ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A munkaügyi perek az 1990. évi XCIII. törvényt, tehát az illetéktörvényt módosító és a közelmúltban elfogadott, 1993. augusztus 20-án hatályba lépett 1993. évi LXXV. törvény rendelkezései előtt sem élveztek illetékmentességet, hanem a jelenleg is hatályos 6/1986-os igazságügyi minisztériumi rendelet 2. §-a szerint a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül tárgyi költségmentesség illette meg.
Az illetéktörvény módosítása során azt terveztük, hogy a munkaviszonyból származó perek az illetéktörvényben szabályozott tárgyi illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesülnek, és ehhez képest a miniszteri rendelet szerinti tárgyi költségmentesség megszűnt volna.
A törvény tervezetének széles körű egyeztetése során azonban elfogadtuk azt a többség által is támogatott álláspontot, hogy a tárgyi költségmentesség teljes körű megszüntetése jelenleg még nem időszerű, mert a munkaviszonyt, a közszolgálati, közalkalmazotti és más szolgálati viszonyt szabályozó új törvények helyes és pontos alkalmazásának gyakorlata még nem alakult ki, és várhatóan sok kérdésben munkaügyi vitát fognak kezdeményezni az érintettek.
Ezenkívül a munkavállalókra — az ismert gazdasági körülményekre is figyelemmel — nem kívántunk további terheket hárítani. Ezért az illetéktörvény 62. § (1) bekezdése a) pontja szerint azok a munkaügyi perek váltak tárgyi illetékfeljegyzési jogossá, amely esetekben az elmondott szempontok érvényesülése a tárgyi költségmentesség fenntartását nem indokolták.
Az illetéktörvény új, 62. §-ának (1) bekezdése a) pontja tehát az egyébként tárgyi költségmentes munkaügyi perek közül az itt felsorolt eljárásokat kiveszi, "lefokozza" tárgyi illetékfeljegyzési jogos perekké.
A 6/1986-os igazságügyi miniszteri rendelet módosítása — más rendelkezésekre is figyelemmel — feltétlenül szükséges, ennek az előkészítése folyamatban van. Ennek során általában felülvizsgáljuk a tárgyi költségmentesség további szűkítésének a lehetőségét, de a rendeletben részletesebben kívánjuk szabályozni a személyes költségmentesség engedélyezési eljárását is. Tehát a munkaügyi perekben vitát kezdeményező feleket hátrány nem éri. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
