TÓTH TIHAMÉR, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár:
TÓTH TIHAMÉR, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár:
TÓTH TIHAMÉR, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Annak idején, amikor a Kormány előterjesztésére a Parlament azt a feladatot vállalta, hogy a közalkalmazottak jogállásáról külön törvényt alkot, kivéve ezáltal a közalkalmazottakat általában a Munka Törvénykönyve hatálya alól, akkor egy olyan új feladatot végzett el a Parlament, amely már akkor magában hordozta annak a lehetőségét, hogy az e témában megalkotandó új törvény, illetve annak a gyakorlati alkalmazása nem minden esetben fogja a törvényhozói szándékot alátámasztani.
Hatályban van már jó ideje ez a törvény, de elmondhatjuk azt, hogy a gyakorlati alkalmazásánál a legnagyobb problémát az a része jelenti — és jelentette —, amelyik tulajdonképpen még hatályba sem lépett: a bérezésről, a besorolásról van szó.
Ezen túlmenően, az önálló képviselői indítványnyal érintett részen túlmenően, ma már van olyan tapasztalatunk a gyakorlati alkalmazásból eredően, amely azt teszi indokolttá, hogy a törvénynek bizonyos részeihez hozzá kell nyúlni, és a gyakorlat által megkövetelt módon, a minél jobb használhatóságot elérendő, egyes rendelkezéseit olyan állapotba kell hozni, hogy azok minden kritikát és minden gyakorlati próbát kiálljanak.
Ezeket ismerve kezdte el a tárca a törvénynek egy átfogó módosítását, de gondolom, hogy az elmúlt három, három és fél éves időszakban képviselőtársaim is észlelték azt, hogy egy kormány által kezdeményezett törvénymódosításnak vagy egy új törvény megalkotásának milyen útvesztői vannak — gondolok itt elsősorban a szakmai egyeztetésre, tárcák közötti egyeztetésre, és — nem utolsósorban — az érdekképviseletek véleményének a megismerésére és a velük való egyeztetésre.
Vannak viszont olyan feladatok, amelyeket a határidő sürgető volta miatt gyorsan kell elvégezni, és épp ennek találta most meg a lehetőségét két képviselőtársunk az általuk megfogalmazott önálló indítványban.
Miként viszonyul egymáshoz a képviselői önálló indítvány és a tárca módosítási elképzelése? Szeretnék erről néhány szót mondani, tekintettel arra, hogy több képviselő is érintette ezt felszólalásában.
Ha röviden akarnám jellemezni ezt a viszonyt, akkor azt mondanám, hogy az egész és a rész viszonya: a képviselői önálló indítványban érintett terület benne volt eredetileg is a Kormány által elképzelt, illetve elkészített módosítási tervezetben, tehát amennyiben itt, a Parlament, ezt az önálló képviselői indítványt elfogadja, ez hatályba lép, akkor nem szeretnénk és nem akarunk már ehhez a témához az általunk beterjesztett javaslattal hozzányúlni, szeretnénk viszont a törvény egyéb részeit ezzel kompatíbilissé tenni, illetve a már észlelt hiányosságokat javítani.
Ugyanakkor szeretném elmondani az önálló képviselői indítvánnyal kapcsolatban — az előbb elmondottakból talán ki is tűnik —, hogy összességében és az elérni kívánt cél megvalósítására ezt alkalmasnak tartjuk, támogatja a Kormány. Egy-két kisebb jogtechnikai megoldás van, amivel nem vagy nem teljesen értünk egyet, de úgy gondolom, hogy a javaslatnak a bizottsági tárgyalásában mód lesz arra, hogy észrevételeinket megtegyük, és bízom abban is, hogy előterjesztő képviselőtársaimnak sikerül ehhez az egyetértést megnyerni.
Befejezésül tehát még egyszer szeretném megnyugtatni aggódó képviselőtársaimat, hogy a közalkalmazotti törvénynek a Kormány által tervezett módosítása más területeket fog elsődlegesen érinteni. A most érintett témához nem fogunk hozzányúlni, legfeljebb csak nagyon kivételes esetben, és abban az esetben, ha kiderülne, hogy az itt elfogadott megoldások mégsem alkalmasak teljes egészében a kívánt hatás elérésére.
Ezzel együtt, miután határidős rendelkezésről van szó, és ennek a besorolásnak január 1-jével hatályba kell lépni, kérem a Házat, hogy döntésének meghozatalánál ezt ugyancsak szíveskedjék figyelembe venni. Köszönöm szépen. (Taps.)
