WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzet egy elég tág fogalom, és ahogy előttem szóló képviselőtársaim már utaltak rá, nagyon nehéz meghatározni azt, hogy melyik önkormányzat van önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben.
Én abból indulnék ki, amit az önkormányzati törvény vitája kapcsán gondoltam, gondoltunk arról, hogy ez a kategória mit jelent. Ez az én felfogásom szerint közel áll ahhoz, amit Tarnóczky Attila felszólalásában elmondott, közel áll ahhoz, hogy azt határozza meg: azok a települések, amelyek az elmúlt 40 év során önhibájukon kívül nem jutottak állami forráshoz, önhibáján kívül a településen nem született meg az alap-infrastruktúra, nem épült út, nem épült vízhálózat, nem épültek iskolák, azok a települések, amelyeken most önhibájukon kívül kevés, vagy semennyi személyi jövedelemadó nem képződik, – ezek a települések tartozzanak ebbe a körbe.
Én úgy gondolom, hogy ezt tételesen megfogalmazni ténylegesen nagyon nehéz, de megkísérelhető. És erre szintén utalt két előttem felszólaló képviselőtársam, hogy tisztázni kellene végre, hogy mit várunk el az önkormányzatoktól, mik azok az állami feladatok, kötelező feladatok, amiket ellátnak, el kell hogy lássanak, és mik azok, amiket nem kell ellátniuk, amire nem húzható rá az, hogy ehhez állami támogatást kell adni.
Én az eredeti gondolatomból indulnék ki. Abból indulnék ki, hogy rengeteg olyan település van, amely a közös tanácsi rendszer után önállósodott, és semmilyen kiindulóponttal, kiinduló lehetőséggel nem rendelkezett az elmúlt egy-két évben. Ezek elsősorban a volt társközségek, de azt is megkockáztatnám, hogy vannak volt székhely-községek is szép számmal, és vannak kisvárosok is, amelyek ebbe a települési körbe tartozhatnak. Természetesen mindegyik a méretéhez képest, a méretével összehasonlítható módon jutott az elmúlt évben valamilyen fejlesztéshez, vagy nem jutott az elmúlt évben fejlesztésekhez.
Ebből kellene kiindulni akkor, amikor arról beszélünk, hogy a településeknek ezt a körét hogyan kívánja az Országgyűlés az önkormányzati törvényben előírt módon támogatni.
Ez az előterjesztés úgy tűnik számomra, hogy nem számol ezzel a települési körrel. Az előterjesztés másból indul ki. Az előterjesztés abból indul ki, hogy a költségvetésben meghatározott az Országgyűlés többsége egy bizonyos összeget, és ezt a bizonyos összeget valamilyen módon szét kell osztani valamilyen települések között. Ez az összeg messze elmarad attól, amit az elmúlt évben az Országgyűlés hasonló célokra megszavazott, és amely az elmúlt évben szétosztásra került.
Az elmúlt évben ötmilliárd forint körül folyt a vita, és az ötmilliárd forintnak a szétosztása is nagyon komoly gondokat okozott. Ebben az évben – sajnos – ez az ötmilliárd forint kétmilliárd forintra redukálódott, illetve hát a költségvetési törvény még kétmilliárd és hétszázötvenmilliót tartalmaz, és ez az előterjesztés újabb 500 milliót von el ebből a körből, és kíván katasztrófa és egyéb káresemények pótlására, kompenzálására fordítani.
Szeretném zárójelben megjegyezni, hogy természetesen egyetértek azzal, hogy ilyen pénzeszközökre is szükség van, de abban nem vagyok biztos, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések számára elkülönített pénzeszközökből kellett volna ezt az 500 millió forintot elkülöníteni, illetve kellene ezt elkülöníteni.
Az önkormányzati törvény 87. § (1) bekezdése kimondja, hogy alanyi jogon jár az önkormányzatoknak az önállóságuk és a működőképességük megteremtéséhez egyfajta állami támogatás, az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok számára. Az előterjesztés, mint arra már többen utaltak itt előttem, nem vizsgálja azt, hogy az önkormányzatok, amelyek meg fogják kapni ezt a támogatást, illetve amelyek igényt fognak benyújtani a támogatásra, önállóan képesek-e a feladataikat ellátni.
Ez az előterjesztés csak azt szabja feltételül, hogy a működő vagy nem működő intézményhálózatukat finanszírozni tudják vagy sem. Schiffer képviselőtársam utalt arra, hogy a legtöbb ilyen településen semmilyen intézményhálózat nincsen, tehát éppen azokat a településeket zárjuk ki ebben a törvényjavaslatban a pályázati lehetőség alól, ahol nem működnek ezek az intézmények, esetleg nincs általános iskola, esetleg nincs olyan alap-infrastruktúra, amelyet meg kellene építeni. Én is már csak aláhúzni és megismételni tudom, hogy nagyon nehezen tudom elfogadni azt, hogy céltámogatással ne lehessen öszszekötni az önhibáján kívüliséget, az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzet voltát, ugyanis amennyiben ezt kizárjuk, akkor ezek a települések soha nem fognak tudni felzárkózni és elérni azt a színvonalat, amelyet ma Magyarországon el kellene érni, amelyet biztosítania kellene egy önkormányzatnak az állampolgárai számára.
