KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! A felszólalásomat akár ha kétperces reagálás keretében is elmondhattam volna, hiszen az okot rá Fekete Gyula képviselőtársam megtisztelő figyelme szolgáltatta, aki a költségvetési bizottság előadójaként kiemelt két javaslatomat, mint a bizottság által támogathatatlan javaslatot.
Szomorú szívvel meg kell jegyezzem, magam is úgy ítélem meg, mindaz, amit a szocialista frakció a munkanélküliek ellátásában képvisel, ebbe a törvénybe valóban aligha integrálható.
Meggyőződésem, hogy nem túl távoli időben a munkanélküliek ellátásának egész rendszerét át kell a Parlamentnek tekintenie, és az is a meggyőződésem – ne vegyék ezt önteltségnek –, hogy egy majdani munkanélküli ellátórendszer sokkal inkább fog hasonlítani a szocialista frakció javaslataihoz, mint a jelenlegi rendszerhez.
Ugyanakkor mégiscsak helyre kell igazítanom azt, amit Fekete Gyula mondott. Szívből remélem, hogy a költségvetési bizottság tudja, hogy mit utasított el. Tudniillik, ha jól idézem Fekete Gyulát, azt mondta: a javaslatom azért nem elfogadható, mert azt javasoltam volna, hogy az a munkanélküli is részesüljön a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, aki munkanélküli-ellátásra nem szerzett jogosultságot. Ezt – bármilyen furcsa is – egy szűkebb értelemben a Kormány előterjesztése javasolja, ugyanis azt mondja az előterjesztés, hogy munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül az a munkanélküli is, aki a munkanélküli-járadék folyósítását követően újabb munkaviszonyt létesített és annak megszűnése után munkanélküli-ellátásra még nem szerzett jogosultságot. Ezzel a kormányzati előterjesztéselemmel én természetesen egyetértek.
Ki szerettem volna terjeszteni a munkanélküliek jövedelempótló támogatását a pályakezdő munkanélküliekre, akiknek pályakezdő munkanélküli-segélyre való jogosultsága – mint tudjuk – hat hónapig tart.
Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ők regisztrált munkanélküliek, olyan munkanélküliek, akik egy rövid ideig munkanélküli-ellátásra jogosultak még akkor is, hogyha ellátásukat nem járadéknak, hanem segélynek hívják. Következésképp, ha beléptek a munkanélküli ellátórendszerbe, akkor a szociális ellátásnak a rendszerből való kikerülésük után őróluk ugyanolyan felelősséggel és ugyanolyan megalapozottsággal kell gondoskodnia, mint azokról a munkanélküliekről, akik nem pályakezdőként kerültek erre a szomorú sorsra.
Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy miután a törvénytervezet – egyébként általam nem támogatott módon – a munkanélküliek jövedelempótló támogatására való jogosultságot egyrészt rászorultsághoz, másrészt pedig a család jövedelmi helyzetéhez köti, a pályakezdők munkanélküli-segélyéből kiszorult fiatalokra is természetesen csak ugyanezen paraméterek alapján lehetne köthető a szociális ellátás.
Végül még egyetlen dolgot vethetne a javaslatom ellen Fekete Gyula, akiről feltételezem, hogy alaposan mérlegelte a javaslatot, azt, hogy a pályakezdő munkanélkülinek nem volt soha munkajövedelme, tehát a jövedelempótló támogatás betű szerinti fogalmába nem fér bele. Szívem szerint természetesen én is azt javasolnám, hogy a pályakezdő munkanélküli ne kezdhesse munkanélküli-segéllyel az életét, hanem először biztosítson neki a Kormány, az állam, a társadalom állampolgári jogon első munkahelyet, és hogyha az első munkahelyét szerencsétlen módon elveszíti, akkor már minden más munkanélkülihez hasonló módon kerüljön be az ellátórendszerekbe. De hogy ez nem így van, ne haragudjon kedves képviselőtársam, ez nem az én hibám és nem a pályakezdő munkanélkülieké, akik a hat hónap után ellátás nélkül maradnak.
Miután két változatban fogalmaztam meg a javaslatomat, ezért a félreérthetőség elkerülése végett a B-változatú javaslatom helyett egy új szövegű indítványt fogok benyújtani.
Végül, ha már nem kétperces keretben kértem szót, név említése nélkül – bár lehet, hogy nem feltétlenül szükséges a névemlítés ahhoz, hogy újabb kétperces reagálásra teremtsek alkalmat – szeretném a következőket mondani.
A szociális bizottság elnöke elképesztően nagy összegű szociális ráfordításról beszélt akkor, amikor azt mondta, hogy ez az ország ezer milliárdot fordít szociális költségekre.
Kedves Képviselőtársaim! Két eset lehetséges. Vagy a szociális bizottság elnöke a szociális költségekbe beleszámolja a társadalombiztosítás egész költségvetését a nyugdíjasok ellátásával és az egészségügyi ellátással együtt – bólogat –, ebben az esetben engedje meg, hogy tiltakozzam.
(12.10)
Tiltakozzam az ellen, hogy a nyugdíjat – amely, mint tudjuk, járulékfizetéssel megszerzett ellátás – ön szociális ellátásnak tekintse, és a nyugdíjasokat szociális ellátottaknak bélyegezze. Nemkülönben tiltakozom az ellen, hogy az egészségügyi ellátást is valamiféle paternalista, jótékony állam szociális juttatásának minősítse.
A másik eset, amit én szerencsésebbnek tartottam volna: hogyha ön nem vette volna észre, a múltkor az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása visszahelyezte törvényes jogaiba a vesszőt, a tizedesvesszőt is – hogyha ön esetleg egy tizedesvesszőt vagy kettőt tévedett volna, ezt kisebb hibának tartottam volna, mintha a nyugdíjat szociális ellátásnak tekinti.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
