HÖRCSIK RICHÁRD, DR. (MDF)
HÖRCSIK RICHÁRD, DR. (MDF)
HÖRCSIK RICHÁRD, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívüli ügyben kértem szót, mert úgy érzem, hogy az az ügy, amiről szólni kívánok, rendkívüli fontosságú, mondhatni történelmi jelentőséggel bír, nemcsak a magyar Országgyűlés életében, hanem a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség kapcsolatában. Nyilván képviselőtársaim emlékeznek arra, hogy a nyári ülésszak szinte utolsó napján, az utolsó órákban a tisztelt Ház szinte egyhangúlag létrehozta az Európai Közösségi ügyek Bizottságát. Akkor a sűrű program miatt nem nyílt alkalom arra, hogy valaki a tisztelt Ház, a közvélemény előtt összefoglalja a bizottságnak a fontosságát és a jelentőségét. Az elmúlt időszakban a sajtóban szinte alig látott valami napvilágot erről a bizottságról, pedig rendkívül fontos, hogy ne csak a tisztelt képviselőtársaim, hanem a szélesebb közvélemény, a vállalatok és az intézmények is tudomást szerezzenek a bizottság létéről, működéséről. Így most nagyon röviden, pusztán két percben szeretnék néhány szót elmondani a tisztelt Ház előtt erről a bizottságról.
Amint említettem, a bizottság létrehozása történelmi jelentőséggel bír, hiszen az Országgyűlés életében először jött létre ilyen bizottság. A magyar törvényhozás huszadik századi menetében úgy vélem, lezár egy sajátos időszakot és megnyit egy új fejezetet, mondhatni az európaiságunk, a közös európai házhoz való feltétlen tartozásunk törvényhozói dimenziójában. 1991. december 16-án Antall József miniszterelnök úr aláírta Brüsszelben a társulási szerződést. Ez a társulási szerződés adja meg a jogi kereteit a két parlament együttműködésének. Az egyik paragrafus kimondja egy társulási parlamenti bizottság felállítását. Nos ez a bizottság majd az Európai Parlamentben a társulási szerződés ratifikálása után kerül sorra.
Tisztelt Elnök Úr! A bizottság létrehozása után tájékoztattam az Európa Parlament illetékeseit a bizottságunk létrehozásáról, akik örömmel fogadták ezt a hírt, és felhasználják abban a vitában, ami július hónapban és most szeptember 15-én kerül az Európa Parlament külügyi bizottsága és a parlamenti közgyűlés elé, történetesen a magyar társulási szerződés ratifikálása. Úgy vélem, hogy a magyar Országgyűlés ennek a bizottságnak a létrehozásával világosan kifejezte azt, hogy mi komolyan vesszük a kapcsolatoknak az elmélyítését, és tényleg készülünk a tagság elnyerésére. De félreérthetetlenül ezt célozza a társulási szerződés preambuluma is, amikor azt mondja, hogy Magyarország végső célja a Közösség teljes tagsága. Így tehát a magyar Országgyűlés az idő, az emberi energia és az anyagiak ésszerű beosztása, felhasználása érdekében egy 15 fős bizottságot hozott létre, amelyik kettős funkciót töltött és tölt be. Egyrészről mint önálló parlamenti bizottság működik, másrészről magyar részét alkotja a két parlament közötti társulási parlamenti bizottságnak.
Tisztelt Elnök Úr! Én úgy vélem, hogy útmutatást adhat ez a bizottság nemcsak a visegrádi hármak másik két tagjának, hanem az Európához felzárkózni kívánó többi Közép-Kelet-Európában lévő országnak is, hiszen a magyar Országgyűlés az egyedüli, ahol ilyen bizottságot létrehoztak.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a türelmet. (Taps.)
