JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP)
JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP)
JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Nem a gazdaságkutatók véleményeit fogom önökkel ismertetni vagy megosztani, csupán az 1994-es költségvetés tervezetéről szeretnék néhány gondolatot elmondani.
Többen megfogalmazták már ebben a Házban, hogy ez a törvénytervezet elfogadhatatlan. Sajnos csatlakoznom kell hozzájuk. A költségvetési törvény, illetve minden költségvetési törvény, bár számok tömegéből, halmazából áll, gondolom, mindannyian tudják, eminensen politika.
(18.00)
Nyomon követhető benne minden rejtett vagy nyíltan vallott kormányzati szándék. Ennek bizonyítékául hadd utaljak csupán néhány adatra.
Nézzük meg, mely fejezetek, milyen területek részesülnek kiemelt fejlesztésben e tervezet szerint. Az ez évihez, azaz a '93-as törvényhez képest a '94-esben a Miniszterelnökség közel 33 milliárddal, a Belügyminisztérium közel 30 milliárddal, a Pénzügyminisztérium 30 milliárddal többel gazdálkodhat.
Mely területek azok, amelyek alig részesülnek fejlesztésben, sőt előirányzatukat csökkentette a Kormány — sorolom —: a Magyar Tudományos Akadémia, az MTI, a KSH, a Munkaügyi Minisztérium, a környezetvédelem. Gondolom, ezt nem szükséges kommentálni.
Tisztelt képviselőtársaim! Ha csupán végiglapozták a törvénytervezetet, találkozhattak az egyes fejezeteken belül a következő bűvös címmel: "Fejezeti kezelésű előirányzatok." Nos, igen tanulságos az ilyen cím alatt szereplő összegek összehasonlítása is.
Csökkent ugyanis ez a saját hatáskörben mozgatható keretszám az — sorolom megintcsak — Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál, a munkaügynél, a KSH-nál, érdekes módon a Köztársasági Elnökségnél. A többi fejezet általában megmaradt a fejezeti kezelési összegeknél az 1-2 millárdos fejlesztés mellett, ugyanakkor kivételt képez a XVIII. fejezet: azaz a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, ahol a 63 milliárdos összkiadásból közel 25 milliárd a minisztérium kezelésében van.
Miért aggasztó ez a tény? Mert a címzett támogatások, illetve a normatív finanszírozás, a feladatfinanszírozás, az egyházi támogatások, az alapítványi támogatások igencsak tartalmaznak átfedéseket is, követhetetlenek és ezáltal ellenőrizhetetlenek.
Nézzük meg például a hazai kisebbségek támogatását szolgáló összegeket. Erre a nemes célra, amelylyel oly gyakran büszkélkedik Kormányunk, 1993-ra, erre az évre, 220 milliót hagyott jóvá a Parlamentünk, viszont csupán 50 milliót költött el a művelődési kormányzat. Tehát megspórolt rajtunk 180 milliót. Hogyan csinálta, elképzelni nem tudom. Közismert ugyanis, hogy ezen a területen olyan hiányosságok vannak, amelyek felsorolása nem fér bele egy hozzászólásba. 1994-re, tehát a következő évre viszont már csak 162 milliót tervezet az MKM, pontosan meg nem határozott kisebbségi feladatokra.
Kérem, tisztelt tervező Kormány… (Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter Takácsy Gyulával beszélget.) …még ha nem is figyel ide a pénzügyminiszter úr, önöknek van egy kisebbségi kormányprogramjuk, az tartalmazza az oktatás szakmai fejlesztését, kísérleti iskolák tevékenységének beindítását, pedagógusok anyanyelvi továbbképzését, felügyeleti hálózat kiépítését stb. stb. Tessék a feladatokat nevesíteni ezen a területen is, s a pénzeket a feladatokhoz telepíteni.
Miért vagyok bizalmatlan? Mert a '94-es művelődési fejezet indokolásának 4. oldalán, legnagyobb ámulatomra, gondolom önök is találkoztak vele, csak nem álltak meg felette, a fejlesztések indoklásánál található egy ilyen felsorolás: Cím: Etnikai nemzeti kisebbségi feladatok=100 millió. Ugyanez a cím le is bontja, természetesen szemrebbenés nélkül, ezt a 100 milliót. Miből áll?
