G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az elnök úr szavaihoz csak annyit fűznék, hogy a Független Kisgazdapártnak nincs önálló frakciója jelenleg, ezért független képviselői jogállásom feljogosít arra, hogy a független képviselőcsoport vezérszónokaként szólaljak fel. Tehát felszólalásomat így teszem.
Először is, az előterjesztéssel kapcsolatosan már két alkalommal elmondtam itt a Házban a jogi kételyeimet, elmondtam alapvetően a kifogásaimat akkor, amikor a FIDESZ képviselőcsoportja nyújtott be egy ehhez hasonló előterjesztést. Akkor is elmondtam, hogy az előterjesztést antiliberálisnak, antidemokratikusnak, alkotmányellenesnek és diktatórikusnak tartom. Most ezeket a jelzőket semmi indokom nincs visszavonni, hisz nem történt más, mint a néhány százalékkal Parlamentbe került FIDESZ képviselőcsoportja által benyújtott házszabály-módosítást a kormánypárti koalíció rangjára emelték. Vagyis a koalíció a FIDESZ-szel szinte teljes mértékben megegyező házszabály-módosítást nyújtott be.
Persze ez érthető a járatosabb, politikát figyelő közvélemény előtt, hisz az MDF—FIDESZ botrányos székházeladással kapcsolatos összefonódások ismeretében láthatjuk, hogyan készülnek ezek az előterjesztések. Indoklásként elhangzott itt, a Házban, hogy rendkívül jónak tartják egyesek a benyújtott házszabály-módosítás előterjesztésének az időpontját Ez azoknak lehet jó, akik az elmúlt rendszer Parlamentjéhez hasonlóan meg akarják határozni a következő Parlament működési rendjét. Ehhez pedig nekünk nincs sem alapunk, sem jogunk, hogy előre eldöntsük, hogy a következő Parlamentbe bekerülő jelenlegi politikai pártok, és az ezenkívüli, most alakulóban lévő vagy már megalakult politikai pártok hogyan fognak a Parlamentben működni. Nincs joga ennek a Háznak ebben döntést hozni akkor sem, ha tételes jogi szabályok lehetővé teszik.
(18.10)
Ha ezt megteszi, semmiben nem különbözik a korábbi, MSZMP által irányított Parlamenttől, csupán annyi a változás, hogy nem MSZMP-irányítás alatt dolgozunk, hanem az ötpárti parlamenti irányítás alatt.
Tulajdonképpen az egész házszabály-módosítás a visszarendeződéshez ad jogi biztosítékokat és jogi keretet, lehetővé teszi azt, hogy először megszüntessék a napirend előtti felszólalásokat, illetőleg biztosítja a napirend előtti felszólalást egyes képviselőknek és természetesen viszonválaszként a Kormány tagjainak; ezzel olyan helyzetet alakít ki, hogy a végrehajtó hatalomnak a Parlamentben nagyobb jogokat biztosít, mint a törvényhozói hatalom gyakorlóinak. Tehát a parlamenti képviselőnek kevesebb joga lesz ebben a Házban, mint annak a kormányképviselőnek, aki tulajdonképpen felelős a Parlamentnek. Ez teljes nonszensz, és egyébként alkotmányellenes is.
A napirend előtti felszólalások korlátozása tehát a képviselői jogokban olyan korlátozás, amely által a képviselők egyenlő jogai nem tudnak érvényesülni. Itt utalnék arra, hogy pont a FIDESZ képviselője a vezérszónoki beszédében elmondta, hogy összeütközésbe kerülhetnek egymással az egyéni választásokon bejutott képviselők és a Parlament hatékonysága. Hát ez számomra elképzelhetetlen, hiszen a Parlament hatékony működése nem függhet attól, hogy egyéni választókerületben megválasztott képviselő 60000 vagy 50-55000 választópolgár képviseletében milyen munkát fejt ki. Ez a kettő nem ütközhet egymással.
A parlamenti munka hatékonyságának növelése érdekében pedig képviselői jogokat csorbítani nem lehet. Ez alapvetően antiliberális döntés, ami, azt hiszem, a FIDESZ alapelveivel is ellenkezik, ugyanúgy, ahogy a tudomásom szerint legjelentősebb részében liberális Kormány elveivel is.
