TOMPA SÁNDOR (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örömmel üdvözöltük Tarnóczky Attila és Rudics Róbert képviselőtársam önálló indítványát. Örömmel üdvözöltük annál is inkább, mert Kósáné Kovács Magda képviselőtársammal valamikor március elején már egy képviselői önálló indítvány formájában kísérletet tettünk arra, hogy a közalkalmazotti törvény hatálybalépése óta felhalmozódott tapasztalatok alapján egy módosításra tegyünk javaslatot.
Ez annak idején nem talált a Ház részéről támogatásra. Majd vártunk egy rövid ideig, és — mint ahogy azt Várkonyi képviselőtársam már volt szíves idézni — kérdés formájában megtudakoltuk az illetékes tárcától, hogy van-e szándéka ennek a már hatályban lévő törvénynek a módosítására. Volt, és megnyugodva vettük tudomásul, hogy egy sor olyan kérdésben, amelyre mi is gondoltunk a tapasztalataink birtokában, szándékszik a tárca a törvényt módosítani.
Üdvözöltük, mert láttuk, hogy a '94-es költségvetési törvényjavaslathoz kiadott tárgyalási útmutatóban szerepel a törvényjavaslathoz kapcsolódóan a közalkalmazotti törvényről szóló módosítás tárgyalása is. Tehát bizakodóan tekintettünk az elé, hogy mindazok a problémák, amelyek a Ház jó része előtt ismeretesek, előbb-utóbb megoldásra kerülhetnek.
És ezek az örömérzések, ezek a jó érzések egészen odáig megvoltak, amíg ezeket a híreket kaptuk. Azonban az idő haladt, és — mint ahogy erre Rudics képviselőtársam már utalt — egyre aggasztóbb persze a helyzet a tekintetben, hogy október végét írjuk, el kellene fogadni a módosítást, majd ehhez kapcsolódóan a szaktárcák részéről rendeleteket kellene megalkotni, és '94. január 1-je itt kopogtat hamarosan. Ismerniük kellene a közalkalmazottaknak, hogy milyen szabályok szerint lesznek át-, illetve besorolva, illetve milyen módon állapítják majd meg a fizetési osztályukat, illetve ennek megfelelően a bérüket.
Az is biztató és üdvözlendő, hogy ma ilyen magabiztosan jelentette be Rudics képviselőtársam, aki a kormánykoalícióhoz tartozik, hogy '94. január 1-jétől a közalkalmazotti törvényben definiáltak érvénybe fognak lépni, és ennek megfelelően fogják — a fizetési osztályoknak megfelelően — a közalkalmazottak illetményüket felvenni. Ez mind-mind biztató, és remélem, hogy a pénzügyminiszter által beterjesztett pótkötetben visszaigazolódnak ezek az optimista előrejelzések.
Azonban aggályaink is vannak a módosító indítvánnyal kapcsolatban, és ezeket is szeretném a tisztelt Házzal, képviselőtársaimmal megosztani. Aggódunk amiatt, hogy maga a törvény módosítására tett kísérlet, amelyet most Tarnóczky és Rudics képviselőtársam megfogalmazásában ismerhetünk meg, kikerült az érdekegyeztetés mechanizmusából. Bár ők ezt úgy aposztrofálják, hogy ez a folyamat gyorsítását szolgálja. Azonban ismerjük az érintett ágazatok szakszervezeteinek, érdekképviseleteinek véleményét, illetve törvényben meghatározott jogosítványaik elvesztése miatti aggályaikat.
Tehát mi szükségesnek tartottuk volna, ha a tárca tényleg tavaly december óta foglalkozik ennek a közalkalmazotti törvénynek a módosításával, hogy sor kerüljön erre az átfogó egyeztetésre. Annál is inkább, mert nem egy ágazatban, tehát nemcsak az oktatásban — ahogy erre Várkonyi képviselőtársam utalt, azon belül is differenciáltabb a helyzet —, de az egészségügyben és más területeken dolgozó közalkalmazottak problémáiról is szó van.
És amiatt is aggályosnak tartjuk ezt a módosító indítványt — mint ahogy a bevezetőben már mondtam —, hogy olyan, a törvény általunk fontosnak ítélt részeire nem terjed ki a módosítóindítvány-csomag, amelyekkel előbb-utóbb szembe kell néznünk, és a problémák ma is megoldatlanok. S minél inkább húzzuk-halasztjuk, annál inkább szembetaláljuk magunkat velük.
