SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen örülök, hogy a dohányipar és a NYIDOFER kapcsán ez a kérdés elhangzott, mert világos a kérdésfeltevésből is, hogy nagyon sok téves ismeret, nagyon sok ismerethiány van e körül, és szeretném, hogyha mindenki tisztában lenne azzal, hogy a magyar dohányipar területén milyen privatizáció és miért is zajlott és zajlik le.
Én nem akarok indulatos jelzőkkel és előítéletekkel foglalkozni, kizárólag a tényekkel. Először a dohányiparról:
Mi volt a célja a magyar dohányipar privatizációjának? Az első nyilván az, hogy legyen egy modern dohányipar, legyen egy stabil foglalkoztatás, legyen modernizáció a dohányiparban, amihez befektetések szükségesek. Legyen verseny a magyar dohányiparban, legyen termelői biztonság, hogy felvásárolják a dohánytermelők termékét, legyenek új termékek, amelyekkel új piacokat, exportpiacokat hódítunk meg, ne adj' isten legyenek - ha lehet erről beszélni a cigaretta területén - egészségesebb termékek és legyen valami állami bevétel is, mondjuk például az adóbevételek növekedése révén.
Hogyan töltötte be ezeket a célokat a dohányipar privatizációja eddig? Nemcsak hogy stabil foglalkoztatás van, hanem összességében közel 200 fővel nőtt a dohányipar foglalkoztatottjainak száma, ez nem kis dolog manapság. Modernizáció szempontjából egyetlenegy év alatt annyi befektetés történt a magyar dohányiparban, mint 10 év alatt összesen, több mint 2,4 milliárd forint és további befektetések történnek. Csak a pécsi dohánygyárnál például az elmúlt évben 1,7 milliárd forint volt a befektetés és további egymilliárd forintnyi befektetés történik az elkövetkezendő időszakban.
A verseny szempontjából éles és kemény verseny alakult ki, hisz négy világcég verseng a magyar piacon és az exportpiacokért. Az új termékek szempontjából megőrizték a korábbi magyar temékeket, de új és az európai normáknak megfelelő, egészségesebb termékeket fejlesztettek ki, nőtt az export és csak az adóbevétel 8 milliárd forinttal nőtt az elmúlt időszakban.
Azt gondolom, hogy ezek a célok csak a magánosítás során voltak betölthetők és ma a magyar dohányipar nem lenne ebben a kedvező helyzetben - foglalkoztatási szempontból, modernizálási szempontból -, hogyha nem történt volna meg a magánosítás.
Ezzel a döntéssel egyébként egyetértettek a termelők, a dolgozók és a vezetők is, de gondolják meg, hogyha például önök egy ilyen gyár dolgozói, akkor helyeselnek vagy nem helyeselnek egy olyan döntést, ami biztonságos munkahelyet, biztonságosabbat teremt, mint előtte volt? Vagy a termelők szempontjából, ha valaki azt ígéri - és betartja -, hogy felvásárolja a termékeiket, biztonsággal, előreláthatóan, sőt segíti a termelőt azért, hogy többet és jobb árut tudjon termelni, különféle anyagi támogatásokkal, akkor helyeslik vagy nem helyeslik? Ebből a szempontból nincs semmi manipulációról szó, ez az érdeke a termelőknek.
Természetesen, mint vezető is, ha az ember belegondol, helyeselne egy ilyen privatizációt, hisz ha az a gyár, ahol én dolgozom hosszabb ideje, modernizálódik és ha abban a szakmában fantáziát látok, az nagy örömmel tölthetne el.
De vegyük a NYIDOFER esetét. Először is tévedés, nemt történt semmilyen előzetes, elvi döntés sem arról, hogy milyen fajtájú legyen a tulajdonos vagy honnan származzon. Elvi döntés arra született, hogy versenyképes legyen a dohányfermentáló-ipar Magyarországon, hogy a magyar dohányfermentálás termékét megvásárolják, és a teljes vertikum rendszerként tudjon működni, ha már a végkibocsátó a legmodernebb terméket gyártja. Hogy legyen beruházás a termelésben, mert szükséges, éppen azért, mert a hazai hozamok elmaradnak az átlagos hozamoktól, hogy a termelés kapjon például öntözési támogatást, hogy tudja növelni a termelését, hogy legyen biztonságos felvásárlás a termelők számára és hogy legyen biztonságos munkahely.
Ezt a célt kívánja ez az elvi döntés, ezt kell betöltenie a dohányfermentálás privatizációjának is. A dohányfermentálás privatizálására egy pályázat került kiírásra, erre a pályázatra több ajánlat érkezett. Az ajánlatok elvi elbírálása megtörtént és most kemény alkuk folynak a részletekről. A részletekben levő alkuk természetesen nagyon sok mindent eldöntenek, de ezeket az alkukat nem könnyíti az, hogyha különféle félinformációk alapján, az eladó rosszabb helyzetbe kerül. Mert képzeljék el, milyen helyzetben van az eladó, ha rendszeresen azt kell bizonyítania, hogy milyen jó a vevő ajánlata.
Én, ha vevő lennék, azonnal azt gondolnám, hogy tényleg, nem tettem túl jó ajánlatot? Ezért azt gondolom, hogy egy alku közben nem helyes az eladó pozícióját, és itt az eladó a magyar állam tulajdonosi szervezete, ennek a helyeztét rosszabbítani.
Nyilvánvaló, hogy információk kellenek ahhoz, hogy ilyen káros helyzet ne forduljon elő. Az állam tulajdonosi szervezetei készek minden információ megadására, hogy ne kezdjünk káros akciókba. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
