KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A három hozzászóló tulajdonképpen nagyon sok mindent elmondott, de szeretnék még néhány olyan részletet is elmondani, ami nagyon fontos - különösen az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat illetően.
Nagyon örülök, hogy kisgazda képviselőtársam elnevezésben szintén a "járlatlevelet" használta, annál is inkább, hisz a jelen időszakban nemcsak a háziállatokra, hanem a zárt körülmények között tenyésztett, egyébként vadon élő, hasított körmű őz, szarvas, dámvad, muflon, vaddisznó esetére is használni kell.
Korábban a szarvasmarha elnevezés nemcsak a marhát, hanem közhasznú szóval a csizmaszáron felül érő valamennyi hasznos háziállatot jelentette.
Történeti visszatekintésben is nagyon sokat elmondtak, de annál sokkal régebbre nyúlik vissza a hasonló jellegű okmányok használata, az állatkereskedelem szabályozása. Már az ókorban Mózes II. könyvének 21., 22. fejezetében is lehet erről olvasni, valamint a Római Birodalomban is már volt egy olyan okmány, amivel az állatszavatosságot lehetett érvényesíteni.
Fontos még megemlítenem, hogy már 1836-ban a marhalevélre az állatok színén kívül a jegyeiket, tehát valamilyen azonosító jelet is fel kellett írni.
Hogy milyen veszélyeket rejt magában a jelenlegi helyzet, arra valóban utaltak már az előttem szólók, és utalt a miniszter úr is a Békés megyében kialakult járványügyi helyzetre. Mi tette ezt lehetővé?
Egyrészt a jogosulatlan állatkereskedelem, ami szintén nincs szabályozva, hisz bárki, bármikor, minden okmány nélkül az ország egyik végéről a másik végére vihet korlátlanul állatokat. Sokszor nem is szabályos vagy az állat-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő körülmények között. Ezáltal több betegség keletkezhetett, valamint az állatszavatosság nem volt érvényesíthető. Különösen a határ mentén egyéb csempészesetek is előfordultak.
A kormányrendelet-tervezet 1. § (2) bekezdésében fel van sorolva, hogy mit kell tartalmaznia a marhalevélnek. Többek között az állat jegyeit és jeleit, ami különösen fontos az azonosítás szempontjából.
A 4. § egyértelműen kimondja, hogy csak akkor állítható ki marhalevél, ha az állat egyedi és tartós megjelöléssel el van látva.
Ezzel kapcsolatban röviden szeretném ismertetni az Európai Közösség előírásait, hisz csatlakozásunknak mindenképpen szükséges feltétele lesz, hogy hasonló szabályokat írjunk elő.
Eszerint lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést, valamint a már említett zárt térben tartott szarvasféléket elszállítás előtt, szarvasmarhát 14 napos koráig tartósan meg kell jelölni. Ez az előbbi, a szarvasmarha megjelölés nálunk már korábban is érvényben volt.
Az azonosítási jel lehet fülcímke, klotalia vagy tetoválás. Fontos, hogy ez tartós legyen, de ugyanakkor az állatra ne jelentsen semmiféle veszélyt.
Az első betű az ország jele, mely hét ország esetében eltér a gépkocsi nemzetközi betűjelzésétől. Például Dániának D betű, NSZK-nak G-betű, Görögországnak H-betű ez esetben a jelzése.
Egy közigazgatási hatóság van kijelölve a végrehajtásra és ellenőrzésre. Ennek során minden állattartó telepet azonosító sorszámmal látnak el, és csak a szarvasmarha esetében előírás az egyedi azonosító szám használata. Gondolom, hogy nálunk is hasonlóképpen kell majd eljárnunk, hisz korábban nálunk is az exportszállítások során valamennyi állat egyedi számozású megjelölést kapott.
Az EK-előírás szerint az okmányokon fel kell tüntetni az azonosító jeleket, számokat, a tulajdonos vagy állattartó nevét, címét, az új rendeltetési helyet, a szállító nevét, címét, a szállítóeszköz rendszámát és a szállítás dátumát, valamint ezeket az okmányokat 12 hónapig meg kell őrizni. Ez különösen járványvédelmi szempontból nagyon fontos.
Az FM-rendelet tervezete, valamint melléklete tartalmazza a marhalevél kiállításáért és kezeléséért fizetendő díjakat. FIDESZ-es képviselőtársam már utalt rá, hogy kicsit magasnak tartjuk ezeket a díjtételeket, annál is inkább, mert ha figyelembe vesszük az állattenyésztés jelenlegi jövedelmezőségi viszonyait, akkor valóban magasnak tűnnek.
Egy másik dolog - ami teljesen érthetetlen számunkra -, hogy elvesztés, megrongálódás esetén a pótlás többszörösébe kerül az eredeti okmánynak. Hogy említsem: az alapdíj a nagyállatok esetében 300 forint, a pótlás 800 forint, de kisállatok esetében az első kiállítás 100 forint, ugyanakkor az elvesztett vagy megrongálódott okmány pótlása itt is 800 forint. Tehát teljesen érthetetlen ez a magas díjtétel; újabb visszaélésekre, csalásra fog okot adni. Ha esetleg elfogadjuk az alapdíjtételeket, fontosnak tartanánk, hogy kétszeresénél semmiképpen ne legyen magasabb az elveszett vagy megrongálódott okmány pótlása.
A marhalevél-kezelést korábban is az e feladatra megfelelő képesítéssel rendelkező személyek végezték. Azt hiszem, felesleges jelenleg is az amúgy is terhelt jegyzők feladatait ezzel tovább növelni. Gondolom, hogy a jövőben is a szakképesítéssel rendelkező vagy e feladatra speciálisan kiképzett személyek továbbra is el tudják ezt végezni.
Szeretném még egyszer felhívni ennek jelentőségére képviselőtársaim figyelmét, hisz az állatról emberre terjedő fertőző betegségek megelőzése céljából is nagyon fontos ez, hisz Nyugaton már a kedvtelésből tartott állatok forgalmát is igen szigorúan ellenőrizni fogják, és azt hiszem, hogy a jövőben nekünk is foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel is.
Módosító indítványainkat majd a részletes vita során fogom ismertetni. Köszönöm a figyelmüket.