Tanköteles korú menekültek oktatása: 5 millió, határon túli magyarok ösztöndíja: 40 millió, határon túli magyar pedagógusok továbbképzése: 24 millió, határon túli könyvkiadás: 7 millió, határon túli magyarok kulturális támogatása: 12 millió, magyarországi etnikai nemzetiségi kisebbségek oktatása, művelődési intézményhálózata, könyvkiadása, színházak támogatása 12 millió. A 100 millióból tehát 12 millió — tehát jó tudni, hogy mit tartalmaznak a címek.
Tisztelt Ház! Nemcsak követhetetlen a tervezés, hanem tele van elfogadhatatlan indoklással, azaz a tervezés időnként, illetve nagyon gyakran megalapozatlan, átgondolatlan. A Miniszterelnökség fejezete például igen előkelő helyen szerepelteti a szerencsétlen Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalát, s a költségvetésénél mintegy 20 millió forintos növekedéssel számol, mert hogy — indoklás: "Létszámát bővíteni kell!" Miért is? — idézem az indoklásból: "Figyelembe véve a megnövekedett kisebbségi aktivitást, a kisebbségi szervezetek számának nagymérvű növekedését…" elengedhetetlenül szükséges a létszámnövekedés.
Biztos ez, uraim? Hölgyet alig látok a teremben, azért mondom így. Ha a fenti állítás igaz, márpedig ez véletlenül az, nem az Országgyűlés fejezete V. címe alatt immár harmadik éve szereplő, a kisebbségi szervezetek támogatására szánt mindig ugyanaz az öszszegű, még mindig 220 millió forintot kellene megemelni? Kérdezem csak.
Ellentmondásos is a költségvetés tervezete. Újra, hasonlóan a '93-as évhez, betervezi a hangzatos című kisebbségi autonómiát, kisebbségi önkormányzatot, intervenciós alapot, alapítványt, laptámogatást, amiből 1993-ban 313 milliót megspórolt — rajtunk.
A '94-es tervezetben az előbb említettek megint felsoroltatnak, ez mindösszesen 485 millió, s a '94-es tervezet azt is kimondja, hogy ez együtt a nemzetiségi törvényben megfogalmazott kisebbségi alapnak tekinthető. Először is, itt, megint idézőjelben mondom — a Micimackóban: "Kettőnk közül valaki nem mond igazat, s az egyik nem én vagyok" esete forog fenn, ugyanis a nemzetiségi törvény a kisebbségi alap egy egész milliárdját, megosztva a következő két költségvetési évre, külön biztosítja. De, amennyiben az önkormányzati választások 1994. év végén lezajlanak, bár nem lehet tudni miből, hiszen erre nem tartalmaz a költségvetés fedezetet, tegyük fel, hogy mégis lesznek, az országos kisebbségi önkormányzatok előreláthatólag csupán 1995-ben állnak fel. Tehát újra olyan betervezett összegről van szó, ami — nagyon csúnya szó — bespájzolásra tervez. Ugyanis, ha 1995-ben állnak fel ezek az önkormányzatok, akkor kell támogatottságukat betervezni, indokolt is, akkor viszont nemcsak ezt az 500 milliót, hanem a nemzetiségi törvény 63. §-ának (4) bekezdése szerinti 300 milliót is.
Meggyőződésem természetesen, hogy mindezt a tervezet készítői tudják és tudták. Csak azt nem tudom, mire való akkor ez a szemfényvesztő álszent tervezgetés, sőt ez esetben nevesítés is. Átlátszó húzások ezek, s nem éri meg sem bel-, sem külpolitikai szempontból, hogy fehéren-feketén kimutatható: a Miniszterelnökség + a művelődésügy 1993-ban a kisebbségekre betervezett 500 milliót nem rájuk költötte, s 1994-ben is meg fogja rajtuk spórolni azt a bizonyos 313 milliót — biztosan.
Végül, tisztelt Ház, a pénzügyminiszteri közbenső tájékoztató, amit hallottunk és nemcsak olvashattunk, ma, november 9-én kaptuk kézhez, tartalmazza azt a mondatot, hogy "Nem lehet újraírni a költségvetési törvényt, erre nincs mód." Véleményem szerint elfogadására sincsen mód. Köszönöm szépen. (Taps.)
(18.10)
