HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szokásom napirend előtti felszólalási lehetőséget kérni. Ezt eddig egy ízben tettem meg, akkor is a képviselőcsoport nevében. Most is a szabaddemokrata képviselőcsoport nevében kértem ezt a rendkívüli lehetőséget.
Azért folyamodunk ehhez a megoldáshoz, mert az elmúlt hét végén a sajtóban olyan tudósítások jelentek meg egy Debrecenben 20-án megtartott összbírói értekezletről, amely megérdemli az Országgyűlés figyelmét, és amely az Országgyűléstől további lépéseket vár.
A február 20-án, csütörtökön megtartott hajdú-bihari összbírói értekezleten nyilvánosságra került az a tény, hogy pártaktivisták, illetőleg – sajnos – országgyűlési képviselők is az igazságügy-miniszter állítólagos megbízására hivatkozva aktívan részt vettek a bírói pályázati rendszer keretében egyes bírók pályázatra való rábeszélésében.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya nagyon egyértelműen rögzíti azt az elvet, amelyben valamennyi, jelenleg a Parlamentben helyet foglaló párt egyetértett három évvel ezelőtt, egyetértett az átmenet időszakában, és egyetértett az Országgyűlés megalakulása után is. Ez az elv a bírói függetlenség elve, az az elv, hogy a Magyar Köztársaságban a bíróságok döntéseiket a pártok, a kormány, az egyéb politikai tényezők akaratától függetlenül hozzák meg, és kizárólag a törvényeknek engedelmeskedve ítélkeznek. Ennek az elvnek a tiszteletben tartása vezette a háromoldalú tárgyalások delegációit abban, hogy nagyon sok területen bővítette a bírói jogköröket. Ez vezetett oda, hogy a büntetőeljárás-jogi kényszerítő intézkedések bírói kontrollját megteremtették az átmenet idején, ez vezette az új Országgyűlést abban, hogy az államigazgatási vagy közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatának lehetőségét megteremtették. Ez vezet oda, hogy az elmúlt másfél évben ez az Országgyűlés egy sor olyan törvényt hozott, amely jelentős mértékben növelte a bírák döntési jogkörét, éppen azért, hogy az állampolgár és az állam közötti jogvitákban ne a hatóságoknak legyen döntő szerepük, hanem a független, pártatlan bíróságoknak.
Ezért fogadta el a háromoldalú tárgyalások mindhárom oldala azt a párttörvényt, amelyik rögzíti, hogy a bírák nem lehetnek pártoknak a tagjai, ezzel is kifejezésre juttatva a pártoktól való függetlenség követelményét.
Megítélésünk szerint a pályázatok pártpolitikai befolyásolása ezen alkotmányos követelmények sérelmét jelenti, illetőleg ezen követelményeket veszélyezteti. Ezért tisztelettel azzal a kéréssel fordultunk az Országgyűlés elnökéhez, hogy különös tekintettel arra a tényre, hogy az ügyben országgyűlési képviselő is érintve van, bízza meg az Országgyűlés elnöke az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságát, hogy folytasson le vizsgálatot a konkrét üggyel kapcsolatban. Derítse fel, hogy mik voltak a tények, derítse fel, hogy kinek milyen szerepe volt az ügyben, és hogyha a nyilvánoságra került tények nem felelnek meg a valóságnak, akkor ezt derítse ki, ha pedig megfelelnek, akkor ebből a szükséges következtetéseket vonja le.
Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy akkor, amikor egy országgyűlési képviselőtársunkat, a konkrét ügyben is érintett képviselőtársunkat jogsérelem érte, ebben az ügyben hosszú, parlamenti bizottsági vizsgálat folyt.
Abban az esetben, amikor az a látszat, hogy a képviselőtársunk lépett az Alkotmány keretein kívülre, szintén indokolt ez a parlamenti vizsgálati eljárás. És szeretném felhívni a figyelmet, hogy a javaslatunk arról szól, hogy egy kormányzati többségű bizottság végezzen a nyilvánosság teljes lehetővé tételével alapos és részletes vizsgálatot a tények tisztázása érdekében, hiszen ha ez nem történik meg, tisztelt képviselőtársaim, akkor ez az igazságszolgáltatási rendszerünk megkérdőjelezését eredményezi. Hiszen az az állampolgár, aki ezentúl az állammal, a Kormánnyal vagy állami intézménnyel perbe keveredik – és ilyen valószínűleg több ezer számban elő fog fordulni –, akármilyen igazságot is szolgáltat ki a bíróság, az az állampolgár nem lesz elégedett a bíróság döntésével, hiszen a gyanú árnyéka fedi be ezt a döntést. Annak a gyanúnak az árnyéka, hogy a bíróság nem függetlenül, nem a törvényeknek megfelelően hozza döntését.
Ezért tisztelettel kérem elnök urat, akinek feladata, hogy a Ház tekintélyén is és az alkotmányos berendezkedésen is őrködjön, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a gyanú ezen árnyékának eloszlatása érdekében. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
