HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a most megvitatásra kerülő törvényjavaslat olyan személyeknek nyújt egzisztenciális gondjaik megoldásához segítséget, akik egyébként esetleg nem esnének az életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló, jelenleg tárgyalás alatt álló törvény hatálya alá.
Nemzeti gondozásról van szó. A gondozás feltételezi a rászorultságot, és ezt a törvényjavaslat a munkaképesség elvesztésének 67%-ot elérő mértékében határozta meg. Az az egyik feltétele. A másik feltétele a munkaképesség nagyfokú elvesztése mellett, hogy ez politikai indíttatású önkény következtében történjen, míg egy harmadik időbeli feltétele az, hogy 1944. március 19. és 1963. december 31. között történt az inkriminált cselekmény.
Elgondolkoztató ez a dátum önmagában. Ha összehasonlítjuk az európai demokráciák hasonló szabályozásával – mert máshol is van nemzeti ellenállásban résztvevőknek megítélt nemzeti gondozási díj –, akkor megállapíthatjuk, hogy ott politikai önkény áldozatai csak a második világháború befejezéséig lehettek az illető állam polgárai. Azoknak fizetnek. Nálunk közel húsz évvel kitolódott ez a határ. Magyar állampolgárt 1964-ig érhetett politikai önkény, és válhatott annak áldozatává, és lehetett ennek következtében rokkant.
A törvényjavaslat szövegével különösebben nem kívánok polemizálni. Bízom abban, hogy a különböző módosító javaslatokkal ez csak javulni fog, finomodik, megfelel az elvárásoknak, a társadalmi elvárásoknak is.
Azonban egyet kell, hogy értsek Kovács László képviselőtársamnak bizonyos jogi minősítésekkel kapcsolatos aggályaival. S melyek ezek az aggályok? Ha összehasonlítjuk a 28/1966-os kormányrendeletet, valamint ezt a jogszabálytervezetet, törvényjavaslat-tervezetet, akkor ugye ez a rendelet, az 1966-os kormányrendelet felsorolta az alanyi jogosultság feltételeit, és többek között a Tanácsköztársaság alatt, a két világháború között, akkor az 1956. évi ellenforradalom leverésében rokkantságot szenvedetteknek ítélte meg ezt a bizonyos nemzeti gondozási díjat. Az itteni törvényjavaslat hasonló szellemben követi ezt, de már 1944. március 19-ét húzza meg határkőnek, tehát nem nyúl vissza a Tanácsköztársaság idejére, vagy az azt követően elszenvedett sérelmekre. Viszont az 1966-os kormányrendelet kizárólag a miniszterelnök jogkörébe utalta azt – a Minisztertanács elnökének jogkörébe –, mind a megállapítás, mind a megvonás jogát. Ez a jogszabály viszont felsorolja a 3. §-ában, hogy ki nem jogosult a nemzeti gondozási díjra, akkor is, ha esetleg korábban megkapta, vagy egyébként fennáll a rokkantság ténye, és fennáll esetleg az időbeli hatálya is.
És itt vannak bizonyos jogi aggályaim, tisztelt Ház, és nem tudom, hogy hogy sikerül ezeket a jogi aggályokat megnyugtatóan eloszlatni a törvényhozás során.
Első számú aggályom az, hogy kizárja a nemzeti gondozási díjból azt a személyt, aki felelős a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség Okmányában elismert alapjogok megsértéséért. Tessék mondani, ki jogosult ezt megállapítani ma Magyarországon, hogy X.Y. megsértette a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség Okmányát ezerkilencszáz-ekkori és ekkori cselekedetével. Van-e olyan szerv ma a bíróságon kívül, amelyik jogosult ezt megállapítani? És hogyha nincs – mert csak egyértelmű lehet a kérdés, hogy ezt csak bíróság állapíthatja meg bizonyítási eljárás lefolytatása során –, akkor a következő kérdésem az: van-e Magyarországon olyan bírói ítélet, amely egyetlen egy magyar állampolgár, korábbi politikus, vagy ávós tiszt, vagy akárki esetében kimondta volna ezt ítéletében, hogy az illető cselekedetével megsértette a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség Okmányában elismert emberi jogokat. Mivel ilyen ítélet nincsen, a kérdésem az, hogy ennek alapján kit lehet ebből kirekeszteni.
