DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka:
DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka:
DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1990. májusában megalakult kisgazda képviselőcsoport nevében kívánom e beszédemet elmondani.
A Kormány, miközben visszatekint működésének első felére, emlékeztet arra a négy alapelvre, amely szerint működését megkezdte. Ezek az alapelvek: a Kormány a nép, a szabadság, a gazdasági fordulat kormánya, végül európai kormány kíván lenni.
Ezek az alapelvek magukban foglalták a politikai és gazdasági rendszerváltás programját is. Mi, kisgazdák elfogadtuk ezt a programot, ezeket az alapelveket.
(10.10)
A politikai intézményrendszer átalakításának kérdésében – amely különválasztotta a hatalmi ágakat törvényhozói, végrehajtói és bírói ágakra – teljes mértékig egyetértettünk.
A gazdasági rendszerváltás tekintetében azonban mi a tulajdonviszonyok rendezésére helyeztük a fő hangsúlyt, ezen belül is a privatizáció helyett a reprivatizációra. Mi nem kárpótlást, hanem tulajdon-visszaadást akartunk megvalósítani. Sajnos, ezzel a programmal egyedül maradtunk, így a gazdasági rendszerváltást, a tulajdonviszonyok rendezése területén elért eredményeket nem tartjuk átütő erejű sikernek, de ami megvalósult, azt mi – kisgazdák – saját érdemnek tekintjük. (Derültség.)
Támogatjuk azokat a külpolitikai kapcsolatépítő törekvéseket, amelyeket a Kormány a környezetünkben lévő fiatal, új államok – Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Szlovákia – irányába tett. Nekünk, kisgazdáknak is az a véleményünk, hogy a Kormánynak sikerágazata a külpolitika. Ismerjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Varsói Szerződés, A KGST megszüntetése és a német egység helyreállítása érdekében kifejtett.
Támogatjuk a Kormány regionális politikáját úgy a Pentagonálé, mint a Hexagonálé és a Visegrádi Hármak szervezésében.
Értékes teljesítménynek tartjuk, hogy a már több mint egy éve húzódó jugoszláviai válságot – a sorozatos provokációk ellenére – a Kormány megnyugtatóan tudta kezelni.
A beszámolóból tudjuk, hogy az elmúlt két évben a határon túli magyarok politikai érdekvédelmi szervezeteivel a magyar Kormány közvetlen együttműködést alakított ki. Ígéri, hogy sorsukat figyeli, nem lehet olyan szempont vagy érdek, amely háttérbe szorítaná a magyar kisebbséget, amely arra késztetné a Kormányt, hogy szemet hunyjon.
Egyetértünk, hogy a magyar kisebbségek helyzete következetesen szerepeljen a külügyminiszteri és miniszterelnöki találkozók, valamint más fontos fórumok rendjén.
(Boros László jegyzői székét Trombitás Zoltán foglalja el.)
Külgazdasági tevékenységünk elemzésekor mi is a legfontosabbnak és a legjelentősebbnek azt tartjuk, hogy a magyar gazdaság kivédte a keleti piac összeomlását, és hogy át tudott csoportosítani a keleti piacokról a nyugati piacokra.
Külgazdasági diplomáciánk sikerének értékeljük az Európai Gazdasági Közösséggel kötött társulási szerződést, amely egyértelműen nekünk nyújt nagyobb kedvezményt ipari és mezőgazdasági exportunkhoz. A szerződés kimondja, hogy a magyar vállalatoknak időt és lehetőséget kell kapniuk a fejlett közös piaci termelők versenyében.
A beszámoló harmadik részében, a Parlament, a Kormány, a pártok kapcsolata című részben foglaltakkal szemben számos kívánnivalót találtunk. Fontos lenne megvizsgálni, miért késhetnek több mint egy évig el nem fogadott interpellációk megválaszolásai, és kívánatos lenne különböző minisztériumok, kormányhivatalok – például az Állami Vagyonügynökség – rendszeres beszámoltatása.
Úgy gondoljuk, hogy a Kormány beszámolója is esedékes lenne, évente is.
Tudom, nem lenne szabad sietnem nekem sem akkor, amikor az önkormányzatok és a köztársasági megbízotti rendszerhez érkezem, de az idő rövidségére való tekintettel azt kell hogy mondjam: örülünk, hogy a Parlament által hozott törvények alapján folyik az önkormányzatok felé a működésüket segítő vagyon átadása. A köztársasági megbízotti rendszerrel kapcsolatban mi is fontosnak tartjuk, hogy a rendszert a Kormány szorosabban hangolja össze a önkormányzati szervekkel.
A kormánytájékoztatóból kitűnik, hogy a megyei önkormányzatoktól szükségszerűen elválasztott közigazgatási feladatokra minisztériumi irányítású területi szervek alakultak, és hogy ezek tevékenységének összehangolásában is erősödni fog a köztársasági megbízottak szerepe.
