SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Nagykövet Urak! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szabad György elnök úr említést tett már arról, hogy ennek a két szerződésnek a megkötése, megerősítése a magyar közjog történetében is nagyon fontos lépés. Nagyon fontos lépés, hiszen Horvátországgal több évszázados közjogi kapcsolatban állt Magyarország, és először kerül sor arra, hogy Horvátországgal egyenjogú együttműködési és barátsági szerződést kössünk.
Ugyancsak Magyarország közjogi története szempontjából nagyon fontos lépés az, hogy az először önálló államot létesített Szlovéniával Magyarország nagyon gyorsan felvette a kapcsolatot, és nagyon gyorsan szintén együttműködési és barátsági szerződést kötünk. Rendkívül fontos éppen ezért a magyar közjogi fejlődésbe is beépítve a mai nap, ennek a két szerződésnek a megkötése.
Ezt a két szerződést zalai képviselőként is, liberális képviselőként is üdvözlöm. Üdvözlöm azért, mert Zala megye története elválaszthatatlan attól az együttéléstől, attól az együttműködéstől, amelyet az ottani horvátok, szlovének és elsősorban magyarok közös tevékenysége jelentett. Zala megyét nem lehet elképzelni a Zrínyi-család nélkül, de nem lehet elképzelni a XVIII—XIX. századi liberális óriások, Spisics János, Festetics György vagy akár a századvégi Vlasics Gyula tevékenysége nélkül is, akiknek a családjában ott található a horvát eredet.
A horvát kapcsolatok rendezése természetesen nagyon fontos a megyénkben és általában a Magyarországon élő horvátok szempontjából, és nagyon fontos a határon túli magyarok — elsősorban a baranyai magyarok — oldaláról is, akiknek elég súlyos megpróbáltatásait, azt hiszem, nem kell most ecsetelnünk. A lényeg az, hogy ez a két ország megtalálta a nemzetiségi együttműködés formáit, megtalálta azt a lehetőséget, hogy a nemzetiségeknek kölcsönösen jogokat kívánnak biztosítani. Meg szeretném jegyezni, hogy a magyar Parlament előbb erősíti meg a magyar—horvát szerződést, mint azt a zágrábi parlament tenné; reméljük, hogy a zágrábi parlament is hamarosan meg fogja erősíteni ezt a szerződést.
Különösen a szlovén szerződésről szeretnék azonban beszélni, hiszen Hörcsik Richárd is már fölvetette azokat a kérdéseket, amelyekre tekintettel ez valóban példaadó szerződés, és nemcsak a magyar—szlovén viszony kapcsán nagyon fontos ez. A közelmúltban, október 7-én és 8-án Magyarországon járt a szlovén parlament küldöttsége, és Herman Rigelnik házelnök úr többek között kijelentette, hogy Magyarországgal meszszemenően a legjobbak a kapcsolataik. Azt hiszem, ha egy ország egyik vezető államférfija Magyarországgal kapcsolatosan ilyen kijelentést tesz, akkor fokozottan oda kell figyelnünk erre a kapcsolatra, fokozottan oda kell figyelnünk erre a most megkötendő szerződésre.
Nem rutinszerű ez a bók, hiszen azok a szempontok, amelyekről Hörcsik Richárd beszélt, valóban fennállnak. Nem vitásan — ahogy erről már Mészáros Béla is beszélt — ez a kapcsolat sokkal régebbi. Vas megye és Zala megye, illetőleg Szlovénia között a regionális kapcsolat évtizedek óta fennáll, és a kölcsönös együttműködés csírái magukban hordták a mostani szerződés lehetőségét. A szlovén viszonynál mindenképpen ki kell emelni a nemzetiségi jogok nagyon széles körű, példaértékű biztosítását. A Hörcsik Richárd által felhozott érveken túl szeretném kiemelni azt, hogy azt hiszem, sokan elcsodálkoznának azon, hogy a szlovén alkotmány értelmében — a törvényben meghatározott területen — kötelező a kétnyelvűség a hivatalokban — kétnyelvűség mindkét oldalról, a szlovének oldaláról is. Igaz, hogy ebből a közelmúltban kisebb ütközések voltak, de azt hiszem, a szlovén többség ott is elfogadja ezt, hogy mindegyikük közös érdeke, hogy ezt a hídszerepet a két ország között elláthatják.
Szeretnék hivatkozni arra, hogy azt hiszem, szintén példaértékű a nemzetközi kapcsolatokban, hogy a szlovén alkotmány értelmében az őket érintő törvényeknél a magyar, illetőleg az olasz őshonos nemzetiség képviselőjének az Országgyűlésben vétójoga van. Szerencsére ennek az alkalmazására nem került sor; itt a megelőzés a fontos, hogy olyan törvény nem is kerülhet a Parlament elé, amely sértené ezeket a nemzetiségi jogokat.
