PUSZTAI ERZSÉBET, DR. a Népjóléti Minisztérium államtitkára:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. a Népjóléti Minisztérium államtitkára:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. a Népjóléti Minisztérium államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr kérdésében egy olyan alapvető gondot említ, amelyik nemcsak a nyugdíjas diplomásokkal, hanem az édesanyákkal kapcsolatban is felvetődik – ezen kívül pedig minden újabb és újabb nyugdíjmódosítás, nyugdíjemelés során a határidők, a határnapok kitűzésével újra és újra előkerül.
A magyar jogrend szerint a nyugdíjrendszerben bekövetkezett jogszabály-változtatások mindig csak az intézkedés után nyugdíjba vonulókat érintik. Vonatkozik ez az egyetemi évek elismerésére, valamint vonatkozik ez például a gyermeknevelés idejének a beszámítási időben való elismerésére is. Vannak országok, ahol egy-egy jogszabályváltozás alkalmával átszámítanak minden nyugdíjat. Ez nemcsak jogalkotási törvényünk előírásával lenne azonban ellentétes, hanem nagyon sok esetben kedvezőtlen lenne a nyugdíjasokra is. Például az elmúlt évben hozott jogszabály alapján csökkent a 12 ezer forint felett figyelembe vehető kereset; 10 évről 20 évre emelkedett a minimális szolgálati idő; 10 és 20 év közötti munkaviszony után pedig csak résznyugdíj jár. Amennyiben azt az általános elvet követnénk, hogy a nyugdíjrendszerben minden újabb módosítás után az összes nyugdíjat ennek megfelelően átszámítjuk, akkor sajnos előfordulna, hogy számtalan embert ez hátrányosan érintene.
Alapvető probléma az egész nyugdíjrendszerünkkel kapcsolatban, hogy mennyire tervezhető hosszú távon. Nagyon jól tudják mindannyian, hogy az elmúlt években, sok év óta már, a nyugdíjrendszerben bekövetkező intézkedések nem mindig átgondolt, hosszú távú koncepció alapján történtek, és jónéhány olyan intézkedés van, amelyik pár év után már elavultnak tekinthető. Ebből következik az az – egyébként minden jogosult számára jogosnak tűnő – panasz, hogy ha jön egy új intézkedés, amelyik őt pozitívan érintené, miért nem vonatkozik rá. Ha hosszú távúan lehetne tervezni a nyugdíjrendszert, ha 20 évre előre mindenki tudná, hogy mi vonatkozik rá, akkor ezek a kérdések nem így vetődnének fel.
(14.10)
Sajnos tudjuk, hogy most egy átalakuló időszakot élünk, tudjuk azt, hogy az egész nyugdíjrendszert át kell alakítanunk. Sok problémánk van, hiszen éppen az ad hoc jellegű intézkedések miatt számtalan ellentmondás található a nyugdíjrendszerben. Most egy munka folyamatában vagyunk. Felül kell vizsgálni például a nyugdíjrendszer hosszú távú kialakításánál a járulékfizetés nélküli évek beszámítását a szolgálati időbe, hiszen mindannyian biztosítási alapú nyugdíjrendszert szeretnénk.
Ezt a vizsgálatot el kell végeznünk nagyon sok részletkérdésére az egész nyugdíjrendszernek. Megpróbáltunk a régebbi nyugdíjasok elmaradásán bizonyos mértékig segíteni akkor, amikor a nyugdíjemelésnél elsősorban a nyugdíjba menetel időpontja szerint végeztünk korrekciót, valamint az egyes jogszabályváltozások következében a szolgálatiidő-elismerés változásából, a szolgálati idő hosszából következő aránytalanságokat is igyekeztünk csökkenteni.
Ugyanakkor azonban a most megszületett nyugdíjrendszerbeli változásokat nem terjeszthetjük ki minden, korábban nyugdíjba ment emberre. Az egész rendszert egységesen kell kezelnünk.
Én úgy gondolom, képviselőtársaim, hogy mindezeket mérlegelve, a kérdés megválaszolására a nyugdíjemelések módszerének meghatározásánál és a járulélkfizetés nélküli évek felülvizsgálata során fogunk tudni visszatérni. Kérem önöket, hogy ezt majd a módszer eldöntésénél mérlegeljék. Köszönöm szépen. (Taps.)