E fejezetben számol be a Kormány arról is, hogy a jogállamiság kiépítésével egyidejűleg jelentősen bővültek a bírósági hatáskörök. Ezek a bírósági hatáskörök, valamint a fent említett területi szervek és hivatalok megismertetésére is fontosnak tartanánk, hogy akár a köztársasági megbízotti hivatalok, akár az illetékes minisztériumok hozzanak intézkedéseket. Sokat segíthetne itt a sajtó és a médiák is, hiszen ezeknek a hivataloknak a megismertetése közhasznú tevékenység lenne.
Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámolóból megismerhetjük a Kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseit, amelyek a piacgazdaság intézményei és jogrend szerinti kiépítése, valamint a gazdasági helyzet stabilizálása, az egészséges, tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és biztosítása voltak.
A kormánybeszámoló pontos képet ad a 21 milliárd dollár bruttó és 15 milliárd dollár nettó adósságállományról, amelynek terhei mintegy 3,5-4 milliárd dollárra rúgnak és elérik az évi GDP 14-17%-át.
A beszámoló megismerése során rádöbbenhetünk, hogy miért stagnál immár egy évtizede a magyar gazdaság. Nem kívánom ismertetni a beszámoló tartalmát, az örökölt gazdasági szerkezetet sem, hiszen képviselőtársaim és az ország közvéleménye is jól ismeri a rendszerváltás előtti helyzetet. Csak azért fontos megemlíteni, honnan indultunk, hogy mindenki láthassa, milyen szerény lehetőségei voltak az 1990-ben működését megkezdő koalíciós kormánynak. Szinte hihetetlen, hogy a Kormány az alapvető célkitűzések területén eredményeket tudott elérni.
Létrejöttek azok a jogi és intézményi keretek, amelynek alapján a piacgazdaság elindult. A jogi keretek megteremtésében azonban nem szabad megfeledkezni a Parlament munkájáról sem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésünk szerint a Kormány hatékonyan használta a monetáris pénzügyi eszközöket is, például a költségvetési kiadások lefaragása vagy a központi támogatások megszüntetése terén.
A gazdasági stratégia fő kérdését vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy az infláció folyamatosan csökken, a folyó fizetési mérleg folyamatosan pozitív, a külső egyensúly szerintünk fenntartható. A GDP csökkenése 1992-ben valószínűleg 0 körül lesz. Várható egy szerény emelkedés is.
(10.20)
Figyelemre méltónak tartjuk a gazdasági átrendeződést. Az egyre növekvő gazdasági társaságok, kis- és magánkézben lévő középvállalkozások számának emelkedését, a vegyesvállalatok szaporodását. Jelentős eredmény, hogy a foglalkoztatási ágakon belül is megindult az átrendeződés. Például nő a szolgáltatások száma, mégpedig – örvendetesen – a nehéziparral szemben.
Vitatott kérdésekre is igyekszik választ adni a beszámoló. Nevezetesen, hogy az importliberalizáció valójában hogyan befolyásolja a gazdaságot. Több mint 90%-ban szabad utat kapott az import, így ezen keresztül a gazdálkodói körök számára a forint lényegében már konvertibilis. A vállalkozók szabadon dönthetnek, hogy belföldi vagy importból származó anyagokat, alkatrészeket, gépeket használnak-e. Így ez a folyamat az exportlehetőségeinket, s így a munkalehetőségeinket is bővíti.
Mindezek mellett a pozitív jelenségek mellett felmerülnek a negatív kérdések is. Hol maradnak a gazdaságot segítő garanciaalapok, garanciahitelek? Már folynak a szövetkezeti átmeneti törvény alapján a szövetkezeti átalakulások. Reorganizációs hitelekhez mégsem lehet hozzájutni. A bankok teljesíthetetlen garanciaigénye egyre bénítóbban hat. Szeretnénk, ha az ígéretek valósággá válnának.
Összegezve, a makrogazdaság rendbetétele megvalósulóban van. A piaci intézményrendszerek fejlesztésével el kell indítani a gazdasági növekedést. Véleményünk szerint már közgazdasági értelemben is számos területen van kereslet. Példának említhetem a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségeit, az infrastruktúra bővítését. A Kormány által ígért garanciaalapok ilyenformán elindíthatják a várt gazdasági növekedést. Ezek a garanciaalapok és hitelek részei lehetnek a sokat ígért vállalkozásbarát gazdaságpolitikának is.
Szeretném felhívni a Kormány figyelmét, hogy a privatizáció folyamatában, a vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően, érvényesítse azokat a törekvéseit, hogy a hazai befektetők előnyben részesüljenek a külföldi tőkével rendelkező monopóliumok előtt. Javasoljuk, hogy a Kormány a privatizációs bevételek mellett vegye figyelembe a privatizált vagyonegység további működését. Vegye figyelembe, hogy az új tulajdonos hogyan kívánja hasznosítani: működteti-e, vagy csak a konkurenciát kívánta megszüntetni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
