KIRÁLY B. IZABELLA (MDF)
KIRÁLY B. IZABELLA (MDF)
KIRÁLY B. IZABELLA (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1992. évi II., népszerű nevén átmeneti törvény nem teszi lehetővé, hogy az, aki korábban 5 évig tag volt, vagy e volt tag örököse, tagi viszonyát is helyreállítsa. A törvény csak azt mondja ki, hogy ezeket vagyonnevesítésben kell részesíteni. Igényüket bejelenteni 60 nap áll rendelkezésre.
A tagsági viszony helyreállítására a 7. § viszonylag szűk körre terjesztve ad lehetőséget. Sok szövetkezeti vezető gátlástalansága és a megfélemlített, félrevezetett tagság tehetetlensége azonban ráirányította a figyelmemet arra, hogy nem volna-e helyes újragondolni az átmeneti törvényt, és a tagsági viszony helyreállítását szélesebb körben lehetővé tenni?
Sok olyan, korábban elüldözött szakembert tudnánk helyzetbe hozni tagi jogaik helyreállításával, akiknek módja volna a vagyonnevesítő közgyűlések hangulatát úgy megváltoztatni, hogy kártyavárként omolna össze a mostani vezérkar vagyon- és hatalomátmentő igyekezete. Mert nagyon igyekeznek a vagyont és a hatalmat átmenteni! Országszerte vagyonnevesítő közgyűléseket tartanak, meg se várva a 60 nap elteltét. Ugyanis a tagi viszonyukat felújítóknak is van erre 60 nap lehetőségük, így élhetnének a vagyonnevesítő közgyűlésen szavazati jogaikkal, ami nyilván nem érdeke a jelenlegi vezetésnek.
Ha eddig bárhol ilyen közgyűlést tartottak, az egyértelműen törvénytelen. Törvényes, megtámadhatatlan döntést, vagyonnevesítő közgyűlést csak a tagsági viszonyukat felújítókkal együtt hozhat, értelemszerűen március 20 és április 30 között.
Ebben a rövid, napirend előtti felszólalásban tehát a következőkre szeretném felhívni a figyelmet. Több napilapban a két szövetkezeti törvény pontatlanul jelent meg, lehet, hogy éppen az én módosító elképzelésemet megelőlegezve. Azt írták, hogy a tagi viszony helyreállítására van módja annak, aki korábban 5 évig tag volt, vagy annak örökösének. Tény, hogy a törvény szerint nincsen módjuk erre. Viszont mégis több ezren erre hivatkozva – erre az 5 évre hivatkozva – adták be a tagi viszony felújítása iránti kérelmüket.
Most innen kell figyelmeztetnem őket, hogy a vagyonnevesítés iránti kérelmüket is megújítva, be kell adniuk.
Ha mégse tudnám átvinni ezt a módosítást – tehát azt, hogy ténylegesen felújíthassák a tagi viszonyukat –, akkor legalább megfigyelőként igyekezzenek jelen lenni a vagyonnevesítő közgyűléseken. A szövetkezeti tagság pedig követelje meg, hogy a vagyonnevesítést több változatban dolgozzák ki: név szerint kimutatni, hogy A változat esetén X-nek enynyi, Y-nak ennyi jutna, B változat esetén pedig annyi. Csak akkor tud igazán választani a tagság, ha van választék, és úgy fog választani, ahogy az a nagy többségnek a lehető legjobb.
A szövetkezeti vezetők még mindig nem mondtak le arról, hogy a személyes közreműködésüket a fizetésük, sőt prémiumuk beszámításával, minél nagyobb vagyonrésszel díjaztassák. De vannak – gyanítom, éppen a legjobban fizetett elnökök közt – nem is kevesen, akik személyes közreműködésükkel éppenséggel tönkretették a szövetkezetet. Ezért nem szabad elfelejteni, hogy a nulla is szorzószám. Amúgy is privatizálták már a legjobban menő üzletrészeket, és a korábbi vagyonnevesítéskor már gazdagon bespejzoltak.
Nem jogászként bátran állítom: a törvénynek nem az a célja, hogy szép legyen, és érintetlen maradjon, hanem ha szükséges, módosítsuk, hogy a lehető legjobban szolgálja a törvényalkotó szándékot és a rendszerváltozást. Köszönöm. (Taps.)
