BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP)
BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP)
BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP) Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha jól számolom, akkor frakciónknak a neki jutó 40 percből még 25 perce van vissza, és tekintettel arra, hogy a frakcióból több képviselőtársunk is szólni kíván, én majd igyekszem a mondanivalómat a lehető legjobban lerövidíteni.
Egymás között – a kisgazdapárti felszólalók – szakmai területekre osztottuk a kormánybeszámolót. Nekem a bizottsági megbízatásom alapján alapvetően a belügyi kormányzattal kapcsolatos rövid értékelés jutott. Mielőtt erre rátérnék, engedtessék meg nekem, hogy néhány általánosabb megjegyzéssel kezdjem, és néhány reflexiót tegyek a délelőtt elhangzott egyes ellenzéki kijelentésekkel kapcsolatban.
Legelőször is szeretném leszögezni azon álláspontomat, hogy véleményem szerint a Kormány a lényeget illetően kiállta a kormányzati nehézségek próbáját az elmúlt két évben, gyakran nagyon barátságtalan bel- és külviszonyok közepette. Ez persze nem jelenti azt, hogy olykor nem is jelentéktelen kérdések tekintetében ne tévedett vagy ne hibázott volna a Kormány, mint ahogy minden hasonló helyzetű ország hasonló helyzetű kormánya szükségszerűen követ el hibákat, többnyire nagyobb és súlyosabb hibákat.
Nagyon figyelemreméltó volt a délelőtti szónokok sorában Tölgyessy Péter, az SZDSZ vezérszónokának egyik kijelentése, nagyon lényeges mondata, amellyel tulajdonképpen egyet lehet érteni. Nem szó szerint idézem, de lényegében azt mondta, hogy ő elismeri, hogy gyökeresen nem lennének jobbak más kormány működése esetén sem a jelenlegi gazdasági viszonyok melletti gazdasági mutatók. Majd a jegyzőkönyvben vissza lehet keresni, viszonylag pontosan jegyzeteltem, valóban azt mondta Tölgyessy Péter, és ez egy nagyon lényeges kijelentés, mert ezzel mi egyet tudunk érteni. Egy alapvető tétel ugyanis, hogy adott körülmények között, a két év adott viszonyai közepette akár ez a Kormány csinálhatta volna-e a dolgát, a kormányzást lényegesen jobban, vagy ki lehetett volna-e találni egy olyan kormányt, amelyik ennél a kormánynál lényegesen többet és jobbat tudott volna produkálni? Erre a válasz egyértelműen az én álláspontom szerint, hogy nem!
Tölgyessy Péter több kijelentésére itt már mások válaszoltak, reagáltak. Talán egy apró kitételre még visszatérnék. Említette azt a mondatát, hogy a Kormány hatalmi perlekedésben van az önkormányzatokkal. Tekintettel arra, hogy ez a szűkebb témámhoz is hozzátartozik, ezzel kapcsolatban csak azt a megjegyzést szeretném tenni, hogy én úgy gondolom, hogy a kormányzat nem perlekedik az önkormányzatokkal, sőt az önkormányzatok sem perlekednek a kormányzattal. Ha van perlekedés, akkor a perlekedők az önkormányzatok nevében fellépő egyes fogadatlan prókátorok, egyes olyan politikusok, akik fogadatlan prókátorként próbálnak az önkormányzatok nevében perlekedni, támadják a Kormányt e vonatkozásban az önkormányzatok ürügyén, de nem valójában és valódi önkormányzati érdekeket képviselve.
Még az általános témáknál tartva, hadd reagáljak Áder János, a FIDESZ vezérszónoka egyik-másik kijelentésére. Áder János nem kevés gúnnyal – ha szabad így mondanom – emlegette az úgynevezett természetes szövetséget, amely a kormánykoalíció pártjai között megvan, amelyre épül a Kormány működése. Én erre azt tudom mondani, hogy igen, és miért baj az, ha természetes szövetségre épül a kormányzatnak a tevékenysége? Miért lenne kedvezőbb a helyzet, ha a kormányzat ezzel ellentétben valamiféle természetellenes – ha szabad ezt a kifejezést használnom – szövetségre volna kénytelen építeni a saját működését? (Derültség.)