Tehát a napirend előtti felszólalások jogának csorbítása után várható — és már nagyon sok nyilatkozat is volt ezzel kapcsolatban —, hogy a tv-közvetítéseket is megszüntetik. Eddig is tapasztaltuk, hogy azok a felszólalások, amelyek várhatóan jelentősebbek, és az ötpárti egyeztetéssel ellentétesek, azok tv-közvetítés után kerülnek a Ház elé, de ezt követően, ha napirend előtt politikai kérdésekben nem lehet megszólalni, és várhatóan meg fogják szüntetni a tv-adást is, akkor azokat az összefoglalókat, amelyeket az öt parlamenti párt majd összeállít a Parlament munkájáról, meg lehet nézni. Tehát ha a Parlamentben el is hangzik valami, ami nem egyezik a központi akarattal, ez a közvélemény előtt szinte teljes mértékben elzárt marad, hiszen a parlamenti közvetítéseket nézni sem tudják.
Ezt követően már csak abban reménykedhetünk, hogy visszajön az a rendszer, amikor a Südi Bertalan-féle szindróma beindult — ugye ezt ismerjük, hogy bezárták a megyei pártbizottságra, amikor el akart jönni a Parlamentbe felszólalni.
A független képviselőcsoport számára elfogadhatatlan az a rendelkezés, amikor az öt parlamenti párton kívül megalakult és esetleg alakulóban levő új pártoknak nem biztosítja a Parlament azokat a jogokat, hogy a véleményüket kifejthessék. Tehát a Parlament nem zárhatja le a kapukat, hiszen a demokrácia intézménye társadalmunkban jelenleg még alakulóban van. Nem viselkedhetünk úgy, mintha egy kialakult demokratikus intézményrendszer hátterében próbálnánk az alkotmányos berendezkedést módosítani.
Nincs új Alkotmányunk. Nincs új Házszabályunk. Tehát ennek a Parlamentnek addig, amíg új Alkotmány, új Házszabály nem születik, semmi alapja nincs arra, hogy ilyen módosításokkal csökkentse a parlamenti képviselők jogait, és munkájuk elvégzésében ezzel gátolja őket.
Nagyon kevés politológiai szaktudás is elegendő ahhoz, hogy valaki rájöjjön, és tudja, azt, hogy amikor a parlamenti munka lényege a bizottságokra helyeződik át, tehát a hangsúly a bizottságokon van, akkor ez a diktatórikus irányítás felé halad. Az öt parlamenti párt ugyanis ezekkel az önmagát körülbástyázó szabályokkal a nyilvános parlamenti politizálás helyett a bizottságra kívánja a hangsúlyt helyezni. Itt részletesebben nem fejteném ki, de utalnék a francia forradalomra, amikor a bizottsági munkára helyeződött a hangsúly, tudjuk, mi lett a következménye. (Derültség.)
A Parlamentben azt mondta az előterjesztő, a módosító javaslat előterjesztője, hogy egyszerűsítő szabályokat fogalmaztak meg. Ezzel megakadályozzák a képviselői önálló indítványok parttalan beterjesztésének a lehetőségét. Itt az az indok, hogy a bizottságoknak kell előzetesen megtárgyalni az önálló indítványokat. Elfogadható lenne politológiailag is, politikailag is, szakmailag is ez akkor, ha a bizottságok nem politikai alapon működnének; ha szakmai bizottságok lennének a Parlamentben, jogos lenne az előterjesztés. De addig, ameddig a bizottságok politikai alapon működnek, a többségi elv alapján döntenek, és szinte semmi jelentősége a szakmai indokolásnak, addig ennek az előterjesztésnek nincs sem jogi, sem politikai alapja. (Dr. Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár felé fordulva:) Örülök, hogy államtitkár úr ilyen jót mulat, de felhívnám a figyelmét, hogy az ötpárti parlamenti bizottság — ötpárti politikai bizottságnak is hívhatjuk — semmiben nem különbözik az MSZMP politikai bizottságától akkor, ha csak a gunyorosságában tudja kifejezni magát egy ellenvéleményt megfogalmazó ellenzéki képviselővel szemben, nem pedig indokokkal. (Közbeszólás jobbról: Szégyellje magát!)
Az interpellációk és kérdések előterjesztése — mindannyian tudjuk — heti két órára szűkül, két óra most is, és ez is marad. Három- négy héttel előre kell az interpellációkat benyújtani. Aktuális politikai kérdésben képviselő nem fog tudni megszólalni. Ismerjük mindannyian azt, hogy a sajtószabadság hazánkban jelenleg hogyan érvényesül. Ha egy képviselő — itt az ellenzékről van elsősorban szó — olyan dolgot akar megfogalmazni, ami nem tetszik, mondjuk, a sajtónak, vagy nem tetszik esetleg a hatalmon levőknek, erre nincsen lehetősége.