Melyek ezek? Mi annak idején javasoltuk volna, hogy a kollektív szerződés szabályozását is újra kell bizonyos értelemben fogalmazni. Szerettük volna, ha a közalkalmazotti jogviszony, illetve a vezetői megbízás megszüntetésének szabályaiban pontosításokra kerül sor. A munkavégzésre és a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok is módosításra szorulnak a most már lassan másfél éves tapasztalatok alapján, valamint az a rész, amellyel az előttünk fekvő módosítóindítvány-csomag is foglalkozik. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időre vonatkozó jogszabályok módosítását is szükségesnek ítéltük. Ez utóbbival foglalkozik az előttünk lévő 13169-es önálló képviselői indítvány.
Azonban aggályosnak tartjuk — mint ahogy erre már a bizottsági előadók részéről is és az előterjesztők részéről is utalás történt —, hogyan fog ez az esetleg általunk elfogadásra kerülő önálló képviselői indítvány harmonizálni a később Kormány által beterjesztett csomaggal? Mi bizakodunk abban, hogy a koalícióhoz tartozó képviselőtársaink folyamatosan konzultálnak és egyeztetnek a munkaügyi tárca szakembereivel, és lehetőleg nem kerül bele olyan passzus vagy megfogalmazás, amelyet majd később a munkaügyi tárca javaslata megpróbál még az év hátralévő néhány hetében módosítani, ezzel is fokozva a közalkalmazottak körében a zűrzavart, a zavarodottságot.
Tehát mi nagyon fontosnak tartanánk ennek a vitának a keretében, akár itt az általános vitában is, ha megismernénk erről az önálló indítványban szereplő néhány paragrafusról a munkaügyi tárca és ezáltal a Kormány véleményét. És megnyugtatónak tartanánk, ha arra ígéretet kapnánk, hogy ezekkel a paragrafusokkal, amelyekkel most a mai napon foglalkozunk, nem fog újra foglalkozni majd a Kormány módosító indítványa.
(9.30)
Miért tartjuk támogatandónak és előremutatónak a jelenlegi javaslatot? — erről néhány szót. Örvendetesnek tartjuk, hogy a közalkalmazotti osztályokhoz és fizetési fokozatokhoz hozzányúlt a törvényjavaslat. Jogos az az igény és jó az a megoldás, amelyre javaslatot tettek. Itt külön szeretnék kitérni a B fizetési osztály kettéválasztására, a B1, B2 bevezetésére. Örülünk annak, hogy pontosítani igyekszik a besorolási és átsorolási feltételeket, és örvendetes az is, hogy már meglévő gyakorlatot igyekszik szentesíteni a 13. havi kifizetések ügyében.
Szintén üdvözlendőnek és támogatandónak tartjuk — mi magunk is korábbi indítványunkban szorgalmaztuk —, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapítását újra kell definiálni, annak megfelelően, ami ebben a javaslatban is szerepel.
Mi az, amit mi magunk kifogásolunk, hiányolunk, és természetesen módosító javaslatok formájában módosítani kívánunk? Véleményünk szerint nem elég egyértelmű a közalkalmazotti törvény 63. §-ának (1) bekezdésére tett újrafogalmazási kísérlet. Mi legalábbis kétféle értelmezését is találtuk ennek, és majd a részletes vitában az ehhez benyújtott módosító indítványunk kapcsán elmondjuk aggályainkat. Pongyolának találjuk a közalkalmazotti törvény 63. §-a (7) bekezdését. Csak arra a részre szeretnék utalni, s azt szeretném idézni, hogy a munkáltatónál általában szokásost meghaladó iskolai végzettségről beszél. Én úgy gondolom, hogy ezt pontosabban is meg lehet fogalmazni.
Szintén nem értelmeztük egyértelműen a 63. § (9) bekezdését. Valamiféle tervszámízűnek érezzük ezt, amikor definiálja azt, hogy hány embert lehet F-be átsorolni, illetve mennyit lehet besorolni ide, és a kettő összege képezne egyet, azaz fele lenne az átsorolással létrejött F-esek száma, és a másik fele pedig az, akit oda lehet besorolni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az intézményen, munkahelyen belüli mobilitást akadályozná, mert azok száma, akiket be lehet oda sorolni, csak úgy növekedhetne, ha valaki már kiesett ebből a bizonyos F fizetési osztályból. Ezt pontosan tisztázni kellene, hogy miről van szó.
