TÓTH SÁNDOR jegyző:
TÓTH SÁNDOR jegyző:
TÓTH SÁNDOR jegyző: "Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi, valamint az ügyrendi bizottsága állásfoglalása és válasza az Országgyűlés elnökének 1991. november 26-án kelt levelében föltett kérdéseire.
Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága, valamint ügyrendi bizottsága megtárgyalta az Országgyűlés elnökének 4181/1991. számú levelében foglalt kérdéseket – jelenlévők: dr. Kónya Imre, dr. Katona Béla, dr. Szigethy István, dr. Fodor István, dr. Gáspár Miklós, dr. Hack Péter, Király B. Izabella, Kőrösi Imre, dr. Kutrucz Katalin, dr. Ómolnár Miklós, dr. Szabó János, dr. Salamon László, dr. Balás István, dr. Torgyán József, dr. Gál Zoltán, dr. Győriványi Sándor, Halász István, dr. Hankó Faragó Miklós, dr. Horváth József, dr. Kiss György, dr. Szájer József, dr. Tóth Tihamér, dr. Vékony Miklós, dr. Világosi Gábor –, és azokra az alábbi válaszokat adja:
1. A 12 kisgazdapárti képviselő november 19-ei bejelenetése, miszerint ők képezik a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportját, és a képviselőcsoport vezetőjének dr. Ugrin Emesét megválasztották, úgy tekintendő-e, mint kilépés az addig 45 főt számláló képviselőcsoportból?
A válasz: nem, mert nem tartalmazza az a Független Kisgazdapárt frakciójából való kilépés közlését. A határozatot az alkotmányügyi bizottság 15 "igen" szavazattal 2 "nem" ellenében, az ügyrendi bizottság 7 "igen" szavazattal hozta.
2. Amennyiben a bizottság felfogása ettől eltérő, kérem annak kifejtését.
A bizottságok az előző válaszra tekintettel úgy döntöttek, hogy álláspontjukat nem fejtik ki e kérdés tekintetében.
3. Tekintettel dr. Pásztor Gyulának, a Független Kisgazdapárt 1990 tavaszán megalakult képviselőcsoportja választott vezetőjének november 25-ei levelére, a 12 említett képviselő lépése frakcióból való kiválásának minősül-e?
A válasz: tekintettel arra, hogy a Házszabály a képviselőcsoportból való kiválás intézményéről nem rendelkezik, a kérdés nem megválaszolható.
A Házszabály a kilépés fogalmát rögzítette.
A határozatot az alkotmányügyi bizottság 11 "igen" szavazattal 5 tartózkodás mellett, míg az ügyrendi bizottság 5 "igen" szavazattal 3 tartózkodás mellett hozta.
4. Az utóbbi esetben szükséges-e a kisebbség frakcióként való működéséhez formális lépés új frakció alakítására?
A válasz: az előző kérdésre adott válasz következtében e kérdés nem szorul válaszadásra.
A határozatot az alkotmányügyi bizottság 15 "igen" szavazattal, az ügyrendi bizottság 9 "igen" szavazattal hozta.
5. Működhet-e egy párthoz tartozó képviselőknek két parlamenti frakciója egyidejűleg, párhuzamosan?
A válasz: nem.
A határozatot az alkotmányügyi bizottság 12 "igen" szavazattal 4 tartózkodás mellett, az ügyrendi bizottság 6 "igen" szavazattal 2 tartózkodás mellett hozta.
A 6–9. kérdések arra a helyzetre fogalmaznak meg kérdéseket, amelyek a fentiekre vonatkozó álláspont tükrében nem igényelnek választ.
A határozatot mindkét bizottság egyhangúlag hozta.
A bizottságok mindemellett fölhívják a figyelmet arra, hogy az érintett problémák megnyugtató jövőbeni rendezése érdekében az Országgyűlés feladata a kor követelményeihez igazított házszabályok meghatározása.
Aláírás: dr. Kónya Imre, az ügyrendi bizottság elnöke és dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke.'
