SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az 1993. évi költségvetésről tavaly év vége felé egy törvényt hoztunk. Ennek kisfokú módosítására teszek most javaslatot.
Ez a törvény megítélésünk szerint nagy jelentőségű törvény volt, amely előírta, hogy 1993 második félévétől kezdve alapvetően meg kell változnia az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozási szabályainak. A törvény meghatározta az új szabályozás alapelveit, és felhatalmazta a Kormányt, hogy a szabályozás részleteit kormányrendeletben rögzítse. Előírta, hogy ez a rendelet április 2-áig kihirdetésre kerüljön. Ez valóban megtörtént, és megkezdődhet elvben az új finanszírozási rendszer alkalmazása.
A kormányrendelet egyeztetési folyamatában azonban több résztvevő fölvetette azt a gondolatot, hogy jó lenne egy kisfokú módosítást létrehozni; fölmerült az a gondolat, hogy egy kisebbfajta időbeli csúsztatásra szükség lenne. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a törvény eredeti szövegének előírásai szerint a kormányrendelet által megszabott módon májusban megkezdődnék a teljesítmények tételes mérése országszerte. Azonban az ezt követő második hónapban, tehát júliusban még nem következne be a teljesítmények szerinti tényleges finanszírozás - a rendeletben, illetve a törvényben megszabott módon -, hanem erre egy kéthónapos csúszást adnánk. Ez lehetőséget teremtene, hogy ne csak egy megyében lezajlott modellkísérlet alapján lehessen a finomabb változásokat meghozni, hiszen ez a modellkísérlet lezajlott, ez visszahatott a miniszteri rendeletben - ami még ide csatlakozik - szereplő és azóta már szintén megjelent pontrendszerek számaira. De ha országos méretekben szembesülne minden egyes kórház azzal, hogy az ő esetében mit jelent a tervezett változás, valószínűleg egy olyan javaslathalmaz állna elő, amit a kormányzat a maga részéről - a népjóléti vezetés - szívesen alkalmazna, és módosítaná a most, április közepén egyébként már megjelent miniszteri rendelet mellékletét, mely rendeletmelléklet ezeket a konkrét pontszámokat és súlyszámokat tartalmazza, amely a jövőben a finanszírozáshoz tartozik.
Természetesen egy dologra vigyázni kell. Ha megfogadjuk az érintett képviseleti szerveknek ezt a javaslatát, akkor az Országgyűlés elé nemcsak erre a halasztásra kell most javaslatot előterjesztenem, hanem azt is biztosítani kell, hogy a törvény eredeti szellemének megfelelően, július 1-jétől magasabb juttatást terveztünk adni a kórházaknak, hogy itt a csúsztatás ne vonja el ezeket a pénzeket a kórházaktól, hiszen nincsenek abban a helyzetben, hogy akár csak egy forinttal is megkárosodjanak. Ezért, meghallgatva az érdek-képviseleti szerveknek ezt a tanácsát, oly módon terjesztettük be javaslatunkat, hogy júliustól globális 10%-os emelésben részesedjenek a kórházi költségvetések, hiszen ez akkor elviselhetőbbé teszi ezt az átmenetet.
Még egyszer szeretném azt nagyon hangsúlyozottan mondani, hogy ez az átmenet nemcsak arra adhat lehetőséget, hogy a kórházak, rendelőintézetek jobban megértsék, áttanulmányozzák a szükséges módosításokat, mintegy begyakorolják, hanem arra is, hogy ezen gyakorlat során szerzett tapasztalatokat a kormányzat a maga részéről érvényesítse is, tehát adott esetben módosításokra kerüljön sor, mint ahogy ez a modellkísérlet során már meg is történt.
Azt gondolom, hogy a Kormány, amikor fölhatalmazott ennek a módosításnak a beterjesztésére, hozzá akart járulni ezen igen jelentős változásoknak a lehetőséghez képest sima átvezetéséhez.
Én ezeknek a gondolatoknak a jegyében kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy ezt a rövid módosítást tárgyalja meg és emelje törvényerőre. Remélem, hogy a jelen levő és a jelen nem levő képviselők szavazatai ehhez hozzá fognak segíteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
