TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 4721-es számú módosító javaslatom többszörösen aktuális.
Egyrészt azért, mert a törvényjavaslat hatályba lépésének eredeti, március 1-jei határideje már nem tartható. A módosító javaslatom beadásakor az volt a szándékom, hogy tisztázzam azokat az elhangzott véleményeket, aggályokat, amelyek szerint a környezetvédelmi termékdíj bevezetése újabb üzemanyag-áremelést jelentene.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az üzemanyag-áremelést elsősorban nem a környezetvédelmi termékdíj bevezetése okozza, hanem az üzemanyag fogyasztási adójának változása, a fogyasztási adó növekedése.
Mint azt Papp Sándor képviselőtársam is említette, a költségvetés elfogadta azt a kétlépcsős üzemanyag-áremelést, ami első ízben január 6-án már életbe lépett, második lépcsőként viszont május 1-jén lép hatályba a fogyasztási adó differenciált áremelése.
Én azt szerettem volna a módosító javaslatomban bemutatni és érzékeltetni, hogy a környezetvédelmi termékdíjnak tulajdonképpen nincs és nem lehet ráhatása az üzemanyag-áremelkedésre akkor, hogyha összekötjük a hatálybaléptetését a már elfogadott üzemanyag-áremeléssel. Tehát ez esetben, ha május 1-je lesz a hatálybaléptetés időpontja, beépül és része lesz az üzemanyag-áremelésnek.
Tenni kívánom ezt azért is, mert szeretném elejét venni annak a hangulatnak, ami esetleg a lakosság körében elterjed környezetvédelmi ügyekben. Azt hiszem, egyértelmű, hogy minden hozzászóló egyetértett azzal, hogy a környezetvédelem ügye rendkívül fontos, és hogy elodázhatatlan a közlekedési környezetszennyezés csökkentése.
A miniszteri expozéban és a hozzászólások kapcsán is döbbenetes adatokat hallhattak; hadd elevenítsem itt fel a budapesti krónikus asztmában szenvedők számának a növekedését, vagy a tüdőrákos megbetegedések számának a növekedését. Tehát nyilvánvaló, hogy mindent el kell követnünk, hogy az előrelátható problémát megelőzzük. Erre szolgál a környezetvédelmi termékdíj bevezetése, és az ebből befolyt összegnek a felhasználása a károk felszámolására, illetve a prevencióra.
Ezek után, tisztelt Ház, én azt hiszem, már csak az a kérdés, hogy hogyan tudjuk megteremteni a problémák kezeléséhez szükséges pénzügyi hátteret? Ezek után csak az a kérdés, hogy ki fizeti ezeket a károkat.
Nagyon egyszerű a válasz: a károkat mi fizetjük, egészségünkkel, gyermekeink egészségének feláldozásával. Mi fizetjük akkor, ha nem tudjuk megakadályozni a környezeti károkat, a környezeti ártalmakat, ha nem rendelkezünk a prevenció anyagi eszközeivel.
Tisztelt Ház! Mint ismeretes, az 1741-es pozsonyi országgyűlésen hangzott el az a lelkes felajánlás szimbólumaként ismeretes "vitam et sanguinem" felkiáltás, amihez szállóigeként kapcsolódik a "zabot nem adunk", bár ez pontosan nem így hangzott el. Mégis, hadd kérjem önöket, erre is hivatkozva, hogy a környezetvédelem iránti támogató érzésüket a környezetvédelmi termékdíj megszavazásával és elfogadásával fejezzék ki. Egyben kérem a módosító javaslatom támogatását is. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