Még egy megjegyzés. Áder János a '90-es választásokra utalt, amikor is a Független Kisgazdapárt – ha jól idézem – mezőgazdasági jellegű jelszavakkal szerepelt, a KDNP pedig közhelygyűjteménnyel – e vonatkozásban Csépe Béla már reagált –, én csak annyit jegyzek meg, hogy ha igaz, hogy mi csak mezőgazdasági jelszavakkal indultunk – egyébként úgy gondolom, hogy nem igaz, de most nem bonyolódom bele különösebben, mert nem ez a mostani témám –, de mindenesetre ha ez igaz lenne, akkor úgy látszik, hogy olyan súlyú igazságokat tartalmaztak ezek az úgynevezett mezőgazdasági jelszavak, hogy a Független Kisgazdapárt ezen jelszavak alapján is kétszer annyi mandátumot tudott biztosítani önmagának, mint a nyilvánvalóan az önmaga értékítélete szerint profi programmal induló Fiatal Demokraták Szövetsége.
Tekintettel az idő előrehaladtára, megpróbálok most már tényleg lerövidítve és csak néhány nagyon fontos kérdésre kitérve a belügyi kormányzat tevékenységéről néhány szót szólni. Döntően és alapvetően a belügyi kormányzat önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységéről szeretnék elsősorban szólni. Ami szerintem a legfontosabb: az, hogy az elmúlt két év során megszilárdultak, biztosabbá váltak az életképes, demokratikus és önálló önkormányzati rendszer alapjai és keretei. Nyilvánvaló, hogy e vonatkozásban a kormányzat mind a törvény-előkészítő tevékenységével, mind jogszabály-előkészítő és rendeletalkotó tevékenységével döntően és alapvetően korrekt szakmai, kormányzati munkát fejtett ki. Szilárdak a törvényi keretek, és a pénzügyi feltételrendszer tekintetében ami a legfontosabb: az önkormányzatok semmilyen módon nem függnek a kormányzattól. E tekintetben a normatív támogatás megvalósításával és törvényi szabályozásával a Kormánytól az önkormányzatok igazi és valódi függetlenségben működnek.
Korábban gyakran hangoztatott vád volt, hogy az önkormányzatok működésképtelenek, különböző jóslások és előrejelzések hangzottak el a működésképtelenség vonatkozásában. Az idő bebizonyította, hogy a működésképtelenségről szó sincs!
Az olyannnyira támadott köztársasági megbízotti intézménnyel kapcsolatban némiképp az önkormányzatokkal való összefüggésére tekintettel csak néhány megjegyzést szeretnék tenni. Úgy gondolom, hogy a köztársasági megbízotti rendszer törvényi keretek között, törvényi alapon működik, korrekt módon működik, és álláspontom szerint ez a legfontosabb tevékenysége, vagy az egyik legfontosabb tevékenysége; a törvényi ellenőrzés tekintetében pedig határozottan jónak mondhatóan működik. Olyan módon mondható jónak a tevékenysége, hogy az önkormányzatok messzemenően és döntő többségében akceptálják a köztársasági megbízottak törvényességi észrevételeit mind a rendeletalkotás, mindpedig a testületi határozatok tekintetében.
(13.10)
Csak két számadat, hogy ne untassam túlságosan tisztelt képviselőtársaimat. 1991-ben a törvényességi észrevételek száma az önkormányzati rendeletek vonatkozásában 1570 volt, s ebből mindössze 21 volt olyan, amelyik Alkotmánybíróság elé került, tehát a többit tudomásul vették az önkormányzatok. A testületi határozatok tekintetében pedig 5345 észrevételből mindössze 143-ból keletkezett bírósági per.
Szerettem volna még szólni a belügyi kormányzat egyéb, nagyon lényeges és nagyon fontos tevékenységi köreiről, a meggyőződésem szerinti sikeres idegenrendészeti, menekültpolitikáról, a határőrség, tűzoltóság tevékenységével kapcsolatos belügyi kormányzati munkáról, de úgy látom, hogy erre már nekem nem lesz időm. Talán még csak annyit egy zárógondolatként a rendőrséggel kapcsolatban: döntően és alapvetően sikeres átszervezés történt a rendőrség irányítását illetően. Megtörtént a szükséges és elégséges mértékű csere a rendőri vezetésben, ami egyrészt biztosította az új szemlélet kialakulását, másrészt pedig garanciát jelentett és jelent a zavartalan és depolitizált rendőri szakmai tevékenység folytatásához.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
Arne Andersson, a svéd parlament honvédelmi bizottságának elnöke és kísérete köszöntése
