KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Kétségtelenül kérdéseit megkurtította, és így most nem tudom, hogy az eredeti kérdések mindegyikére válaszoljak-e, vagy amelyeket nem tett fel, azt eleve ejtsem.
Talán azzal kezdeném, hogy egyértelműnek tűnik a kérdései alapján, hogy az anyagi lehetőségeket másképp ítéljük meg, ez kétségtelen, de még ha ettől el is tekintünk, akkor is van egy eltérés a megközelítési módunkban.
Az eredeti kérdésben említette azt, hogy a pályakezdőkkel kapcsolatosan úgy érzi, hogy nem tartalmaz igazi szociális támogatást a rendelet, hiszen a Kormány úgy gondolja, hogy a pályakezdők, a szakképzettséggel nem rendelkező fiatalok problémáját viszont elsősorban az átképzés, illetve a speciális munkahelyi támogatás formájában kell megoldani. Nem részletezném tovább a kérdést, mivel ez nem hangzott el, csak nyilvánvalóan a passzivitás helyett az aktivitás irányába szeretnénk ezt a kérdést rendezni.
A 43/1992. számú rendelettel kapcsolatban pedig azt mondanám el, hogy általános szociálpolitikai elvünk a család szerepének erősítése oly mértékben, hogy a tárcánk részéről ez adópolitikai törekvésünk is. Ezt a célt szolgálja a szociális segély megállapításakor a családi jövedelem figyelembevétele. A szociális ráutaltság eldöntésekor szükséges ismerni a család jövedelemviszonyait, tagjainak teherviselő képességét.
Indokolatlan, véleményem szerint, a 4000 forintot úgy beállítani, miszerint ez ellátásbeli csökkentést jelentene az eredeti javaslathoz képest. A munkanélküliek szociális ellátása új támogatási forma, ami a szociálpolitikai rendszerben korábban nem létezett. A szakminisztériumok által készített eredeti javaslat a szociális segély összegét az utolsó munkanélküli-járadék összegének meghatározott százalékában fogalmazta meg, a tartósan munkanélküliek közül azonban sokan még a 4000 forintot sem kapták volna meg, és csak kevesen részesültek volna az 5000 forintnyi juttatásban – ezt azzal az eredeti elképzeléssel kapcsolatban. Az érdekegyeztetések és a szakmai egyeztetések során alakult ki a 4000 forintra vonatkozó javaslat, amelyet a Kormány elfogadott.
A Kormány továbbra is felelősséget vállal minden állampolgárért, ezt a felelősséget azonban szeretnénk érdemi segítségben megjeleníteni. Ennek útja természetesen a gazdaság fellendülése, az önkormányzatok hatékonyabb közmunkaszervező képessége és az intézményi segítség.
Amikor a képviselő asszony szánalmas alamizsnáról beszél, engedje meg megjegyeznem, hogy az alamizsna szó nem az összeg nagyságára utal általában, hanem az azt elfogadónak a passzív magatartására, elfogadására, passzív voltára utal. Főleg, miután tegnap hallhattunk – szintén az SZDSZ soraiból – olyan indítványt, amelyik a nyugdíjemelésbe kívánta bekapcsolni az állami költségvetést is, annak teljes hiányával, engedje meg, hogy megkérdezzem én is, hogy ma a miniszter felelősségére eső célzást úgy értelmezhe- tem-e, hogy a miniszter tegyen esetleg felelőtlen javaslatokat a költségvetés rovására. Vajon kormányzati felelősség esetén a képviselő asszony javasolna-e ilyet, mert én nem hiszem. Köszönöm szépen. (Taps.)
(15.20)