De szeretném sorolni a további lehetőségeket, amelyeket az együttműködésnél és a példaadásnál a szlovén alkotmány biztosít, nemcsak a nemzetiségi kérdésben. A magyar Alkotmány "elgondolkodhatna" néhány olyan liberális megoldáson, mint amelyet a szlovén alkotmány tartalmaz. Tartalmazza például a bírósági szervezetnek a közigazgatástól való teljes szervezeti elválasztását — az igazi bírói függetlenséget. Tartalmazza a szlovén alkotmány többek között a születésszabályozás jogát mint alkotmányos jogot. És még sorolhatnám azokat a további jogokat, amelyeknek a megoldása, azt hiszem, a szlovén alkotmányban példaértékű, és az emberi szabadságjogok, a kollektív jogok, a nemzetiségi jogok megoldása tekintetében annyira fontos rendelkezéseket tartalmaz, hogy a többi, hasonló úton járó országban is erről elgondolkodhatnánk.
A megkötött nemzetközi szerződésből ki szeretnék emelni három pontot: a 9. cikkelyt, amely a regionális együttműködés lehetőségeit rögzíti; a 10. cikkelyt, amely hangsúlyozza a gazdasági együttműködést, elsősorban a kis- és a középvállalkozásoknál, amely megfelel annak a léptéknek, amelyet a regionális együttműködés ezen a területen valóban megkíván; és ki szeretném emelni különösen a 16. cikkelyt, a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos rendelkezéseket.
(17.10)
Természetesen, ezek szép elvek. A szlovén alkotmány példamutató, a kisebbségi egyezményünk valóban példamutató. A mi Parlamentünk is egy olyan nemzetiségi törvényt fogadott el, amit megmutathatunk Európában bárhol. A kérdés azonban az, hogy a gyakorlatban ezek hogyan alakulnak. Bízom abban, hogy a gyakorlat mindkét oldalról ezeknek az elveknek megfelelő lesz.
Itt azonban szeretném hangsúlyozni azt, hogy a kormányzati intézkedések tekintetében célszerű lenne, hogy ezek az intézkedések valóban prioritást élvezzenek, és valóban lehetővé tegyék, hogy azok a spontán helyi kezdeményezések, amelyek szintén példaértékűek lehetnek más határok felé a határok légneművé tételéhez, kapják meg a megfelelő kormányzati támogatást. Konkrét példát mondok.
Szóba kerültek már a határátkelőhelyek, amelyeknek a megnyitása, sajnos, nem halad abban az ütemben, ahogy haladhatna. Szóba került a közlekedési kapcsolatok kérdése mind Szlovéniával, mind Horvátországgal. Mindkét oldalról kiemelten fontos beruházások, azonban azt hiszem, hogy ezeknek a beruházásoknak az elmaradása minden nappal kárt okoz és a lehetőségek jobb kihasználását nehezíti.
A regionális együttműködésnél pedig fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy nagyon elmaradott térségben, Dél-Zalának a Szlovéniával határos részénél 30 helyi önkormányzat kíván kialakítani olyan együttműködést, amelyhez az országos támogatást, a vámmentességet, a gazdasági együttműködés lehetőségeit minél előbb biztosítani kellene, hiszen közös érdek ezen a területen is az, hogy az emberek a gazdasági érdekeik kapcsán is egymásra találjanak.
Összességében szeretném kiemelni azt, hogy Magyarország környékén valóban megnyugtató rendezés a nemzetiségi jogok oldaláról ott történt, ahol liberális szellemű alkotmány oldotta meg ezeket a kérdéseket, ahol elismerték a másságot, elismerték a másik nemzetnek — akár a többségi nemzetnek, akár a kisebbségnek — a jogait és ezeknek az összehangolásával találtak megfelelő törvényes megoldást. Azt hiszem, ez a járható út, és nem az, amelyre szintén a közelből példákat tudnánk mondani, ahol a nemzeti ellentétek, a felajzott nacionalizmusok egymásnak szabadították a népeket.
Azt hiszem, hogy ezekben a szerződésekben nagyon fontos még egy elem, amit szeretnék hangsúlyozni. A nemzetközi kapcsolatainkban az emberi tényező, a barátság, a kölcsönös szimpátia és a kölcsönös történelmi hagyományok legalább annyira fontosak, mint az, hogy honnan lehet minél több anyagi segítséget szerezni Magyarországnak. E lehetőségek kihasználásában javasolnám, hogy a Balkánon továbbra is nézzünk körül, hiszen további lehetőségeink vannak, ahol ezeket a baráti kapcsolatokat erősíteni lehetne, és ahol sajnálatos módon eddig elmaradtak az együttműködési megállapodások.
Összességében: a szerződést örömmel fogadjuk, és természetesen meg fogjuk szavazni. Köszönöm szépen. (Taps. — Közbekiáltás jobb oldalról: Éljen!)