A második kérdés a b) ponttal kapcsolatos, amely azt mondja, hogy nem részesülhet a nemzeti gondozási díjból az államvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Tessék mondani: Hol van ez a lista? Ki olvashatja ezt? Az az ügyintéző, aki elbírálja a kárpótlási igényt, illetve a nemzeti gondozási díjra való igényt, az rendelkezik az ÁVH tisztikarának a teljes névsorával?
A harmadik, aki karhatalmista volt; ugyanez kiterjeszthető erre, mert hiszen a karhatalmistákról sincsen sehol, semmiféle formában olyan lista, aminek alapján egy államigazgatási szerv ügyintézője jogosult lenne betekintésre, és megállapíthatná azt, hogy márpedig ezt az igényt elutasítom, mert az illető karhatalmista volt.
A d) pontban nagyon érdekes a kérdés, mert azt mondja, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült. Ez teljesen egyértelmű, ezt – gondolom – talán meg lehet szerezni, van még olyan nyilvántartás, ahol ezeknek a kitüntetetteknek a neve megvan, viszont az e) pontban megint úgy szól a szöveg, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc leverésében önként részt vett. Hát minden tiszteletem és elismerésem azé az ügyintézőé, aki ennek a jogi minősítésnek meg tud felelni. Először is kinyomozza, hogy az illető részt vett-e a forradalom leverésében. És ha részt vett, akkor vajon önként vett-e részt, vagy netán parancsot teljesített. Első olvasatra úgy néz ki, hogyha elővesszük a régi nemzeti gondozottakról szóló jogszabályt, és aki megfelelt ennek a c) pontjának, vagyis az 1956. évi ellenforradalom elleni harcban megrokkant, és kapta a nemzeti gondozási díjat, arra jogosan mondhatjuk azt, hogy azt akkor ki kell zárni az e) pont alapján, mert ha egyszer őt azért tüntették ki, mert leverte az ellenforradalmat, és azért kapja a nemzeti gondozási díjat, mert esetleg a Köztársaság térről történt lövéssel sérült meg és vesztette el a fél lábát, akkor azt eszerint, ugye, ki lehet zárni.
De nem olyan egyszerű ez a kérdés. Mert az illető még mindig mondhatja, hogy kérem, én nem önként voltam ott, engem parancsra állítottak oda, és nekem parancsból kellett lőni. Tehát én nem tudom azt, hogy és mint lehet erre a megoldást megtalálni megnyugtató módon és igazságos módon. Ezért kérem a tisztelt Házat, minden frakcióban részt vevő képviselőtársaimat, gondolják jól végig ezt. Ezeknek a kizárási feltételeknek hol és ki és milyen formában tud megfelelni? Találjuk meg azt a megoldást, mert teljesen nyilvánvaló a törvényhozó jótékony szándéka, hogy nemzeti gondozott díjat az ne kapjon, aki hátráltatta és késleltette az ország demokratikus átalakulását, részt vett a korábbi önkény megtámogatásában. Tehát a jogalkotói szándékkal egyet lehet érteni, csakhogy ez-e a megoldás, vagy sem, arra én jogászi és kereszténydemokrata lelkiismeretem szerint nem tudom a megnyugtató választ most itt megtalálni.
Kérem a tisztelt Házat, gondolkozzon el ezen, és segítse a módosító javaslatokkal jobbá tenni a törvénynek ezt a szakaszát, hogy megfeleljen annak, amit joggal vár el a társadalom, hogy kapják meg a nemzeti gondozási díjat azok is, akik korábban nem voltak preferáltjai egy másik nemzeti gondozási díjnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