A javaslatban megfogalmazódott, hogy legyen politikai vitanap. Maga a feltevés nem újdonság, hiszen az elmúlt rendszerben ismertük a szemináriumokat, a KISZ-vitákat, a politikai vitákat, és akkor sem volt semmi jelentősége, most sem lenne, és eddig sem volt itt a Házban sem semmi jelentősége soha. Ezek a politikai vitanapok laposak, unalmasak voltak, semmi soha nem történt. A Kormány elmondja a magáét, a pártok képviselői elmondják a magukét, és utána soha semmi nem történik. Jelentősége akkor lenne, ha határozatok születnének, amelyeket végre kellene hajtani. Akkor lenne jelentősége, ha a kisebbségi jogok érvényesülését egy-egy ilyen politikai vitanap után intézményesítenénk. Addig, amíg ez nem történik meg, addig beszélhetünk itt, de eredménye nem lesz.
Végezetül az előterjesztés 1.§-áról szólnék, ami azt fogalmazza meg, hogy állandó képviselőcsoportot legalább 15 képviselő alakíthat. Mindannyian tudjuk, hogy miért született ez a korlátozó rendelkezés, de mégiscsak el kell mondanom, hogy mi történik akkor, ha, mondjuk, a Magyar Igazság Pártnak addigra itt 16 képviselője lesz? Akkor föl fogjuk emelni 18 főre? Én azt javasolnám, hogy akkor emeljük föl, mondjuk, 28 főre, hogy a FIDESZ-nek se legyen itt a Házban képviselőcsoportja.
(18.20)
Ez legalább olyan antidemokratikus, mint az, amit itt a 15 főben állapítanak meg. Egyszerűen a Parlamentnek nincs joga megváltoztatni azt a stabil helyzetet, amit igaz, hogy a múlt Parlamentben szabtak meg számunkra, de azt se az ellenzék, se a kormánykoalíció nem mondhatja meg, hogy holnaptól, csak azért, mert itt alakult egy nemzetpolitikai csoport, vagy az Igazság Pártnak egy csoportja, most en bloc fölemeljük 15 főre.
Én a magam részéről biztos vagyok benne, hogy a Ház ezt a javaslatot el fogja fogadni. Tehát felszólalásomat nem azért mondtam el, mert meg akarom önöket győzni. Tudom, hogy ötpárti egyeztetés volt. Tisztában vagyok vele, hogy mind az öt pártnak érdeke, hogy az alakuló új pártokat, a kisebb pártokat vagy a még alakulóban lévő pártokat ne engedje a hatalom közelébe. Tehát tudom, hogy a korlátozásokat be fogják vezetni mind a képviselői jogok csorbításában, mind pedig a Parlament intézményének egyre diktatórikusabbá tételében.
Csupán azért szerettem volna ezekre a dolgokra a figyelmet fölhívni, hogyha elfogadja a Ház ezt az alkotmányellenes, antiliberális, antidemokratikus és diktatórikus előterjesztést, akkor — csak emlékeztetőül mondom — a FIDESZ előterjesztésével fog azonosulni, amelyet korábban már egyszer a Ház leszavazott, és nem történik más, mint az, hogy a régi MSZMP-parlament korlátozó rendszabályait az öt pártra fogja átütemezni. Tehát az öt párt ugyanúgy korlátozza a többi pártot, a társadalom többi pártját, a kívülállókat abban, hogy a hatalomhoz közelebb kerüljenek, mint korábban a régi rendszerben az akkor hatalmon lévők tették. Éppen ezért nincs mást tennem, tudva, hogy önöket egyáltalán nem érdeklik ezek a dolgok, mindezzel tisztában vagyok, mégis fölhívom a figyelmet, és a jegyzőkönyv számára elmondom, hogy az előterjesztéssel a független képviselők és azok, akik új pártok, alakuló pártok képviselői a Házban, nem érthetnek egyet, hisz nemhogy egyenlő jogokat nem biztosít ez a tervezet, hanem csorbítja jogaikat.
Végezetül egy mondatot azoknak a figyelmébe, akik a munka hatékonyságára hivatkoznak: az egyéni körzetben megválasztott képviselők nem önmagukat képviselik, nem azért beszélnek a Parlamentben, mert nekik ez jólesik, hanem azért, mert 50-60000 ember választotta őket. Tudom, hogy ez mosolygásra ad alkalmat azoknak, akik pártképviselők, hisz ők nem tudják, hogy mit jelent egy körzetnek felelős munkát ellátni. Nem ismerik a közvetlen kapcsolatot, tehát nem tudhatják, hogy ez milyen felelősséggel jár. Úgyhogy ezt a munka hatékonyságára való hivatkozást ezennel visszautasítom, és az egyéni képviselet rangját semmilyen pártképviselet nem csorbíthatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
