MONOSTORI ENDRE, DR. (SZDSZ)
MONOSTORI ENDRE, DR. (SZDSZ)
MONOSTORI ENDRE, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Még 1991. áprilisában kihirdetésre került egy törvény, a '91. évi XII. törvény. E törvény 7. §-ának (6) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: "A nemzeti gondozási díjnak megfelelő díjban kell részesíteni azokat, akik a nemzeti antifasiszta ellenállási mozgalomban részt vettek, akik az 1945-63 közötti törvénysértések életüket veszített áldozatainak özvegyei, szülei és árvái, valamint a törvénysértések következtében megrokkantak."
Ezzel a rendelkezéssel lehetővé vált nemcsak a bíróság által halálra ítéltek, hanem mások által elpusztítottak hátramaradottairól való méltó gondoskodás. E törvény ugyanis felhatalmazta a Kormányt – mint ahogy itt már államtitkár úr is említette és Székelyhídi képviselőtársam is említette –, hogy az előbb idézett rendelkezést hajtsa végre, viszont a hivatkozott törvény végrehajtása '91 áprilisa óta a Kormányra várt.
1991. október 1-jén Solt Ottília képviselőtársunk interpellált e tárgykörben, ugyanis akkor még semmi jelét nem láttuk annak, hogy ebben a témában történni fog valami. Mindezek ellenére és annak ellenére, hogy a törvénytervezet mindössze 10 szakaszból áll, a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat csak most, több mint egy év eltelte után került a Ház asztalára. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a legfontosabb törvény, a megnyomorítottak, a nyomorékok, az árvák és özvegyek gondozásáról szóló törvény ezek sorában az utolsó lett. Ugyanakkor tény az is – amit itt már hallottunk –, hogy az ebben a tervezetben foglaltak – és itt elsősorban a jogosultak körére gondolunk – szoros összefüggésben vannak az életüktől és szabadságuktól politikia okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény tervezetében foglaltakkal.
Éppen ezért a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója hangsúlyozza, hogy a már tárgyalt, utóbb említett tervezet vitáját semmiképp se zárja le a tisztelt Ház mindaddig, amíg a nemzeti gondozásról szóló törvénytervezetet meg nem tárgyalja, hiszen csakis így, a két tervezet párhuzamos tárgyalásával, vagy legalábbis időbelileg egymáshoz közel eső vitájával biztosítható az, hogy minden hátrányt szenvedettről, illetve minden hátramaradt hozzátartozóról való gondoskodás maradéktalanul megtörténjék.
A nemzeti gondozásról szóló törvénytervezet indokolása helyesen mutat rá arra a problémára, hogy Magyarországon az emberi alapvető jogok sérelmére elkövetett jogtalanságok orvoslására, vagy akárcsak részleges orvoslására az eddig alkotott vagy tárgyalt törvények vagy törvénytervezetek nem biztosítanak megoldást a nemzeti gondozottak ellátására. Ezt a hiány kell most pótolnunk a nemzeti gondozásról szóló törvény megalkotásával.
A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy a javaslat egységes és következetes szabályozási elvre helyezi a nemzeti gondozást és az ellátást; törekszik a már megalkotott jogszabályokkal való összhang és az arányosság megteremtésére. Nos, a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója éppen ezt a dr. Székelyhidi László által is említett, illetve hivatkozott bizottsági tagok nyilatkozataira hivatkozott. Éppen az arányosság megteremtésének hiányát kifogásoljuk, és azt kifogásoljuk, hogy a polgári jogi jogegyenlőség elve nem mindenhol érvényesül ebben a törvénytervezetben.
Vannak ezen túlmenően ennek a tervezetnek olyan hibái, illetve hiányosságai, amelyeket – úgy gondoljuk – majd a vita során a tisztelt Háznak ki kell javítani, illetve pótolni kell. Csak néhány példát szeretnék említeni ezek közül a hibák, iletve szerintünk hiányosságok közül.
A tervezet 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja rendelkezik a külföldre deportáltak hozzátartozóinak gondozásáról. Nem rendelkezik azonban a belföldi deportáltak hozzátartozóiról – ezekről a tervezetben semmit nem találunk. Nem rendelkezik a tervezet a gettósítás áldozatainak hozzátartozóiról sem, s ugyanígy nem rendelkezik a tervezet a nyilas terror áldozatainak hozzátartozóiról sem.
A most említett néhány példa – úgy gondolom – bizonyítja, hogy nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a jogosultak körét minden áldozatra, illetve minden hozzátartozóra kiterjesszük.
A tervezettel kapcsolatban nemcsak tartalmi, hanem eljárásjogi kifogásaink is vannak. Itt is csak egy példát szeretnék felhozni. A 3. § (1) bekezdése, amely arról szól, hogy kik nem jogosultak a gondozási díjra – azt mondja, hogy azok sem jogosultak, akik a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezség-okmányában elismert alapjogok megsértéséért felelősek.
(11.10)
Ez így helyes is, azt azonban már kifogásuljuk, hogy ebben az esetben nem célszerű, ha első fokon az eljárásban a Kárpótlási Hivatal jár el, ugyanis olyan bonyolult és összetett kérdés ennek megállapítani, hogy kik vonhatók ezért felelősségre vagy kiket terhel ezért a felelősség, amely megítélésünk szerint már nem a Kárpótlási Hivatal hatáskörébe, hanem független magyar bíróság hatáskörébe kell hogy tartozzék.
Összességében a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója támogatja a törvényjavaslatot, és a már ugyancsak példálózóan említett hibák és hiányosságok kiküszöbölésére a módosító indítványainkat elő fogjuk terjeszteni. Köszönöm szépen. (Taps.)
