a 20-30 aranykoronával bíró földeket, mint földalapot egy tagba vonhatják egy család igénye alapján vagy a tanya körül, akkor ez megelőzhetné egy tagosítási törvény későbbi tárgyalását.
Az ellenzék részéről felvetésként hangzott el, hogy sokkal ésszerűbb lesz, majd ha a kárpótlási törvény végigment, mint végrehajtási gyakorlat, ha a részarány-tulajdonosok is megkapták a tulajdonukat, hogy akkor tárgyaljunk majd egy tagosítási törvényt és akkor foglalkozzunk azzal, amit most ez a törvényjavaslat szándékozik megoldani.
Tehát magyarán szólva, ne a bizottság oldja meg ezt a problémát, hanem egy tagosítási törvény.
Tisztelt Képviselőtársaim! Vitathatatlan tény, hogy 1,8 millió hektár sorsáról dönteni nem egyszerű. Most ennyiről van szó.
Ez a törvényjavaslat erre próbál egy olyan áthidaló megoldást találni, amely a kárpótlási IV-es törvényben a gyorsított eljárásra bejelentkezők igényeit ingyenes földhasználattal megoldaná.
(18.50)
Vitathatatlan tény – s ez a bizottsági vita kapcsán is elhangzott –, hogy a törvényjavaslatnak sok olyan apró hibája van, az ellenzék szerint még nagyobb is, mely megoldásra vár, illetve a hibát ki kell küszöbölni. Én remélem, hogy a képviselőtársaim ebben a javaslattevőnek segítségére lesznek, és egy olyan törvény születik, hogy a kárpótlásra jogosultak, a részarány-tulajdonosok ésszerű birtokviszonyokat tudnak kialakítani otthon, a saját tanyájuk, a saját birtokuk területén. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
