VÉKONY MIKLÓS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
VÉKONY MIKLÓS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
VÉKONY MIKLÓS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Ház! Abból kiindulva, hogy Magyarország pillanatai valóban igen drágák, röviden és lényegre törően szeretném kifejteni a bizottság álláspontját.
Az alkotmányügyi bizottság – hagyományaihoz híven – teljes mélységében megtárgyalta a törvényjavaslathoz benyújtott mintegy 120 módosító indítványt. Egy kivételtől eltekintve lényegében támogattuk a mezőgazdasági bizottság szakszerű törvénymódosító javaslatait.
A törvény-előkészítést illetően szeretném mint törvény-előkészítő bizottsági tag, illetve előadó kiemelni, hogy a mezőgazdasági tárca, a szaktárca az általa támogatott módosító indítványokkal egységes szerkezetbe foglalta a törvényjavaslatot, és ez bizottságunk számára óriási segítséget jelentett, és szakmai szempontból is támogatandó. Nem fordulhat elő így az a lehetőség, hogy egymással nem összeilleszkedő, nem koherens módosító indítványokat fogadjon el egy bizottság. Más tárcák számára is ajánljuk ezt a módszert, és követendőnek tartjuk.
Kánya Gábor ismertetésekor vártam, hogy mik azok az érvrendszerek, amelyek az Agrárrendtartási Hivatal mellett, annak felállítása mellett szólnak. Kánya Gábor tulajdonképpen nem fejtette ki, érveket nem mondott, csupán arra utalt, hogy egy felállítandó Agrárrendtartási Hivatal a minisztert segítené feladatainak az ellátásában. Érvek az Agrárrendtartási Hivatal felállítása mellett az alkotmányügyi bizottság ülésén sem hangzottak el. Ennek köszönhető talán az, hogy ez az egyetlenegy javaslata a mezőgazdasági bizottságnak, amit az alkotmányügyi bizottság nem támogatott.
Az eredeti törvényjavaslatban az agrárrendtartás intézményrendszere – mint egy zárt egység – lett meghatározva, ahol a miniszternek, a tárcaközi bizottságnak és a terméktanácsoknak meghatározott feladat- és hatáskörük volt. Gyakorlatilag a miniszter végezné az állami irányítást, a miniszter mellett, illetve mögött van a tárcaközi bizottság, amely egyfajta előkészítő, egyeztető fórumként szerepel, illetve a terméktanácsok feladata a termelés, feldolgozás, forgalmazás folyamatában egyfajta önszabályozás. Ebbe a zárt rendszerbe – ahol minden szervnek meghatározott feladat- és hatásköre van – nem illeszkedik egy Agrárrendtartási Hivatalnak a felállítása.
A bizottság úgy ítélte meg, hogy jogi szempontból, tehát közigazgatási, jogi szempontból sem támogatható egy ilyen hivatalnak a felállítása. Álláspontunk szerint a miniszternek saját hatáskörében a tárca költségvetésének a keretei között kell megteremteni az agrárrendtartás végrehajtásának a feltételeit, ahogyan az egyébként az eredeti törvényjavaslatban is van, és tudomásunk szerint jelenleg is egy minisztériumi főosztály végzi ezt a feladatot. De politikai szempontból sem támogatható egy újabb közhivatalnak a felállítása, hiszen ismert az, hogy így is több olyan közhivatal felállítására került sor, amely miatt az a kép alakult ki, hogy tulajdonképpen itt a közhivatalok túlburjánzásával állunk szemben. Tehát az alkotmányügyi bizottság álláspontja szerint újabb közhivatal felállítására csak különösen indokolt, illetve megindokolt esetben kerülhet sor, azonban érveket ez idáig nem hallottunk. Köszönöm szépen. (Taps.)
(Boros László helyett Trombitás Zoltán foglalja el a jegyzői széket.)