S bár üdvözlendőnek tartjuk, hogy a 13. havi fizetés tekintetében már meglévő gyakorlatot kíván szentesíteni ez a törvényjavaslat, azonban egyúttal visszalépésnek is tekintjük a jogosultság megállapításánál tett új javaslatot, valamint mi magunk csak kényszermegoldásnak tartottuk azt, hogy az idén a januári hónapra tolódtak át a 13. havi kifizetések.
Szintén aggályaink vannak a 87. § új, (3) bekezdése kapcsán is, mert bár egy jogos igényre tett egy kísérletet, és próbálta megfogalmazni, azonban nem kerülhető el az, hogy ennek értelmezésekor és ennek újradefiniálásakor újra kell számolni a közalkalmazottak szabadságát, újra kell értelmezni a jubileumi jutalom kérdését, amelynek az értelmezésére korábban kérdések és interpellációk formájában már mi annak idején tettünk kísérletet, azonban ennek az értelmezésnek a jóváhagyása maga után vonja mindennek a kérdéskörnek az újraszabályozását is.
Még két olyan kérdéskörről szeretnék szólni, amely bizonyos tekintetben nem került bele ebbe a módosító indítványba, azonban véleményünk szerint belefér abba a körbe, amelyre Rudics képviselőtársam utalt, nevezetesen ennél a törvényjavaslatnál maradhatunk, és így lehet módosító indítványt megfogalmazni, azaz ne nyúljunk át a törvény más paragrafusaihoz. Ez pedig az E és F fizetési osztályok; ezen belül az F fizetési osztály pontosításáról lenne szó. Arról van szó, hogy mi úgy gondoljuk: az F fizetési osztályt vagy hasonlóképpen a B-hez F1, F2-re volna célszerű az eddigi tapasztalatok alapján bontani, vagy — mivel ott lehetőség van felfelé lépni — egy G fizetési osztály bevezetésére kerülhetne sor.
Az a tapasztalatunk, hogy mindazokban az intézményekben, ahol közalkalmazottak dolgoznak, nagyon sok olyan jól képzett, azonban nem vezető beosztású és ilyen módon vezetői pótlékra nem jogosult szakember található, akik belekényszerülnek ebbe a kategóriába, amelyet az F kínál számukra, és mintegy kényszerpályára kerülnek, ha magasabb fizetés elérésére törekszenek, akkor vezető beosztást kell vállalniuk. Azonban a vezető beosztások száma természetesen véges, és ilyen módon a magam tapasztalatából, ismeretéből is tudom, hogy igen jól képzett szakemberek viszonylag alacsony fizetési illetménnyel kénytelenek dolgozni, mert nem adatik meg számukra az a lehetőség, nincs meg a bértáblában az az F1, F2-nek megfelelő bontás, vagy G fizetési osztálynak megfelelő sáv, ahová az ő képzettségük alapján — de mint beosztott kutatókat, orvosokat vagy egyetemi tanárokat — be lehetne sorolni. Emiatt tehát mi szükségesnek érezzük az F fizetési osztály megbontását, újradefiniálását is.
Még egy aggályunk van az F fizetési osztály újrafogalmazása kapcsán. Nevezetesen az, hogy — mint ahogy utalt rá Rudics képviselőtársam — elég nagy zűrzavar volt ennek a fizetési osztálynak a kapcsán, és tudunk arról, hogy jó néhány esetben munkaügyi perek során döntötték el az F-be való besorolást. Komoly aggályunk van a tekintetben, hogy ha ez a törvényjavaslat és ennek nyomán a törvény megszületik, mi lesz azokkal az emberekkel, akik már egy korábbi bírósági döntés alapján egy számukra kedvezőbb kategóriába, tehát az F-be nyertek besorolást, azaz tehát mennyire visszaható hatályú lesz ez a jelen törvényjavaslat.
Mindezeknek a támogató észrevételeknek, illetve aggályoknak a tükrében mi magunk azon leszünk, hogy minél hamarabb elfogadásra kerüljön ez a módosítás, és ennek megfelelően hamarosan benyújtjuk a törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványainkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
