PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Kormány – átérezve a tartósan munkanélküliek kritikus helyzetét, megelőzve a szociális ellátásokról szóló törvényt, mely átfogó rendezést kíván megvalósítani – 1992-ben átmenetileg rendeletben teremtett szociális ellátásukhoz jogalapot. Ez évben eddig 17 ezren kapták hosszabb vagy rövidebb ideig az önkormányzat határozata alapján a 4 ezer forintos segélyt. Volt, akinek ez jövedelemnövekedést is jelentett, mivel a járadékos időszakban, előző keresete alapján a munkanélküliek 15%-a 4 ezer forint alatti ellátásban részesült.
Jelenleg a tartósan munkanélküliek fix összegű támogatásán túl több olyan szociálpolitikai konstrukció működik, amely kezelhetővé teszi az érintett családok megnövekedett lakásfenntartási kiadásainak mérséklését.
1992-ben az önkormányzatok lakáskamat-támogatásra 2,5 milliárd forintot, a víz- és csatornadíj, valamint a távhőszolgáltatási díj emeléséhez kapcsolódóan további 2,2 milliárd forintot használhatnak fel a családok támogatására. Mindez ténylegesen csökkenti az egyéni terheket. Ezen túlmenően minden önkormányzat élhet, a család helyzetéhez igazodóan, a nem rendszeres segélyezés lehetőségeivel, különösen a gyermekes családok körében.
A tartós, járadékos időt kimerített munkanélküliek szociális helyzetének megítéléséhez szükségesnek tartjuk elmondani, hogy számuk valóban nő: ez év augusztusában 26 ezren kerültek ki a munkanélküli-ellátásból, és e munkanélküliek fele elhelyezkedett, vagyis elhelyezkedési arányuk 50%-os. Körükből a nyugdíjba vonulók számát levonva – ez körülbelül 2 ezer fő –, valamint azokét, akik nem működtek együtt a munkaügyi központtal, összesen 9 ezren jogosultak a munkanélküliek szociális segélyére.
A '93. évi költségvetési törvénytervezetben bevezetésre kerülő szociális normatíva tartalmazza a tartósan munkanélküliek szociális ellátásának többletköltségeit. E költségek tervezése során figyelembe vettük az 1992. december 3l-éig prognosztizált létszámot – körülbelül 100 ezer fő 70%-a –, valamint a következő évben várható létszámnövekedés ütemét. A Kormány mintegy 6 milliárd forintot javasol a Parlamentnek jóváhagyni 1993-ra, melynek 50%-át a szociális normatívákba építette be, fennmaradó részét a Belügyminisztérium fejezetében rögzítette.
Az önkormányzati szociális normatívára 1993. évre javasolt bruttó összeg 27,750 milliárd forint; az 1992. évi hasonló célú normatívához viszonyítva a növekedés csaknem 80%-os. A tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának keretszabályait a szociális ellátásokról szóló törvény tervezete rögzíti, mely tekintettel van a család jövedelmi viszonyaira. A javaslat szerint a munkanélküli jövedelempótló támogatását úgy kell megállapítani, hogy az elérje az egyéb jövedelmeket is beszámítva az öregségi nyugdíjminimum 80%-át. Ennek várható összege 1993-ban 5040 forint.
Természetesen a jövedelempótló támogatásnak ez a minimumhatára: a kérdésben szabályozási joggal felruházott önkormányzatok többletforrásaik terhére ettől eltérhetnek, ha a család jövedelmi helyzete ezt indokolja.
Hasonlóan új támogatási konstrukció a lakhatási támogatás, amely szintén összevont családijövedelem-mérésen alapul. Bővíti a helyi támogatások körét az átmeneti segély konstrukciója is, amelyről az önkormányzat dönt.
A felsorolt támogatások együttesen is megállapíthatók.
A központi források elosztása során, a szociális normatíva kialakításánál figyelembe vettük a munkanélküliség területi megoszlását, és a regisztrált munkanélküliek számát tükröző szociális jelzőszámot alakítottunk ki. Úgy gondoljuk, hogy a jelentős többletforrás és a helyi szabályozás mozgástere lehetőséget ad a családi jövedelmi viszonyokat és terheket komplexen kezelő, a jelenleginél érzékenyebb helyi támogatási rendszerek kialakításához.
Elvi kérdés a megélhetés biztonságának megteremtése mellett a kormányzat s ezen belül a népjóléti kormányzat számára, hogy a tartósan munkanélküliek szociális támogatása mellett ösztönözzük a foglalkoztatásukat, ezen belül különösen közhasznú foglalkoztatásukat. Ebben már mutatkoznak eredmények: ez évben havi átlagban 10 ezer főt foglalkoztattak ilyen módon.
Nemcsak az a fontos, hogy az itt elérhető kereset magasabb, mint a szociális segély, de ez segít a munka világába újra bejutni.
Természetesen mindig óriási gondot jelent egy ilyen óriási tömegben képződő munkanélküliség kezelése. Az is kérdés, vajon létezik-e a világban olyan ország, amely – függetlenül a gazdasági helyzetétől – minden állampolgára számára egyformán, nem pusztán a minimumot, a megélhetési minimumot, hanem annál valamivel többet is biztosítani tudna. Ha arra gondolunk, hogy Magyarország a bruttó nemzeti össztermékből annak 33%-át fordítja a tágan értelmezett szociális kiadásokra, akkor felmérhetjük, hogy milyen óriási terheket visel az ország. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
