DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Fodor elnök urat valóban nem tudtam megkeresni, de számos képviselőtársam támogatását bírom — maximálisan fölötte a jelen lévő független képviselők létszámának —, ennek alapján külön megköszönöm még egyszer, hogy az elnök úr megadta a lehetőséget a fölszólalásra, a jogosultságot.
Tisztelt képviselőtársak! Az 1938 óta különféle előjellel egymásra rétegeződött, emigrációba kényszerült magyarság az Egyesült Államok keleti partján élő közösségeinek a vendége voltam. Az Amerikai Magyar Polgári Liga mint társadalmi szervezet fennállásának 40 éves évfordulóját ünnepelte. '53-ban történt megalakulásuk abból a kétségbeesett helyzetből adódott, hogy felmérték sorsukat hazájukból való kényszerű eltávozásuk után, és miután igyekeztek tisztességes, becsületes állampolgárok lenni befogadó hazájukban, az Egyesült Államokban, nem kívánták feledni idetartozásukat, és utódaikban — fiaikban, unokáikban, ükeikben — ezt ápolni szándékoztak.
Ehhez a megalapításhoz 1956. november 4-e szörnyűsége — miután 200000 embernél többen lábukkal szavaztak — létszámban, erkölcsben, erőben, és 1956 igazságrobbanásának dicsőségében még megerősítette ezt a Polgári Ligát, amelynek, mint mondottam, most már 40 éves évfordulóját ünnepelhettük, és megkoszorúztuk a most már hetedik éve álló, Passaic városában lévő szabadságharcos-emlékművet, amely kegyelettel állít emléket a Rákóczi-féle szabadságharcnak, a '48-as magyar szabadságharcnak és az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak.
Miközben ez a magyar közösség, ez a magyarság — aki már évtizedek óta távol van hazájától, és unokáiban, ükeiben is kifejezte Magyarország iránti elkötelezettségét, miközben tisztességes polgárai az Amerikai Egyesült Államoknak, és számosan kiváló polgárai — ápolja a hazai kultúrát, ápolja a nyelvet és kifejezi együttaggódásukat a hazáért, mikor hazajöttem az Egyesült Államokból, miután megkoszorúztuk a passaici emlékművet — mégpedig remélem, hogy az önök hozzájárulásával egy kicsit a Parlament képviseletében is, de határozottan a Parlament '56-os körének képviseletében, és határozottan a Szövetség a Hazáért társadalmi szervezet képviseletében, amely azokat a katonatiszteket tömöríti soraiba, akik 1956-ban megtagadták a Kádár—Münnich-féle hazaáruló tiszti eskü aláírását —, tehát miközben ez a kegyeletápolás történt hazánktól ilyen nagy távolságra, itthon, Magyarországon egy szűkkeblű, élemedett társaság november 7-e jegyében, zárt körben ugyan, de ünnepséget rendezett. Meghökkenten vettem észre, hogy a sokat szenvedett és elnyomott televízió beszámolt erről az élemedett, zártkörű rendezvényről, ahol az egyik diadalmas hölgy sárga felsőöltözékben, keblén vörös csillaggal jelent meg a tízmilliónyi magyar néző előtt a képernyőn, és mint értesültem róla, fittyet hánytak a magyar Parlament első törvényének — miszerint 1956 forradalom és szabadságharc —, per "ellenforradalom" beszéltek az eseményekről.Dr. Kávássy Sándor: Nagyon jó…!)
Engedjék meg, hogy jelen felszólalásommal megkönnyítsem a munkáját azoknak az intézményeknek, amelyeknek hivatalból kötelességük az 1990-es választás alapján és a létrehozott Parlament kötelezése alapján eljárni, akár őrmesteri szinten. Mert őrmesteri, sőt közlegényi szinten hiányoznak az intézkedések. Ne felejtsük el, hogy a közelmúltban kaszabolták le Szent István király feje fölül az apostoli kettős keresztet, amely a millenniumsorban Szent István király koronája fölött díszelgett a szoborcsoport létrehozása óta. Ne felejtsük el, hogy a Műcsarnok falán még mindig ott van a vörös csillag — ezt nem Antall miniszterelnök úrnak kell személyesen eltávolítania, hanem a legalsóbb szinten, az illető intézmény vezetőjének, illetve legegyszerűbb dolgozójának, egyetlenegy kalapáccsal a törvény értelmében.
Elnök úr, köszönöm a szót, köszönöm, hogy meghallgattak, és várom az őrmesteri szinten végrehajtott intézkedéseket. (Gyér taps.)
(9.20)
