FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk megtárgyalta a törvénytervezethez benyújtott módosító indítványokat.
A törvény fontosságát és szükségességét jelzi, hogy a képviselők 201 módosító indítvánnyal igyekeztek javítani a Kormány törvényjavaslatán, és az általános vita lezárása óta további 60 csatlakozó módosító indítványt is kézhez kaptunk. A 261 módosító és kapcsolódó módosító indítvány közül – rövid mérlegelést követően – bizottságunk 100 indítványt nem tárgyalt, úgy ítélte meg, hogy elfogadásuknak vagy elvetésüknek nincs költségvetési vonzata. A megvitatott 161 módosító indítvány közül a bizottság – más törvénytervezetek módosító indítványaihoz viszonyítva – igen magas arányban fogadott el javaslatokat; összességében a tárgyalt indítványok egyharmadát elfogadta. 46 módosító indítványt eredeti megfogalmazásban fogadott el, további 6 indítvány szellemiségét elfogadta, csupán a javaslat megszövegezését kifogásolta. Ezen indítványok gondolatának a megmentése érdekében a bizottság önálló bizottsági indítványokat fogalmazott meg.
78 módosító indítványt kétharmadnál nagyobb arányban vetett el a bizottság, 11 indítványt pedig 50%-ot nem sokkal meghaladó mértékben. 20 indítványt a benyújtók visszavontak.
Bizottságunk néhány módosító indítvány gondolatán hosszadalmasabban vitatkozott, erről most röviden tájékoztatom a tisztelt Házat.
Elvetettük azokat az indítványokat, amelyek a törvényjavaslat címét és feladatait úgy fogalmazták volna át, mintha az állam és az önkormányzatok szociális feladatairól rendelkezne a törvény. Az önkormányzatok integráns részei az államhatalomnak, így nem láttuk értelmét a szembenállásnak.
Bizottságunk elfogadta dr. Csehák Judit és dr. Kovács Pál javaslatát, miszerint a törvény hatálya ne terjedjen ki az egészségkárosodottak részére megállapított pénzbeni ellátásokra, és erről külön jogszabály rendelkezzen. A mozgássérültek, hallássérültek, vakok és gyengénlátók, krónikus betegségektől szenvedők helyzetükből fakadó többletkiadásait még csak most mérik fel és összegzik, így rendszeres segélyük feltételeiről és mértékéről a törvény nem rendelkezik.
Bizottságunk egyetértett azzal, hogy a törvény alkalmazásában a jövedelem nettó jövedelemfogalom legyen, és támogattuk a szociális bizottság erre vonatkozó módosító indítványát.
Támogattuk Havas Gábor indítványát, miszerint bíróság is megítélhessen normatív támogatást, de költségkihatása miatt nem támogattuk azt az indítványát, amelyik eltekintett volna a gyermeknevelési támogatás megítélése esetén a biztosítási időtől.
Bizottságunk támogatta Sápi József indítványait, miszerint a gyermeknevelési támogatást egy- és kétgyermekesek is vehessenek igénybe, de a támogatás mértéke korlátozódjon az egészségbiztosítás és a nyugdíjas-biztosítás költségeinek a megtérítésére, azaz a szülő pénzbeni támogatást közvetlenül ne kapjon kézhez.
Bizottságunk nem támogatta azokat a módosító indítványokat, amelyek a gyermeknevelési támogatást az apának is folyósították volna.
Nem támogattuk azt az előterjesztő által is helyeselt indítványt sem, amely a gyermeknevelési támogatásban részesíthető családokban nevelkedő legkisebb gyermek korát nem tíz évben, hanem nyolc évben határozza meg.
Támogattuk Grezsa Ferenc módosító indítványát, miszerint a jövedelempótló segélyek minimális összege legalább ezer forint legyen, de nem támogattuk Kósáné Kovács Magda javaslatát, miszerint a munkanélküli-ellátásra a jogosultságot nem szerzők családjuk jövedelmi helyzetétől függetlenül is megkaphassák a munkanélküliek járadékát.
Bizottságunk sok időt szentelt a lakhatási költségeket precizírozó indítványok megtárgyalására, annak megítélésére, hogy melegvíz-díj, házadó, közös költségek részei-e a lakhatási költségeknek. Elvetettük ugyan dr. Török Ferenc egyszerűsítő jellegű módosító indítványait, miszerint ne tegyük érdekeltté a segélyezetteket rezsiköltségeik megnövelésében, szűkítsük le a lakhatási költségek értelmezését a lakbérekre, törlesztőrészletekre és a közös költségekre, ezzel együtt csökkentsük a segélyezhetőség küszöbértékét a nettó jövedelmek 35%-áról annak 20%-ára, de a módosító indítványban oly sok figyelemre méltó racionális elem van, hogy nem érezzük lehetetlennek egy olyan bizottsági módosító indítvány kormányszakértők segítségével történő megfogalmazását, amely Török Ferenc módosító indítványain alapulna.
Bizottságunk támogatta Frajna Imre módosító indítványát, miszerint a lakásfenntartási támogatás folyósításának ne legyen feltétele az, hogy a segélyezettnek van-e jövedelme lakásának kiadásából. Mi is úgy ítéltük meg, hogy ha valamely család kisebb területre összehúzza magát – mint amekkora az adott településen elismert minimális lakásszükséglet –, annak érdekében, hogy enyhítsen megélhetési gondjain, akkor azt a családot ebben a törekvésében támogatnunk kellene, és nem szankcionálni.
Bizottságunk támogatta dr. Csehák Judit és dr. Kovács Pál indítványát, miszerint az ápolási díj jogosultságát munkaügyi normatívákhoz kössük és ne önkormányzati rendeletekben meghatározott tevékenységekhez.
Nem támogatta a bizottság Balogh Gábornak az ápolási díj megnövelésére irányuló javaslatait.
Ugyancsak nem támogatta bizottságunk a közgyógyellátás körébe bevont rétegek kiszélesítését és a közgyógyellátás keretébe bevont ellátások kibővítését.
Támogattuk viszont Frajna Imrének a javaslatát, mely szerint a temetési segély folyósítási feltételeit könnyítsük, terjesszük ki a segélyezettek körét a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum háromszorosának szintje alatt élők körére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk az elfogadott módosító indítványokkal együtt a törvényjavaslatot a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
