GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az eddigi információk alapján megalapozottnak látszik az a következtetés és gyanú, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt más volt szocialista országok kommunista pártjaihoz hasonlóan, hosszú éveken keresztül törvénytelen módon dollármilliókat juttatott külföldre a Szovjetunió Kommunista Pártja részére. Az SZKP a vagyonból az úgynevezett testvéri pártokat és mozgalmakat támogatta.
Mindezeket többek között a következők támasztják alá.
A Moszkovszkije Novosztyi című orosz újság 1991. december 8-i száma Pénz a kísértet részére címmel arról közöl dokumentumokat, hogy mely kommunista pártok adtak pénzt az SZKP-nak és mely pártok kaptak pénzt az SZKP-tól. Fölmutatom ezt az újságot (Mutatja.) , a felső bekeretezett rész tartalmazza azokat az országokat, amelyek kommunista pártjai kaptak pénzt a Szovjetunió Kommunista Pártjától, éspedig pontosan, időrendben, dátumszerűen, hogy mikor, milyen összeget.
Megjegyzem, hogy nemrég más lapok mellett brit, olasz és lengyel lapok is elismerték, hogy az ottani kommunista párt kapott pénzt az SZKP-tól, például a Change című brit lapban egy ismert brit kommunista vezető. A Moszkovszkije Novosztyi hivatkozott számában közölt dokumentumokból megtudjuk, hogy például az 1986–87-es években a magyarországi szovjet nagykövet közreműködésével 650 ezres nagyságrendű összeget küldtek a magyarországi kommunisták a Szovjetunióba. Ez ugyanebben az újságban egy másik táblázatban szerepel. Többek között itt szerepel az is, hogy a magyar kommunista párt mellett a Bolgár Kommunista Párt is juttatott pénzt, dollárt a Szovjetunióba a szovjet nagykövet közreműködésével. És itt egy fontos dokumentum van, hogy a Szovjet Külkereskedelmi Bank ezt az összeget bevételezte a No. 1-es letéti számlára. Ráadásul a közölt dokumentum csak egy részét tartalmazza az 1986–87-es évek pénzmozgásainak.
Az Izvesztyija című orosz újság 1992. február 10-i száma A párt pénze címmel közöl egész oldalas írást a kérdésről. Ebben egyebek mellett azt olvashatjuk, hogy az NDK, Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária kommunistái összesen évi két és fél millió dollárral járultak hozzá a Szovjetunióban létesített nemzetközi alaphoz, amelyből támogatták a többi kommunista pártot. A cikk arról is szól, hogy Oroszországban nyomozás folyik az ügyben; de itt megemlítem Vaszil Bilakot, a Csehszlovákiai Kommunista Párt egyik vezetőjét is, akivel szemben ugyancsak a szóban forgó ügy miatt folyik büntetőeljárás.
A Magyar Televízió 1991. december 8-i Panoráma adásában az egész ország hallhatta, hogy a tavalyi moszkvai puccs után a megsemmisítéstől megmentett olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek szintén erről a kérdésről szólnak. Az adásban szereplő Alekszandr Jevlahov újságíró, a Rosszija munkatársa többek között elmondotta, hogy például 1987-ben a volt szocialista országok kommunista pártjai mekkora összegeket juttattak a bankok megkerülésével, bőröndbe tett és abban kivitt bankjegyekben az SZKP részére. Az MSZMP itt is 650 ezer dolárral szerepelt. Tudomásom szerint Alekszandr Jevlahov és Anatolij Szmirnov, az orosz külügyminisztérium munkatársa a közeljövőben e kérdésről Az 1. számú letét titka címmel fog könyvet megjelentetni. A műsorban elhangzott, hogy a magyar állampárt részéről, mások mellett, Várkonyi Péternek, Berecz Jánosnak, Szűrös Mátyásnak, Horn Gyulának és Thürmer Gyulának is tudniuk kellett a törvénytelen dollárkivitelekről, amely kivitelt Szűrös Mátyás 1988-ban leállította.
A Népszabadság című napilap 1991. december 10-i számában Szűrös Mátyás szó szerint azt nyilatkozta, hogy a Panoráma riportja valóságos dolgokat feszeget. Ugyanebben a számban Berecz János sem tagadja a dollárkivitel tényét, de azt állítja, hogy ő erről nem tudott. Hasonlóképpen nyilatkozott Horn Gyula is a Népszabadság 1991. december 9-i számában.
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Álláspontom szerint ahhoz kétség sem férhet, hogyha az elmondottak a valóságnak megfelelnek, akkor rendkívül súlyos bűncselekmény történt, hiszen nagyösszegű konvertibilis valutát folyamatosan, a hatályos jogszabályok semmibevételével, a Btk.-ba ütköző módon juttattak külföldre.
Ha az elmondottak igazak, akkor arra is gyanú van, hogy az ország tulajdonát képező pénzt az elkövetők a sajátjukként kezelve, azt egy idegen elnyomó hatalomnak, idegen célok szolgálatára játszották át, súlyosan megkárosítva ezzel a magyar népet és a magyar gazdaságot.
A jogállam eszméjéből következően a magyar állampolgároknak a nyilvánosságnak elemi joga van arra, hogyha a bűncselekmény gyanúja beigazolódik, akkor megtudják, hogy mikor, mekkora összegeket juttattak jogellenesen külföldre, és ezért kik a felelősek.
Mindezek alapján kérem a legfőbb ügyész urat, szíveskedjék nyilatkozni, hogy a Magyar Televízió hivatkozott 1991. december 6-i Panoráma adása alapján tett-e valamilyen intézkedést az ügyben, s ha nem, akkor a jelen interpellációban rendelkezésére bocsátott további dokumentumok alapján indokoltnak tartja-e az ügy tisztázását, illetőleg milyen intézkedéseket tett vagy tervez. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
