FEKETE GYULA, DR. (MDF)

Full text search

FEKETE GYULA, DR. (MDF)
FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálati média közösséget valóban szolgáló szerepének elérése érdekében módosító indítványokat nyújtottam be a szóban forgó törvényjavaslathoz: a 6102-es és a 6171-es sorszámok alatt benyújtott 22 indítvány közül most az idő rövidsége miatt csak a leglényegesebbre hívnám fel a figyelmet.
Mindannyiunk előtt közismert, hogy hányféle javaslat született a közszolgálati rádió és televízió elnöki kinevezését megszavazó kuratórium összetételének a kialakítására. Az ellenzéki pártok képviselői azt szorgalmazzák, hogy a kuratóriumban semmiképpen se érvényesüljön a népképviselet elve, legyenek előjogai a mindenkori ellenzéki pártoknak. (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Ejha! Ez szép volt! Kitől olvasod?)
Van racionális magva ennek az érvelésnek, ha a parlamenti és a kormányzati hatalmat egyfajta politikai erő gyakorolja, akkor a túlhatalmának elkerülése érdekében ugyanezen politikai erő ne kapjon többséget a közszolgálati médiákat irányító testületekben. A kisebbség felől közelítsük ennek a problémának a megoldását, hallani naponta a véleményt a tömegtájékoztató eszközökben. Sajnos, a kisebbség felől való közelítés elvének a gondolata és a gyakorlatba történő átültetése csődöt mondott az ez évi médiavitákban.
Ha elfogadom a kisebbség vétójogának az elvét, tehát ha elfogadom azt a kiindulópontot, hogy a legnagyobb pártok amúgy is sok hatalommal rendelkeznek a közéletben, nem kell tehát képviseltetniük magukat a médiumokat irányító kuratóriumban, vagy pedig csak kevésbé, akkor ebből az elvből az következne, hogy például egy 4 párti koalíció esetén a legerősebb képviselőcsoport kivételével 3 párt delegálna egy-egy tagot a kuratóriumba, az ellenzéki pártok közül pedig szintén a 3 legkisebb létszámú, a Parlamentbe bejutott párt képviselője képviseltethetné magát a kuratóriumban. Mai helyzetünkben ez azt jelentené, hogy az Agrárszövetség, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és a fiatal demokraták küldhetnének egy-egy tagot a kuratóriumba.
Tehát a kisebbség felől való közelítés elve csak addig érvényesül a mai médiavitákban, amíg egyfajta erő kisebbségben van, mihelyt valamely területen többség alakul ki, akkor ragaszkodnak a népképviselet elvéhez.
Ennek tükrében én úgy érzem, hogy ez a megközelítés nem tud érvényre jutni ebben a javaslatban. Mindenképpen fals, és benyújtottam azt a módosító indítványomat, hogy a Parlament minden 33 képviselője tehessen kuratóriumi tagokra javaslatot. Ezek elsősorban köztiszteletnek örvendő személyiségek lennének, és nem a törvényhozás munkája alól vagy által leterhelt képviselők.
Andrásfalvy úr egy parlamenti interpellációra válaszolva említette, hogy nincs ideológia nélküli oktatás, nem lehet megkövetelni az ideológiailag semleges iskola megalkotását. Ennek szellemében állítom, hogy nincs, nem lehet pártatlan tájékoztatást megkövetelni. Aki egy kicsit is kapcsolatba került a tömegtájékoztatással, tudhatja, hogy a hírszerkesztők napi több ezer hír közül válogatják össze azt a néhány tucat hírt, ami bekerül a híradásokba. Ez a szelekció még akkor is szubjektív, ha a hírek egyenként igazak és nem tendenciózusak.
Egyik indítványomban javasoltam, hogy ne a pártatlan tájékoztatást követeljük meg, mert ennek ellenőrzése nagyon szubjektív, hanem német mintára az úgynevezett kiegyenlített tájékoztatást, ami megengedi a pártos vélemények közlését, de helyt ad az ellenvéleményeknek is. A törvényjavaslat általános vitájában mintegy tucatnyi rádióműsort soroltam fel annak bizonyítékául, hogy csak egyfajta vélemény hallható például tudománypolitikai, közgazdasági, környezetvédelmi, politológiai, irodalmi műsorokban, de ezzel szembenálló vélemény nem. Saját bőrömön is éreztem a kiegyenlítetlen műsorpolitika hátrányait, hiányát.
Például ezt a felsorolásomat a rádió vasárnapi jegyzete úgy értékelte, hogy be kívánom tiltani a szóban forgó rádióműsorokat, és én nem tűröm el az ellenvéleményt. Természetesen nem engedtek helyreigazítást a rádió urai, és ezt a hazugságot megismételték. És én még jól jártam, mert van olyan képviselőtársam, aki több tucatnyi valótlanságot, rágalmat nem tudott helyreigazíttatni. Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében javasoltam az 5. § egy új bekezdéssel történő kiegészítését, azaz: a kommentárok, műsorszámok politikai állásfoglalásának összességében érvényesülnie kell a kiegyenlítettség elvének, azaz azonos arányban legyenek a műsorban kormányvéleményeket tolmácsoló és azokhoz kritikusan viszonyuló műsorok.
A bizottsági ülésen felmerült a peres úton történő elégtétel lehetősége. Erről is hallhattunk a bizottságban rémpéldákat. Például az egyik XI. kerületi kábeltévé 4 éve pereskedik a Magyar Televízióval, mert róluk egy valótlan híreket közlő riportot sugároztak. Az országgyűlési képviselők esetében 4 év kivárása teljesen értelmetlen.
A törvényjavaslat neuralgikus pontja az előfizetési díj meghatározása és kivetése. Szögesen ellentétben állna ugyanis a modern piacgazdaságok elvével, hogy azokat is díjfizetésre kötelezzük, akik csupán a tv-készüléket birtokolják, de például nem magyar anyanyelvűek lévén, nem is nézik a magyar műsorokat, vagy néznék, de annyira nem tetszik nekik a műsor, hogy inkább valamely műholdról vett adást néznek.
Ehhez társul még az a probléma, hogy a hazai médiokrácia nem kívánja műsorpolitikáját a lakosságtól függővé tenni, de az előfizetési díjra igényt tart. A probléma azért is aktuális, mert a Közakarat Egyesület a közeljövőben alkotmánybírósági állásfoglalást kért az előfizetési díjak jelenlegi behajtásának az alkotmányossága kérdésében. Véleményük szerint ugyanis a készülék tulajdonlása állampolgári jog, feltétele a valós tájékoztatás, tájékozódás emberi jogának. Alkotmányellenes tehát az előfizetési díjak fizettetésének a készülék tulajdonlásától való függővé tétele, hiszen a néző esetleg nem is óhajtja nézni a Magyar Televízió műsorait, és teljesen más műsorokat néz.
A probléma áthidalása érdekében nyújtottam be a 135. §-t módosító indítványomat, amely a nézők jogos kritikáját és észrevételeit díjmérsékléssel is kárpótolja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit