TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF) Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Végre rendeződni látszik az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának ügye. Ezt azért bocsátom előre, mert amikor annak idején az önkormányzati törvényben döntöttünk erről a támogatásfajtáról, nem definiáltuk, hogy ez a fogalom, ez a hátrányos helyzet pontosan mit jelent, s ebből a tényből sajnos tavaly meglehetősen sok félreértés származott.
A beterjesztés végeredményben fő ismérvének a forráshiányt tekinti. A forráshiány kiszámítására végeredményben egyfajta matematikai képletet is szolgáltat, eleget téve a Számvevőszék ilyen irányú felkérésének.
Ugyanakkor, mivel önmagában a forráshiány nem alkalmas arra, hogy eldöntsük, minek a következményéről van szó, egy könnyelmű gazdálkodásról esetleg vagy valóságban is rászorultságról, különböző feltételeket köt még ki az elképzelés, ezekkel is egyetértünk, beleértve azt is, hogy azok az önkormányzatok, amelyek céltámogatásban részesülnek, ne kapjanak ilyenfajta támogatást, hiszen az önerő megléte a forráshiányt mintegy kizárja. Olyannyira egyetértünk ezzel, hogy a magunk részéről nem tartjuk indokoltnak e feltételeken olyan módon nyitást, hogy a vízellátás beruházásait innen ki kellene szedni.
Mégis, ha ilyen formában elfogadnánk a beterjesztést, akkor azt kell mondjam, hogy jónéhány rászorult önkormányzat, amely egyébként erkölcsileg jogosult erre a támogatásra, kiszorulna ebből a körből. Létezik ugyanis Magyarországon a településhálózatban egy olyan településkategória, ahol különösebb vizsgálódás nélkül egyből megállapítható a rászorultság, ahol valóban szó van arról, hogy az önállóság és a működőképesség védelemre szorul, sőt nagyon sok esetben nemcsak védelemre szorul, hanem a feltételeit kell megteremteni.
A társközségekről beszélek, hölgyeim és uraim.
Furcsa helyzetben vannak ezek a települések. Ha egyoldalú akarnék lenni, azt mondhatnám, hogy annyi pénzük van jelenleg, az utóbbi két évben, amennyiről csak álmodozhattak hosszú évtizedeken keresztül – ez azonban nem azt jelenti, hogy gazdagok. Szegények ezek. A furcsa kettősség oka végeredményben az, hogy nem rendelkeznek intézményhálózattal, vagy gyakorlatilag, vagy teljes egészében. Ilyen módon ezek az önkormányzatok természetesen nem forráshiányosak, ilyen módon nem tartoznának a jogosultak körébe. Mégis – és itt utalok Maczó Ágnes képviselőtársam múlt keddi felszólalására – ezeknek az önkormányzatoknak a támogatását folytatni kell. Egy-két év alatt a lemaradásukat nem lehet megszüntetni, bár én úgy látom – saját körzetemben legalábbis –, hogy mindenhol megindult valamilyen kedvező folyamat. Ezek a települések, ha lassan is, de valóban önállósodás, a fejlődés, a magukhoz térés útjára léptek.
A problémát úgy lehetne feloldani, hogy azt a tavaly már érzésem szerint bevált megoldást követnénk, amely – legalábbis a második félévben – ezeket az önkormányzatokat pénzhez juttatta, felújítási célra. Javasoljuk tehát továbbra is ennek a településkategóriának a megjelenítését a törvényjavaslatban.
Ezzel a két kiegészítéssel a beterjesztést elfogadásra ajánljuk.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