Arról is beszéltek már, hogy a pénzösszeg szétosztásánál a törvényjavaslat felhatalmazná a Kormányt, hogy arányosan csökkentse az igények beérkezte után a pénzeszközöket, és nem a pályázatnak megfelelő pénzeszközöket, kapják az önkormányzatok. Ez oda vezethet, hogyha nagyon sok pályázó van, akkor egy kistelepülés mondjuk 500 ezer forintot kér, nagyon sok pályázat esetén az 500 ezer forint helyett fog kapni 100 ezer forintot, ami semmire nem elegendő és főleg nem elegendő arra, hogy a hiányt pótolni tudja, amivel az önkormányzat önállóságát és működőképességét finanszírozza.
Azt is említették néhányan és ezt is szeretném aláhúzni – éppen abból, amit elmondtam, azt hiszem, logikusan következik –, hogy az önállósághoz és a működőképességhez legtöbb esetben beruházásokra van szükség ezeken a településeken, ezeken a kistelepüléseken. Ha ezek a beruházások a következő években sem kerülnek megvalósulásra, akkor teljes mértékben elvesztik a lehetőségüket, hogy a jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatainkhoz felzárkózzanak.
Külön kellene arról szólni, hogy az önkormányzati törvény értelmében a Parlament dönt – legalábbis az önkormányzati törvényben szó szerint ez található – a feltételrendszerek kialakításában és a támogatás mértékét is az Országgyűlés állapítja meg. Én nem érzem összhangban ezzel ezt a törvényjavaslatot, amely a Kormányt hatalmazza fel a támogatás mértékének a megállapítására. Tehát azt is mondhatnám, hogy ez a törvényjavaslat nincs összhangban az önkormányzati törvény betűjével és azt gondolom, hogy a szellemével sem.
Természetesen elfogadom azt, hogy nagyon nehéz ezt a kevés pénzt igazságosan és az igényeknek megfelelően szétosztani. Azt is elfogadom, hogy ki kell építeni egy olyan rendszert, ki kell alakítani egy olyan támogatási rendszert, amely a szubjektivitást kizárja magából. Az elmúlt évben is szubjektív módon történt a pénzek odaítélése, és az a benyomásom, hogy ebben az évben sem történik ez másképp, ugyanis az előterjesztés egyértelműen azt mondja, hogy a Kormány dönthet abban, hogy melyik település mennyi pénzt fog kapni.
Röviden talán a határidőről is érdemes lenne már az általános vita keretében szót ejteni, ugyanis a törvényjavaslat azt célozza meg, hogy május 15-ig az önkormányzatok nyújtsák be az igényeiket. Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy az önkormányzatoknak április 15-ig kell megalkotniuk a költségvetésüket, és az Országgyűlés előtt fekszik még a céltámogatási törvény és a céltámogatási törvény elfogadása is kétséges, én a jövő heti programban még nem láttam azt, hogy dönteni tudnánk a céltámogatás mértékéről. És sorolhatnék még néhány okot, ami véleményem szerint azt indokolná, hogy ki kellene tolni a pályázatok benyújtásának határidejét és ezt valamikor június körül kellene megszabni. Természetesen tisztában léve azzal, hogy akkor előfordulhat az a helyzet, hogy azok az önkormányzatok, amelyek már most rászorulnának erre a pénzre, néhány héttel később kapják meg ezeket az összegeket.
Összefoglalva azt kellene elmondanom, hogy én a magam részéről nem tartom ilyen módon elfogadhatónak ezt a törvényjavaslatot. Biztató volt számomra az, hogy mindkét előttem szóló kormánypárti képviselő módosításokat helyezett kilátásba, amelyekkel részben egyetértek. Azzal nem értenék egyet, amit Tarnóczky Attila javasolt, hogy tovább szigorítsuk azt a kört, amely a céltámogatásokat igénybe vevőket kizárja a pályázati lehetőségből, de egyéb, itt elhangzott módosító javaslatával egyetértenék, ugyanúgy, ahogy azzal is, amit Horváth Tivadar elmondott.
Én úgy gondolom, hogy a vita során kialakítható egy olyan konszenzus, amely alapján a törvényjavaslat elfogadásra jó lesz, de szeretném azt még egyszer aláhúzni, hogy én azt gondolom, hogy ezt csak a Parlamenten belül, és a pénzek megállapításának mértékét csak az Országgyűlés döntheti el, ő dönthet arról, hogy kik fognak kapni ebben az évben önhibáján kívüli pénzeket. Köszönöm szépen. (Taps.)
