ZSUPOS LAJOS, a gazdasági bizottság előadója:
ZSUPOS LAJOS, a gazdasági bizottság előadója:
ZSUPOS LAJOS, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy utólagosan, mivel a korábbi alkalommal három csatlakozó módosító indítványt nem tudott megtárgyalni arra az időre a gazdasági bizottság, most utólagosan foglaljam össze röviden az adott témában a gazdasági bizottságnak a véleményét.
A bizottsági vita lefolyását röviden az alábbiakban sommáznám:
A törvényjavaslathoz összességében 16 módosító és csatlakozó módosító indítvány érkezett. Ebből a gazdasági bizottság csak a gazdasági vonatkozásúakat tárgyalta meg. Ilyen volt többek között az Ugrin Emese által beterjesztett és az 1-es sorszámon lévő módosító indítvány, melynek az volt a célja, hogy a törvény hatályát kiterjeszti időbelileg, tehát az eredeti 1939. május 1. helyett az indítványban 1939. március 11. lett volna a kárpótlás kezdődő dátuma. A bizottság nem támogatta az indítványt. Az egyharmadát sem kapta meg a szavazatoknak.
Ugyancsak kiterjesztő hatályú volt a 2-es számú módosító indítvány, de ez térbelileg kívánta másként meghatározni a kárpótoltak körét, amennyiben nem a mai Magyarország területére, hanem a párizsi békeszerződés által megállapított határok között kívánta végrehajtani a kárpótlást.
Ugyanilyen értelemben adott be módosító indítványt Sipos Imre is, a Független Kisgazdapárttól. Egyik módosító indítványt sem támogatta a gazdasági bizottság.
A módosító indítványoknak egy másik köre volt az, ami a kárpótlás tárgyára vonatkozott. Ezeket Gyurkó–Raj–Szentes–Figler–Bélafi–Schmidt képviselőtársak terjesztették be.
A jelentés 8-as és 9-es pontjában Gyurkó és Raj képviselőtársak terjesztettek be módosítást, ahol a 8-as indítvány, illetve a 8-as sorszám alatt beterjesztett indítványban úgy kívánta szabályozni a kárpótlás alá eső tárgyakat, hogy a törvényes javaslat… (A képviselő rövid szünetet tart, az iratai között lapozgat.) Pillanat! A Gyurkó és Raj által beterjesztett indítvány azt kívánta módosítani, hogy a külföldi, más államoktól kapott kárpótlás ne számítson bele a kárpótlás összegébe, míg a 9-es sorszám alatt beterjesztett indítványban – ugyancsak Gyurkó és Raj – azt kívánta, hogy jelen törvényjavaslat által kiszámított kárpótlás és a kapott kárpótlás közötti összeg különbözetét térítse meg a mostani törvény.
Ugyancsak Gyurkó és Raj adott be módosító indítványt a 10-es sorszám alatt, amely azt írná elő, hogy az ingatlanokra is terjedjen ki a kárpótlás, illetve ha az illető rendelkezik a tárgyi dokumentummal, akkor a Polgári Törvénykönyv szerinti kártérítést kell érvényesíteni. Itt élénk vita alakult ki azon a területen, hogy mi történik akkor, hogyha nincs meg a tárgy, és hogyan kell abban az esetben kárpótolni az illetőt. A Kormány álláspontja az volt, hogy ez reprivatizáció volna, ha ezt elfogadnánk, így a Kormány azt a véleményét hangsúlyozta, hogy csak együttesen kezelhető minden elveszett tárgy, és csak a részleges kárpótlás körében lehet megtéríteni a kárt.
A jelentés 14-es sorszám alatt tárgyalja Szabó János indítványát, aki az eredeti kárpótlási törvény hatályát kívánta kiterjeszteni az ingóságokra is. Itt az motiválta a beterjesztőt, hogy amennyiben a 2-es kárpótlási törvényjavaslatban elfogadjuk az ingatlanokra, illetve az ingóságokra terjedő kárpótlást, akkor jogosultak a 49-től terjedő időszakra vonatkozó törvényjavaslat által érintettek is az ingóságokra. Ő úgy kívánta meghatározni, hogy az eredeti kárpótlási összeg 30%-ára terjedjen ki az ingóságok után járó kárpótlás.
Végül három csatlakozó módosító indítványról annyit, hogy az első kettő, a 6-os és 7-es sorszám alatti módosító indítványokról nem foglalt állást a gazdasági bizottság, mert nem tartotta hatáskörébe tartozónak a 15-ös pont alatti beterjesztést, amelyiket Wekler és Freund terjesztett elő, egyik változatában sem támogatta, és nem kapta meg az egyharmadát sem a szavazatoknak.
Köszönöm szépen.
